Kevés kétséget hagy Debrecen városának 2024-es költségvetése afelől, hogy milyen évre készült: olyanra, amelyben önkormányzati választást tartanak, a városvezetés pedig szeretné, ha újraválasztanák. Ennek megfelelően a „rekordok büdzséjeként” mutatta be az újraindulását a napokban bejelentő Papp László (Fidesz–KDNP) polgármester. Ilyen magas főösszegű költségvetése – 231 milliárd forint – korábban még nem volt a városnak, és mint mondta, a beruházási keret is 100 milliárd forintra rúg.
Ennek révén újabb infrastrukturális fejlesztésekbe kezd a város, például az egyre népesebb, de elmaradott kertségekkel tarkított keleti városrészben rég várt beruházások előkészítése kezdődik: út- és csatorna- és ivóvízvezeték tervezésébe fognak. Papp László hangsúlyozta, hogy a fejlesztések az iparűzésiadó-bevétel megnövekedése révén lehetségesek, mivel az utóbbi öt évben a város megduplázta iparűzési adóbevételét: míg 2019-ben 16,7 milliárd forint volt, az idei évre 34,5 milliárd forinttal kalkulálnak. – A legnagyobb üzemek még nem működnek, és ezek beszállítói köre is a város gazdaságához kapcsolódik majd, így további növekedésre számítunk – jelentette ki a városvezető. Ezzel arra utalt, hogy a BMW üzeme és CATL akkumulátorgyártó bázisa is egyelőre épül. Emlékeztetett a már bejelentett intézkedésre, arra, hogy a Debrecenben tanuló 6 és 14 év közötti gyermekek áprilistól ingyenesen utazhatnak a helyi tömegközlekedési járműveken. Az akkori tájékoztatása szerint 16 ezer óvodás és iskolás részesülhet a kedvezményben az iskolák regisztrációja után. Ennek apropóján most közölte: eddig 7 ezer tanuló regisztrált az ingyenes utazási lehetőségre.
A költségvetésről szóló vita azonban nem igazán idézte a választási évekre jellemző felfokozottságot. Módosító javaslat összesen kettő(!) érkezett – mindegyik a Demokratikus Koalíciótól (DK) –, és az egyik éppen az említett tömegközlekedési kedvezményt érintette. Vaszkó Imre, a párt egyik képviselője azt indítványozta, hogy tegyék ingyenessé az egész lakosságnak a helyi tömegközlekedést. Papp László populistának minősítette a javaslatot, és jelezte: a DKV Zrt. idén nem emelt tarifát. Mint mondta, a DKV működési költségeinek csupán 30 százalékot fizetik az utasok, 70 százalékot elő kell teremteni. A tömegközlekedési vállalat működésére idén 5 milliárd forintot ad az önkormányzat.
A DK-hoz hasonlóan két képviselővel rendelkező Civil Fórum Debrecen Egyesület részéről Gondola Zsolt a polgármesternek szúrt oda: a városvezetés gazdaságfejlesztési programja 2023-ban elveszítette a lakosság támogatását. Ezzel az akkumulátorgyártásra alapozó gazdaságpolitikára és az ekörül kialakult vitákra utalt. Szerinte a polgármester olyan, mint az a buszsofőr, aki beleszerelmesedik a saját vezetési stílusába, de közben elhagyja az utasokat.
Feltűnő volt, hogy a buszsofőrös megjegyzésre érdemben nem reagált a városvezető. Ellenben a polgármester-jelölti indulását már korábban bejelentő momentumos Mándi Lászlót éppen a polgármester „kóstolta meg” – egyértelműen az önkormányzati választás jegyében. Mándi – akit még az MSZP, az LMP és a Nép Pártján támogat – ugyanis előzőleg arról beszélt: nincs értelme módosító indítványt benyújtani a költségvetéshez, mert a sajtónak hamarabb bemutatják, mint a képviselőknek. Kifogásolta továbbá, hogy az önkormányzat 2023-hoz hasonlóan 2024-ben is csak 500 millió forintot különített el a panelfelújítási programjára. Erre Papp László alibizésnek nevezte Mándi közgyűlési tevékenységét, a papírból felolvasott kritikáját politikai segédmunkának minősítette. Egyébként pedig arra hívta fel a figyelmet: az 500 millió forintos panelprogram-keretet idén sem merítette ki a lakosság, mivel számos pályázat nem felelt meg a támasztott követelményeknek. Mándi szemére vetette továbbá, hogy nem vett részt azon a januári közgyűlésen, amelyen a tömegközlekedési kedvezményről szavaztak a képviselők. Utóbbira Mándi azzal reagált, hogy a CATL környezeti engedélye ügyében tartott bírósági tárgyaláson vett részt.
Az MSZP-s Madarasi István a büdzsét illetően olyan, az állami jogbizonytalanságból fakadó veszélyekre hívta fel a figyelmet, mint amit a megemelt vízdíjak okoznak az Aquaticum gyógyfürdőnél és a Debreceni Hőszolgáltató Zrt.-nél, ami együtt 2 milliárd forinttal növeli a költségeket. Papp László erre úgy felelt: lesznek tárgyalások az ügyben az Energiaügyi Minisztériummal. A közgyűlés Debrecen 2024-es költségvetését 24 igen, 7 nem, 1 tartózkodás mellett fogadta el.
