Míg a főpolgármester-helyettes vagy helyettesek személyére a következő közgyűlésen sem tesz javaslatot Karácsony Gergely, a fővárosi cégek felügyelőbizottsági, illetve igazgatósági tagjaira igen, illetve a szervezeti és működési szabályzatra is (szmsz) – mondta el Kiss Ambrus, a Főpolgármester Hivatalának főigazgatója a Magyar Hang kérdésére egy keddi háttérbeszélgetésen. Kiss Ambrus hasonló eseményeket az előző ciklusban is tartott, igaz, akkor még általános főpolgármester-helyettesként. A háttérbeszélgetés apropója, hogy a fővárosi közgyűlés jövő szerdán ülésezik újra, ő pedig a Fővárosi Önkormányzat által benyújtandó előterjesztéseket ismertette. Ugyanakkor az ülés végső napirendje nem csupán ezekből fog állni, hanem a frakciók által beküldött javaslatokból is.
Új szmsz-re is javaslatot tesznek
Karácsony Gergely főpolgármester és az új frakciók egy része között komoly vita alakult ki arról, hogy ki legyen a főpolgármester-helyettes, illetve hogy milyen szmsz-t fogadjanak el. Bár Karácsony Gergely elfogadná, hogy ha Kisst ismét helyettessé szavazzák, akkor Vitézy Dávid is az legyen, a Tiszának a jelenlegi főigazgatóval szemben fenntartásai vannak, miután ő államtitkár volt 2010 előtt. Ha nem lesz helyettes, idővel a főispánnak kell egyet kineveznie, de ennek Kiss szerint akár 6-8 hónapos átfutási ideje is lehet. Míg tehát a helyettesek személyében úgy tűnik, nincs elmozdulás, az szmsz kapcsán Karácsony Gergely néhány javaslatot be fog fogadni. Kiss szerint például a Fidesz kérésére hajlandó lesz rendszeresen BudapestInfókat tartani, de csak akkor, ha a kormányinfóra minden olyan sajtóorgánumot beengednek, akiket jelenleg nem, és kérdezhetnek is. Lapunk kérdésére elmondta, hogy szintén elfogadja a főváros a Fidesz antikorrupciós szobával kapcsolatos javaslatát. Ugyancsak változás várható a főpolgármester soron kívüli, két ülés közötti jogköreiben. Kiss Ambrus leszögezte, ezek eddig sem univerzális jogkörök voltak, és használatukat a kormányhivatal is aktívan ellenőrizte, és egyszer sem támadtak meg ilyen esetben hozott döntést.
A főváros többek között kezdeményezni fog lakáspolitikai csomagot, amit a fővárosi önkormányzat tárgyalt ki az Európai Bizottságnál 20 milliárd forintos értékben. Ám Kiss szerint, hogy „végre ne a csőben maradjanak a programok, a kormánynak meg kéne jelentetni az ezzel kapcsolatos felhívásokat, amiket leegyeztettek”. Kiss Ambrus szerint a kormány ezzel láthatóan megvárta az önkormányzati választásokat, húzták a megjelentetésüket és míg a vonatkozó fővárosi uniós programok közül 0 forint értékben van bármi is döntésre meghirdetve, országosan vidéken a keret 51 százaléka már le van foglalva.
Kiss Ambrus arra is kitért, hogy a kormány lakhatási javaslatai kapcsán az adóiránnyal nem értenek egyet, ugyanis bár nő a rövid távú lakáskiadás adóterhe, ez rendben van szerintük, de probléma, hogy ezzel egy időben a hosszú távú kiadásoknál nincs ellentétes irány. Azt kezdeményezik, hogy egy évnél hosszabb időre kiadott lakások esetén a turisztikai célú lakáskiadás általányadójának a felét érje csak el az adóterhelésük, míg három éves időtávon adómentességet javasolnak. Kezdeményezik a kormánynál azt is, hogy az üzleti célú lakásvásárlásokra is két éves moratóriumot vezessenek be az EGT térségen kívüli állampolgárok vásárlásaira, hogy nézzék meg a piac hogyan rezonál erre. Később kifejtette, ez azért okoz problémát, mert üresen állnak ezek a lakások, vagyis nem a budapestiek lakhatását szolgálják. Ezzel kapcsolatos szabályozást egyébként a kerületi önkormányzatok is hozhatnak, de egységeset csak a kormány tud megalkotni.
