A klímaváltozás lelassította a Föld forgását

A klímaváltozás lelassította a Föld forgását

Az Északi-sarkon felolvadt jégből képződött olvadéktavak (Fotó: NASA)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Ha úgy érezte, hogy az éghajlatváltozás még nem hat ki az életünk elég sok aspektusára, akkor van egy jó hírünk: a Nature-ben publikált tanulmány szerint a globális felmelegedés lelassította a Föld forgását, és ez az időmérésre is hatással lesz. Konkrétan három évvel késlelteti a következő szökőmásodperc beiktatását (bár a szökőmásodpercek intézményét sokan támadják, és a jelenlegi elképzelések szerint a következő évtized közepén el is akarják törölni).

A rotáció lassulásának közvetlen oka a sarki jégsapkák olvadása. Az elolvadó jégből származó víz a tengereket duzzasztja, ami miatt érezhetően megváltoznak a bolygó súlyviszonyai, ez pedig befolyásolja a forgását – mutatták ki a kaliforniai Scripps Oceanográfiai Intézet kutatói. Minthogy a szökőmásodperceket azért iktatják be 1972 óta időnként az időszámításba, hogy így korrigálják a bolygó forgási sebessége ingadozása miatt kialakult eltéréseket, ezért a következő másodpercet nem 2026-ban, hanem csak 2029-ben kell az időszámításba illeszteni.

A következő – tehát öt év múlva esedékes – szökőmásodperc az átlagosnál is jobban nyugtalanítja a világ informatikusait, ugyanis a rendszer több mint ötven évvel ezelőtti megalkotása óta először nem hozzá kell majd adni egy másodpercet a hivatalos időhöz, hanem el kell belőle venni. Minthogy ilyen még sosem volt, a globális számítógépes rendszerek működtetői nem lehetnek biztosak abban, hogyan fognak minderre reagálni a világ komputerei.

Minthogy a bolygó forgása évmilliós időléptékben folyamatosan lassul, sok meteorológus mindeddig meg volt győződve arról, hogy soha nem fordulhat elő, hogy szökőmásodpercet kell elvenni az időszámításból. Régen tehát gyorsabban forgott a Föld, emiatt rövidebbek voltak a napok. 1,4 milliárd évvel ezelőtt például mindössze 19 órás volt egy földi nap.

A lassulás hosszú távon továbbra is áll (és főként a Hold tömegvonzása okozza), viszont ettől még rövidtávon előfordulhatnak gyorsuló periódusok. Most például a bolygó folyékony magjának áramlásváltozása miatt lassul a Föld forgásának lassulása, és ha ez a trend folytatódik, a folyamat gyorsulásba fog átcsapni.

Ezt a hatást ellensúlyozza a globális felmelegedés hatása. Mivel az elolvadó jégsapkák vize a forgás hatására a sarkok térségéből az Egyenlítő közelébe áramlik, ez kissé megváltoztatja a Föld alakját: a gömbszerű formából a búgócsigához hasonló alakot vesz fel, vagyis a forgási tengelyre merőleges középsíkban jobban ki fog dudorodni (persze ezek az eltérések a bolygó méretéhez képest minimálisak lesznek). Ahogy a pörgő műkorcsolyázó is lelassul, ha oldalra kitárja a karjait, ez a változás a bolygó forgását is lassítja. Vagyis a Föld forgását egyszerre több, egymással alkalmanként ellentétes hatású effektus is módosítja, és ezek eredőjéből jön létre a forgási sebesség összegzett változása.