Elkészítették a magyar népzene interaktív térképét az MTA kutatói

Elkészítették a magyar népzene interaktív térképét az MTA kutatói

Mulatozók a bécs-bádeni születésű Canzi Ágost Szüret Vác vidékén című 1859-es olajfestményén

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Kétszázezer adatsor – az MTA BTK Zenetudományi Intézet Hangarchívuma a magyar népzene- és néptánckutatás felbecsülhetetlen értékű gyűjteménye; e nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló adatbázisból a kutatók a közelmúltban mindenki számára elérhetővé tettek több mint tizenkétezer órányi hanganyagot – írta a kutatásról szóló összegzőjében az Akadémia.

Miként Bolya Mátyás, az intézet Népzenei Archívumának vezetője megjegyezte, az adatbázisba rendezést, illetve például a kereshetőséget is napjaink digitális publikációfogyasztásához illesztették. Így egy néptánc lejegyzés mellett megjelenik a vonatkozó filmrészlet, a kották mellett pedig a hangfelvétel.

A hangarchívum gondozását és gyarapítását 1953-tól az MTA Kodály Zoltán által alapított Népzenekutató Csoportja, 1974-től pedig az egyesített Zenetudományi Intézet mindenkori folklórosztályai vállalták fel. Az archívum mintegy 20 ezer órányi hangfelvételt őriz. Ebből hozzávetőlegesen 14 500 óra az eredeti hanghordozóval együtt tárolt, saját tulajdonú felvétel. A további 5500 órányi felvétel más gyűjteményekből került át, vagy más gyűjtemény felvételeinek itt őrzött másolata. Ez utóbbiak közül a legjelentősebb a Néprajzi Múzeum fonográfhenger-gyűjteménye, amelynek zenei anyaga analóg és digitális másolatban is elérhető. Emellett számos felvétel található szerte a világból, a legjelentősebb ilyen gyűjteményi egységek a magyarsággal együtt élő népektől, más európai országokból, Ázsiából, Óceániából, Afrikából és Dél-Amerikából származnak.

– Az archívum anyagainak egy részét érintő digitális közreadás a gyűjtemény két – mennyiségben és értékes korai felvételek tekintetében is – jelentős egységét tartalmazza. A Kodály-rend – Kodály Zoltán kéziratos dallamgyűjteménye – közel 30 ezer adata a rend eredeti lejegyzéseivel kiegészítve jelenik meg. A lejegyzéseket a fizikai tárolás rendszerében adjuk közre, virtuális dossziékba rendezve, a kották mellett az egységeket elválasztó borítókkal együtt. A másik egység az 1940-es évek végétől az 1990-es évekig tartó időszak jellemző hangrögzítési és archiválási technológiája alapján határozható meg. Ezekben az években mágneses elven működő hangrögzítés folyt (eleinte drótokra, később magnetofonszalagokra). E két egység összesen 200 ezer adatsort és több mint 10 ezer órányi hangfelvételt tartalmaz – írja a kutatásról szóló közleményében az MTA.

A böngészhető hangarchívumot ide kattintva tudják elérni, míg a kutatásról szóló összefoglalót itt találják.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Háború és béke IKEA-színekben