Javultak a rákkal diagnosztizált fiatalok túlélési esélyei
Az agyról készített MRI-felvételek elemzése. A mesterséges intelligenciák ugyan olyasmit is észrevehetnek, amelyet az ember nem, a komplex orvosi feladatokhoz továbbra is megkerülhetetlen az emberi jelenlét (Fotó: Shutterstock)

Az erdőtüzek okozta füstmérgezés a bortermelés legfontosabb, megoldásra váró problémája. A HIV-vírussal élők csontozatára jelentős hatással van az alkoholfogyasztás. A vadászó-gyűjtögető életmód nagyban felgyorsította az ember evolúcióját. Jelentősen javultak a különféle rákos megbetegedésekkel diagnosztizált fiatal felnőttek túlélési esélyei. E heti tudományos lapszemle.

A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!

Journal of Agricultural and Food Chemistry

A szőlőtermelők és borgazdaságok számára egyre nagyobb kihívást jelentenek a szaporodó erdő- és bozóttüzek. Ugyanis a keletkező intenzív füstszennyezés markánsan hat a borok íz- és illatvilágára. Az éréskor szétrepedő szemek elnyelik a füstöt, bár a préselést követően a cukor elnyomja ugyan, ám az erjedés során egyre inkább érezhetővé, így élvezhetetlenné válik a füsttel szennyezett bor. A kanadai UBC Egyetem kémiaprofesszora, Wesley Zandberg úgy véli, ma ez a bortermelés legfontosabb, megoldásra váró problémája, ezért olyan eljáráson dolgoznak, amely hatékonyan veheti fel a harcot ezzel szemben.

A kutatás jelenlegi állása szerint, ha egy mezőgazdaságban használt, foszfolipideket tartalmazó, szemrepedést megelőző permetszerrel kezelik a szőlőt legalább egy héttel egy esetleges füstterhelés előtt, kifejezetten hatékony védelmet nyújt a szennyezéssel szemben. A kutatók most nagyobb méretben is kipróbálnák eljárásuk hatékonyságát.

Journal of the National Cancer Institute

Ugyan változó mértékben, de jelentősen javultak a különféle rákos megbetegedésekkel diagnosztizált, 15 és 39 év közötti fiatal felnőttek túlélési esélyei az 1970-es évek óta – derült ki az Oxfordi Egyetem szaklapjában publikált friss tanulmányból. A felmérésben részt vevő 282 969 beteg statisztikája azt mutatta, hogy míg 1975 és 1984 között 8,3 százalék volt az ötéves halandósági arány, addig ugyanez a szám 2005 és 2011 között 5,4-re csökkent.

A kutatás szerint ez is azt bizonyítja, hogy jelentős előrelépéseket sikerült elérni a rákkezelésben. Egyúttal látják, hol kell és lehet fejlődni. Egyes típusok, így a végbél-, a csont-, a húgyhólyagvagy a méhnyakrák esetében annyira nem szembetűnő a javulás, ám a nyirokcsomókat és a központi idegrendszert érintő daganatoknál látványos az előrelépés, akárcsak a mellráknál, a melanománál vagy a leukémiánál. Utóbbinál az ötéves halálozási arány a korábbi 25-ről öt százalékra csökkent.

Alcoholism: Clinical and Experimental Research

A HIV-vírussal élők esetében az alkoholfogyasztás jelentős hatással van a csontképződésben szerepet játszó fehérjék mennyiségére: már egy kis mennyiség is csökkenti e proteinek mértékét, egyúttal növeli a csontritkulás kockázatát – állítja a bostoni orvosi egyetem friss tanulmánya. A kutatók 198 résztvevő vérmintáinak vizsgálata során arra jutottak, hogy lényegtelen, hogy egy adott illető havi 20 napnál többször vagy kevesebbszer iszik, vagy épp alkoholista.

– Ha javasolhatok, akkor a D-vitamin szedése és a testgyakorlatok mellett azt ajánlanám a HIV-betegeknek, hogy a csontjaik épsége érdekében ne fogyasszanak alkoholt – kéri a tanulmány egyik vezető szerzője, Theresa Kim.

Science Advances

A vadászó-gyűjtögető életmód nagyban felgyorsította az ember evolúcióját; a folyamat valamikor 300 ezer éve, a pattintott kőkorszakban kezdődött – írják friss kutatásuk nyomán a Zürichi Egyetem és a CEU antropológusai. A szakemberek vizsgálataikba a még ma is ilyen életmódot folytató, agta néven ismert Fülöp-szigeteki népcsoportot is bevonták.

Az egyes emberek és táborok közötti interakciót – funkciójában a mai közösségi oldalakra hasonlít – mérve arra a megállapításra jutottak, hogy egy új, növényalapú gyógyszer kikísérletezéséhez az erdős vidéken létesült táborok között átlagosan 250, míg a part menti telep közt 500 „környi” információcserére lenne szükség. Ha az eszmecserébe bevonnák a csoport összes tagját, 500–700 körre nőne. A tanulmány következtetése szerint a technológiai és kulturális fejlődésben a kis, ám kifejezetten aktív eszmecserét folytató csoportok lehettek a legsikeresebbek.

Az összeállítást készítette: Balogh Roland

Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/10. számában jelent meg március 6-án

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/10. számban? Itt megnézheti!