A főváros javasolja azt is, hogy a kormány módosítson azon a rendeleten, amely szerint az önkormányzati bérlakásoknál is annyi parkolóhelynek kell lennie, mint amennyi lakást létrehoznak, ők szeretnék, ha ezt eltörölnék. Ennek oka, hogy az önkormányzat a tervek szerint az állam által nekik visszaadott iskolaépületek egy részéből önkormányzati bérlakást alakítana ki, ám az említett kormányrendelet akadályozza a funkcióváltást.
Ezeken felül két típusú moratórium fenntartását is kezdeményezni fogják. Egyrészt miután 2025. január 1-től megváltozik a Duna-parti építési szabályzat, addig az átmeneti időben ne lehessen kikötőket létesíteni. Ezt megtámadta a kormányhivatal, de kezdeményezik, hogy a közgyűlés tartsa fent a moratóriumot. Ehhez hasonlóan azt is szeretnék, hogy 2025. szeptember 30-ig a digitális reklámberendezése létesítésére is maradjon fenn moratórium a fővárosi közterületeken.
Szintén beterjeszti a főpolgármester a Mi Budapestünk nevű programot, ami egy 24 pontos akciótervből áll, amelyek a diákszervezeteknek tett ígéretekből állnak. Kiss leszögezte, támogatják az önszerveződő fővárosi diákönkormányzatokat, például támogatnák továbbra is a középiskolás diákok évi egyszeri vagy nagyon jelképes összegért való színházba jutását.
Kiss Ambrus kérdésre arról is beszélt, hogy szeptember 30-ig 532 milliárd forintnyi iparűzési adó érkezett be Budapesthez, ennek 46 százaléka a kerületeké. Éves szinten a Fővárosi Önkormányzatnak 303 milliárd forint körüli bevétele lesz becslése szerint. A Magyar Hang többek közt arról kérdezte Kisst, hogy újraindulhat-e a főváros és a kormány közös intézményesített fóruma, a Fővárosi Közfejlesztések tanácsa. A főigazgató szerint ez nem rajtuk múlik, ők nyitottak, a kormányinfón érdemes erről kérdezni.
Közjáték a háttérbeszélgetésen
A BudapestInfóval kapcsolatban később a Magyar Nemzet néven megjelenő lap médiamunkása azt vetette fel, nem érti mi az összefüggés a BudapestInfó megtartása és a kormányinfó között, amire Kiss azt válaszolta, szerinte valójában érti. A kormánypárti újságíró erre azzal jött, hogy ő végigüli az összes kormányinfót, és azon a miniszter elég hosszú és kimerítő válaszokat szokott adni. Erre Kiss Ambrus azt vetette fel, hogy a Magyar Hang helyszínen jelenlévő munkatársát szokta-e az eseményen látni, amire ő azt válaszolta, hogy „lehet, hogy nem regisztrált időben”. Itt jeleztük, hogy nem erről van szó, a Magyar Hangot nem engedik be próbálkozásunk ellenére, amire a kormánypárti médiamunkás annyit mondott, hogy „ez nem az ő problémája”, majd azzal folytatta, hogy egy főpolgármesternek pedig szerinte nem az a feladata, hogy sajtóorgánumok felett bábáskodjon. Kiss Ambrus erre azt mondta, ők a sajtószabadság felett kívánnak bábáskodni. A Magyar Nemzet újságírója ezután azt vetette fel, hogy Karácsony Gergely miért nem áll ki kompromisszumok nélkül a sajtó elé. Kiss szerint viszont Karácsony igenis szokott sajtótájékoztatókat tartani, és ő maga is elérhető, a Magyar Nemzetnek is szokott interjút adni. Végül a kormánypárti médiamunkás még azt a megjegyzést tette, hogy „én múltkor is ott voltam a kormányinfón, szerintem így is vannak olyan sajtóorgánumok, akiknek túl sok lehetőségük van a kérdezésre”.
