Általánosan ismert tény, hogy minél nagyobb testű egy állat, annál nagyobb a várható élettartama. Egy-egy bálna akár kétszáz évig is elélhet, míg az emlősök legkisebbikjei, a cickányok másfél-két évig élhetnek legfeljebb. Ezzel szemben a teknősféléknél 150 év nem is számít soknak, a krokodiloknak nagyjából 70 év a várható élettartamuk, és még a kisebb testű komodói sárkány vagy a varánuszok is 30 évet megélhetnek, anélkül, hogy az öregedés jeleit mutatnák.
A Birminghami Egyetem mikrobiológusa, João Pedro de Magalhães egy nem sokkal ezelőtt publikált tanulmányában úgy véli, hogy ennek oka a dinoszauruszok korában rejtőzik. Ebben az időben a sokkal kisebb testű emlősök, amelyek főleg éjszakai életet éltek, rá voltak kényszerülve arra, hogy minél hamarabb ivaréretté váljanak és minél gyorsabban minél több utódot hozzanak világra, ahogy manapság is így van a kisebb testű emlősökkel. Ebben az időben az emlősök őseinek egyszerűen nem volt szükségük olyan génekre, amelyek a napsugárzás UV-sugaraitól védték volna testüket, vagy amelyek megakadályozták volna a rákos sejtek kialakulását és túlburjánzását. „A kisebb testű emlősök a tápláléklánc alján helyezkedtek el úgy nagyjából 100 millió éven keresztül, és túlélésük záloga volt a gyors szaporodás – állítja de Magalhães. – Ennek a hosszú evolúciós nyomásnak, úgy vélem, mai napig megvan a hatása arra nézve, ahogyan mi, emberek, öregszünk.”
Tanulmányában arra mutat a portugál kutató rá, hogy a méhlepényes emlősök körében megfigyelhető egy olyan enzim eltűnése nagyjából a dinoszauruszok uralkodása idején, amelyik az ultraibolya-sugárzás által okozott sejtkárok helyreállításáért volt felelős. Három ilyen ún. fotoliáz enzim van az emlősök szervezetében, és az emlősök osztályába tartozó összes fajnak hiányzik legalább egy ebből a háromból. Nem véletlen, hogy manapság már csak fényvédő krémmel javasult erős UV-sugárzás idején napra mennünk. Vannak más jelek is, állítja a kutató, elég, ha csak a fogainkra gondolunk. Az embereknek csak két sorozat foga van: gyerekkorban egy, és a gyerekkor végén egy újabb sorozat végleges. Ehhez képest a cápák például akárhányszor képesek a fogaikat újranöveszteni, ahogy az alligátorok is. „Az állatvilágban lenyűgöző sokféleségben láthatjuk a különböző fajok regenerációs képességeit”, mondja de Magalhães. „Ezek a genetikai információk viszont semmi segítséget nem jelentettek a korai emlősöknek abban, hogy elkerüljék a saját felfalatásukat mondjuk egy T. Rex által.”
Az öregedés genetikai háttérét célzó kutatások nagyon fontosak lehetnek még olyan betegségek, mint a demencia leküzdésében, mely egyre több embert érint. „Az, hogy a rák miért alakul ki az emlősökben sokkal gyakrabban, mint más fajokban, talán emiatt a gyors öregedési folyamat miatt is van”, vélekedett a kutató.
