Döbbenetes belegondolni, hogy az Egyesült Államok az Apollo-program több mint fél évszázaddal ezelőtti leállítása óta nem küldött leszálló szondát a Holdra. Míg sok más ország automatái szálltak le (vagy legalábbis megkísérelték a leszállást) a Holdra, a NASA számára egészen a legutóbbi időking kísérőbolygónk újbóli felfedezése nem volt prioritás.
Most sem a NASA szondája fogja megkísérelni a foldra szállást, hiszen az automatát egy űripari magáncég, az Astrobotic indítja. Jelenleg a végső előkészületek zajlanak, és ha minden rendben lesz, akkor magyar idő szerint hétfőn reggel 8:18-kor startol egy másik magáncég, a United Launch Alliance Vulcan rakétája a floridai Cape Canaveral űrközpontból, fedélzetén a Peregrine-1 (Vándorsólyom) szondával.
A Vulcan rakéta az indítóálláson (Fotó: ULA)
A Peregrine a tervek szerint először a Föld körül keringve fog lendületet venni, majd a Hold felé veszi az irányt, és február 23-án száll le „puhán" (vagyis nem összeroncsolódva) az égitesten. Bár már a hatvanas években is sikerült ez a mutatvány néhány ember alkotta szondának, a vállalkozás kockázatosabb, mint gondolnánk. Az utóbbi években számos magáncég próbálkozott a tiszta landolással, de eddig minden automata kudarcot vallott. Vagyis, ha a Peregrine sikeres lesz, akkor az Astroboticé lesz a dicsőség, hogy első nem állami intézményként tudott leszállni a Holdra.
Bár a Peregrine-t nem a NASA üzemelteti, de a hasznos terhe egy részének szállításáért mégis az amerikai űrügynökség fizet. Ez egy új program része, amelynek keretében a NASA magáncégeknek szervezi ki a Holdra indított automata berendezések leszállítását. A küldetés egyúttal a Vulcan rakéta debütálása is lesz, vagyis egyszerre két cég jövője múlhat a sikerén (bár a United Launch Alliance korábbi rakétái 100 százalékos sikerességgel teljesítettek, tehát a cég nem számít zöldfülűnek a szakmában).
A Vulcan rakéta az indítóálláson (Fotó: ULA)
A NASA öt különböző berendezése mellett 15 másik vizsgálati eszközt is szállít a Peregrine. Közöttük van az amerikai Carnegie Mellon Egyetem cipősdoboz méretű guruló robotja (rovere), amely a siker esetén az első hasonló amerikai jármű lesz a Holdon. A rakományban nemcsak tudományos eszközök kaptak helyet, hanem több kereskedelmi megrendelő is bevásárolta magát a talán történelmi küldetésbe. A Peregrine – a PR-szempontokat is szem előtt tartva – magával viszi például a Wikipédia egy példányát, egy fizikai pénzérmére feltöltött bicoint, illetve regények, fotók másolatait, a Mount Everestről hozott kavicsot és több ember, közöttük Gene Roddenberry, a Star Trek megalkotójának hamvait és DNS-ét is.
