A magyarok komolyan vették a felvásárlási lázat

A magyarok komolyan vették a felvásárlási lázat

Fotó: Unsplash/Fikri Rasyid

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Kétszer akkorát nőtt a magyar kiskereskedelmi forgalom a járvány alatt, mint az európai átlag – olvasható a Nielsen negyedéves jelentében.

A visszafogott évkezdet után 9,8 százalékos nominális növekedést produkált a szektor 2020 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Magyarországon ennek közel kétszerese, 17,7 százalék volt a bővülés mértéke, amivel a hazai kiskereskedelem forgalma megőrizte ezüstérmét a kontinensen. Európában továbbra is Törökország vezet 25,4 százalékos növekedéssel – olvasható a Nielsen „Growth Reporter” című, negyedévenkénti európai elemzésében.

A kiskereskedelem máskülönben Európa-szerte döcögősen kezdte az évet a Nielsen adatai szerint, ám a március közepével beinduló koronavírus-pandémia miatti vásárlási láz a tartós élelmiszerek és a személyes higiéniás termékek felé terelte a fogyasztókat. Az öt legnagyobb európai piacon március utolsó két hete során harmadával lőtt ki a kiskereskedelem értékbeli forgalma.

A magyarországi kiskereskedelem korábbi lendületét még jobban meglódította a március közepén bejelentett veszélyhelyzet, illetve a hónap végén életbe léptetett kijárási korlátozás, melynek eredményeképp 18 százalékkal bővült a napi fogyasztási cikkek piaca. A hazai élelmiszerek, háztartási vegyi áruk és kozmetikumok piacát érintő átlagos mennyiségi növekedés a vizsgált időszakban 13,3 százalékon állt, míg Európában ez az érték 7,5 százalék volt.

A hazai élelmiszerpiac, a pánikvásárlások hatására, tovább gyorsult, és értékben 12,3 százalékkal bővült. A vegyi áruk piaca a kialakult járványhelyzet hatására 17,3 százalékkal nőtt az első negyedévben – írja sajtóközleményében a Nielsen. Ez annak ellenére így volt, hogy a járvány kezdetén az Operatív Törzs és a kormányzati szereplők is többször hangsúlyozták: nincs szükség felhalmozásra, az élelmiszer-ellátás folyamatos.

A piaci szereplők számára egy sor nehézséget – kapacitáshiányt, elővigyázatossági intézkedések szükségességét, az online vásárlás iránt megugró igényt stb. – is hozó járványhelyzet minden országban a gyors és nagy volumenű beraktározás felé terelte a fogyasztókat. – mondta Kovács Gergely, a Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője.

Az európai kontinens huszonegy vizsgált országának mindegyikénél bővülést regisztrált a Nielsen. A legnagyobb arányú növekedést, a korábbi negyedévi adatokhoz hasonlóan ismét Törökországban mérték (+25,4%), őt követi Magyarország (+17,7%) és Portugália (+14,5%). A lista további alakulása: Görögország (+13,2%), Írország (+12,3%) és Ausztria (+11,2%). A lista végén Norvégia (+6,8%), Svájc (+7,7%) és Hollandia (8,1%) áll.

A hvg.hu arra is felhívta a figyelmet, hogy a járvány következtében tapasztalható visszaesést még nem tartalmazzák ezek az adatok, amelyek csak az első negyedévet mutatják. Az még nem látszódhat az első negyedéves adatokon, hogy ezek után áprilisban hatalmasat zuhant a boltok forgalma, a Központi Statisztikai Hivatal szerint akkor 10,2 százalékos volt a visszaesés az egy évvel korábbihoz képest, ahogy egy sor üzlet bezárt.