Ahogy elhagyjuk a Holdat a Taurus-Littrow völgyében, úgy távozunk, ahogy jöttünk, és ha Isten is úgy akarja, visszatérünk, békével és reménységgel az egész emberiség javára. E szavakkal távozott a Holdról az Apollo-program utolsó, égi szomszédunk felszínén járt 17-es számú küldetésének parancsnoka, Eugene Cernan. Mindennek tizenkilenc nap híján 50 éve. Ennek fényében érdemes értékelnünk az amerikai űrhivatal, a NASA Artemis-programját, amelynek célja, hogy újra – és immár véglegesen – embereket juttasson el a Holdra. És ezért lesz különösen fontos dátum 2022. november 20-a: ezen a napon érte ugyanis el újra egy olyan űrjármű a Holdat, amelyet emberek szállítására fejlesztettek.
Az Artemis-1-küldetés keretében az ezúttal még legénység nélküli Orion űrhajó többször is megkerülte a Holdat. A negyedik ilyen alkalmával pedig hétfőn egészen 130 kilométerre is megközelítette azt, amiről kifejezetten látványos képeket készített a külső kameráival. Az átrepülések során az európai űrhivatal, az ESA szervízmoduljával utazó űrhajó elhaladt az első Holdon landoló Apollo-11-, valamint a 12- és 14-utak korabeli leszállóhelyei felett is. Ezt követően az Orion egy lényegesen nagyobb röppályán is megkerüli égi szomszédunkat mintegy 92 ezer kilométerre eltávolodva a célállomástól. Ilyen messzire még egy embereket szállító jármű sem jutott el: a Földtől mért 400 ezer kilométeres távolságával szombaton megdönti az Apollo-14 rekordját, és november 28-án, hétfőn egészen 432 ezer kilométerig jut majd.
A várhatóan 26 napig tartó küldetés során a mérnökök a lehető legtöbbet kívánják megtudni az Orion teljesítményéről. Az elsődleges cél az új jármű hőpajzsának tesztelése a Holdra való visszatérést követően éles körülmények között, valamint a különböző műveletek és eszközök működés közbeni bemutatása a küldetés minden fázisában, illetve a teljes landolási folyamat. Ugyancsak vizsgálják az űrhajóba betett, szkafanderbe beöltöztetett három asztronauta méretű próbababára tett műszerek adatait – így az azokat érő sugárzási, gyorsulási terheléseket. Szerdán egyébként egy pillanatra megfagyott mindenkiben a vér, amikor a NASA irányítóközpontja mintegy 47 percre elvesztette a kapcsolatot az Orionnal egy kommunikációs újrakonfigurálás alkalmával. Noha korábban is végeztek ilyen műveletet kommunikációs vonalon, ám jelvesztés nem történt, így a szakemberek nagy erőkkel keresik, hogy mi okozhatta ezt a 47 perces „rádiócsendet”.
A NASA egyébként úgy tervezi, a Hold felszínére újra embereket juttató Artemis–3-küldetésre várhatóan 2025-ben kerülhet sor. Az új Hold-program sokkal összetettebb lesz, mint a 60 évvel ezelőtti első. A magánszektor bevonásával üzemeltetni kívánt komplex rendszer része lesz egy állandó Holdbázis, valamint egy Hold körül keringő, az űrhajósok le- és felszállását koordináló és kikötőként használt, Lunar Gateway elnevezésű űrállomás is.
Ez utóbbival kapcsolatos jó hír, hogy a NASA tájékoztatása szerint a Gateway elméleti pályastabilitási szimulációinak ellenőrzését végző kisméretű műhold (CubeSat), a Capstone négy hónapos útját követően megérkezett a Holdhoz, és befejezte az utolsó manővereit. A Capstone mintegy fél éven át kering majd a Hold körül, az eddigi egyenlítőhöz igazodó pályákkal ellentétben az északi és a déli pólusok között – előbbit 1600 kilométerre megközelítve, utóbbitól mintegy 70 ezer kilométerre eltávolodva. „Az olyan küldetések, mint a Capstone, lehetővé teszik számunkra, hogy csökkentsük a jövőbeli űrutazások kockázatát, lehetőséget adva arra, hogy teszteljük és bemutassuk a jövőben használni kívánt technológiákat” – nyilatkozta a pályára állást követően Jim Reuter, a NASA űrtechnológiai küldetések igazgatóságának helyettes vezetője. A 25 kilogrammos eszközt egy amerikai magáncég, Advanced Space fejlesztette és irányítja.
A NASA új űrrakétája, az SLS felbocsátásakor, a rakéta felső fokozatához rögzített gyűrűn egyébként tíz CubeSat-ot vittek fel az űrbe. Ezek elvileg az Artemis–1-től független kutatásokat végeznek, ám akad köztük olyan, amely a jövőbeni Hold-missziók számára is fontos információkat gyűjt: a Lunar IceCube infravörös spektrométerével a Hold felszínén és az exoszférában lévő vizet és szerves vegyületeket érzékeli, míg a NASA Simplex programja által kiválasztott Lunar Polar Hydrogen Mapper (LunaH-Map) a neutrondetektora segítségével az állandóan árnyékban lévő kráterekben keresi a bizonyítékot a Hold vízjégére.
A tervek szerint az Artemis-1-küldetés december 11-én ér véget, amikor az Orion űrhajó a Csendes-óceánba landol majd.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/48. számában jelent meg november 25-én.
