Vajon mennyi kalóriát éget el az agy?

Vajon mennyi kalóriát éget el az agy?

(Illusztráció: Gerd Altmann/Pixabay)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

E heti tudományos lapszemlénk a nemzetközi sajtó friss tudományos-technikai újdonságokat, érdekességeket bemutató, feldolgozó cikkeiből. Mennyi kalóriát éget el az agy? Hogyan alakult Róma városának populációja az évszázadok alatt? Mesterséges intelligenciával és önkéntesekkel próbálják megelőzni az öngyilkosságokat a kínai közösségi oldalon, a Weibón. Az Instagram az Egyesült Államokban teszteli, milyen, ha elrejtik a lájkokat.

A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!

Live Science

Vajon mennyi kalóriát éget el az agy? – teszik fel a kérdést a tudományos portál cikkében, majd idézik az ESPN felmérését, amely arról szól, hogy egy sakknagymester akár napi 6000 kilokalóriát elégethet a játék közben végzett intenzív agytornával. A kutatások eredményei azt mutatják. hogy egy átlagos felnőtt nő vagy férfi agya alvás, pihenés közben – amikor csak az alapfunkciók, a légzés, az emésztés és a test melegen tartása „működik” – a szervezet energiatartalékainak 20–25 százalékát képes elégetni (ez kilokalóriára számolva nagyjából 350–450 kilokalória), egy átlagos 5-6 éves gyereknél a felhasználás ugyanakkor elérheti a 60 százalékot.

Ám ez nem csak az embernél van így, hasonló eredményekre jutottak más, egészen apró emlősök esetében is. A kutatók szerint ez is bizonyítja, hogy az agy igazából sosem pihen, jelentős energiamennyiséget képes felvenni például akkor, ha új dolgot sajátít el vagy próbál megtanulni. A cikk végén megjegyzik: attól, hogy sokat gondolkodunk, nem leszünk soványabbak, viszont ha inspiráció kell, egy-két kocka pluszcsokoládé nem fog ártani.

BBC

Mesterséges intelligenciával és önkéntesekkel próbálja megelőzni az öngyilkosságokat a kínai közösségi portál, a Weibo felhasználói között egy új program, a Tree Hole Rescue. A kezdeményezés az Amszterdami Szabadegyetem egyik kínai MI-kutatója, Huang Csi-sengnek (Huang Zhisheng) ötletéből indult. A lényeg, hogy a Java-alapú szoftver figyeli azokat a „faüregeknek” nevezett helyeket a hálózaton, ahol a Weibo felhasználói nyilvánosan megoszthatják titkaikat másokkal. Az itt található üzeneteket osztályozzák (egytől tízig), és ennek megfelelően próbálnak kapcsolatba lépni az öngyilkosságra utalónak vélt posztok szerzőivel.

Elmondásuk szerint 2018. április vége óta közel 700 személy öngyilkosságát tudták megelőzni, ami nagyjából heti tíz sikeres mentőakciót jelent. Ez a szám emelkedhetne, most ugyanis csak napi 3000 üzenetet tudnak átnézni a Weibo technikai korlátozása miatt. A Tree Hole Rescue csapata később is foglalkozik a megmentett személyekkel.

Science

Érdekes eredményeket publikált Alfredo Coppa (római Sapienza Egyetem), Ron Pinhasi (Bécsi Egyetem) és Jonathan Pritchard (Stanford Egyetem). A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogyan alakult Róma lakóinak genetikai térképe. A kutatók 127 személy génállományát vizsgálták 29, időben és térben eltérő lelőhelyről. S arra jutottak, hogy a 9–12 ezer éve élt vadászó-gyűjtögető populáció génállománya hasonlított az Európa többi részén élőkéhez, később pedig a törökországi lévő Anatólia irányából érkeztek földművesek Itáliába. Kr. e. 900 és 200 között, a köztársaságkorban erős migráció mutatható ki, egyesek közel álltak a mai olasz populációhoz, de közel-keleti és észak-afrikai leszármazást is dokumentáltak.

Az egymillió lakosú császárkori Róma körülbelül Kr. u. 300-ig maga volt az olvasztótégely, a korszakból vizsgált 48 mintából csak kettőnek voltak európai gyökerei, a többiek észak-afrikai, szír, libanoni, más közel-keleti és keleti görög felmenőkkel bírtak. A kora középkortól ismét homogénebb lett a város, a zsugorodó lakossággal arányosan Róma elvesztette keleti kapcsolatait.

Wired

Ezúttal az Egyesült Államokban üzen hadat a lájkoknak az Instagram, egy kísérlet során e héttől elrejtik a felhasználók elől, hány tetszésnyilvánítást kapnak a fotóik. A téma sok vitát, indulatot kelt. A Facebook tulajdonában lévő képmegosztónál úgy vélik, a teszt többek között oldhatja a lájkvadászat miatt kialakuló frusztrációt. Egyúttal azzal is érvelnek, ez az intézkedés segít abban, hogy az Instagram biztonságosabb hely legyen, így könnyebben észrevehetővé válnak az agresszív, erőszakos tartalmak, a megfélemlítő, zaklató hozzászólások.

Az összeállítást készítette: Balogh Roland

Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/46. számában jelent meg november 15-én!

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/46. számban? Itt megnézheti!