Aggasztó módon megszaporodtak Európában azok az esetek, amelyek során ukrán menekültek estek áldozatul különböző bűnszervezeteknek. A háború elől menekülők könnyű prédái lettek azoknak a köröknek, amelyek már eddig is megpróbáltak hasznot húzni a kontinenst 2015-ben elérő menekültáradatból. A bűnözők eszközei azóta sokat finomodtak, ráadásul most még védtelenebb csoportok kerülnek a célkeresztjükbe – mindenekelőtt a nők és a gyermekek.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint mostanra 4,8 millióra tehető az ukrán háborús menekültek száma, az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete (IOM) pedig további mintegy 215 ezer, ukrán állampolgársággal nem rendelkező személyről tud, aki szintén kénytelen volt elhagyni Ukrajnát. Az így több mint 5 milliós menekültáradatnak közel egytizede távozott Oroszországba, ők jellemzően a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság területéről keltek útra, de olyan oroszok is vannak közöttük, akik az orosz hadsereg által megszállt területekről távoztak. Az Európai Unióba érkező menekültek közül eddig mindössze 800 ezren kértek ideiglenes menedékkérelmet. A legtöbben még mindig Lengyelországba érkeznek, eddig 2,5 milliónyian, de Romániában, Magyarországon és Szlovákiában is több százezernyi ukrán keresett már menedéket.
Mivel a háború miatt ezekben az országokban most kisebb a szigor a határokon, Ukrajnában tömegesen próbálnak hamis dokumentumokat kiállítani, amivel aztán könnyedén beléphetnek az unió területére. A Bild német lap például arról számolt be, hogy sok menekült útlevelet vásárolt magának, és sokan éppen emiatt kerülhetnek bajba. Ugyanis az ukrán oldalon a határőrök gondosan ellenőrzik az úti okmányokat, amikor pedig hamis dokumentumokat találnak, azonnal értesítik a nyomozó hatóságokat.
Ennél is aggasztóbb, hogy mostanra tömegével jelennek meg olyan hírek, amelyekben az áldozatok nők vagy gyermekek. Az emberkereskedő kihasználják, hogy a menekültek közül sokan megszorulnak anyagilag. Az áldozatoknak általában biztonságos átkelést ajánlanak külföldre, ám végül prostitúcióra kényszerítik őket. Az ilyen módon kizsákmányolt nők sok esetben még csak segítségben sem reménykedhetnek, mivel a rokonaikat hátrahagyva menekültek, és a legtöbbször nem is beszélik annak az országnak a nyelvét, ahol végül kikötnek.
A hét éve tartó migrációs válság idején nagyrészt az embercsempészek nyerészkedtek a menekülteken, de a déli országokban – mindenekelőtt Görögországban – gyorsan megtalálták bennük a könnyű pénzszerzési lehetőséget azok is, akik aztán rabszolgamunkára kényszerítették őket. A mostani menekültválság legnagyobb nyertesei várhatóan azok a bűnszervezetek lesznek, amelyek a gyermekeket célozzák meg. Sajtóbeszámolók szerint a háború miatt árva sorsra jutott gyermekek az illegális örökbefogadási üzletben utazók áldozataivá válhatnak. Erre figyelmeztetett múlt héten az ukrán külügyminisztérium is, amely szerint az Oroszországba szállított árva gyerekek is erre a sorsra juthatnak. Habár az unióban a hatóságok mindent megtesznek az ilyen és hasonló esetek megelőzése érdekében, tény, hogy a hét éve tartó közel-keleti menekültáradat nyomán megjelent embercsempész-hálózatokat sem sikerült eddig felszámolni. A bűnszervezetek kreativitása pedig most is határtalan.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/17. számában jelent meg április 22-én.
