Nők 43+ néven jövőre vezethetik be a Nők 40 új változatát – legalábbis egy erről szóló értesülést idézett a kormánylap Magyar Nemzet. A második Orbán-kormány vezette be a Nők 40 programot, melynek értelmében 2011 óta negyven év szolgálati idővel nyugdíjba vonulhatnak azok a nők is, akik még nem érték el a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt. Ezt egyfajta családtámogatásként vezette be a kabinet, azzal a feltételezéssel élve, hogy a fiatalabban nyugdíjba menő nagymamák nagyobb segítséget tudnak nyújtani a kisgyerekes családok mellett, megkönnyítve ezzel a dolgozó szülők életét. A nyugdíjkorhatár emelése az elmúlt években megállt, 2022-től a 65. év betöltése és legalább húsz év szolgálati idő kell a visszavonuláshoz fő szabály szerint. (A férfiakkal ellentétben a nők kortól függetlenül jogosultak a kedvezményes öregségi nyugdíjra, ha megvan a 40 év jogosultsági idejük).
A lapban a Hitelforum.hu információjára hivatkoznak, mely szerint 2025-ben bevezethetik a Nők 43+-t. Ám nemcsak ebben lenne változás, hanem abban is, hogy januártól a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idők között nem vennék figyelembe a szakmunkásképzésben és a felsőoktatásban eltöltött, egyébként szolgálati időként elismerhető éveket. (A tanulmányi időszakok közül kizárólag a szakmunkástanuló kötelező nyári gyakorlatát, valamint a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlatát lehet beszámítani). A felsőfokú oktatásban részt vett nők veszíthetik a legtöbb évet ezzel, hiszen az egyetemi, főiskolai évek egyáltalán nem számíthatók be a jogosultsági időbe (a felsőfokú tanulmányi időtartam akkor szolgálati idő, ha 1998. január 1. előtt nappali tagozaton járt főiskolára, egyetemre a hallgató).
Kiemelik, hogy a Nők 40 ügyében azért tartanak sokan a Nők 43-tól vagy a Nők 43+-tól, mert bevezetésekor a Nők 40-et a 62 éves nyugdíjkorhatárhoz igazították, ami most már 65 év. A Magyar Nemzet szerint idén már nem lesz jelentős nyugdíjváltozás (ami nem is meglepő, hiszen már október van), így várhatóan az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok sem változnak. Mindez azt jelenti, hogy főszabályként a betöltött 65. év a nyugdíjkorhatár.
Érdekesség, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD nemrég tette közzé épp a kormány felkérése alapján a javaslatait arról, hogyan kellene átalakítani a nyugdíjrendszert ahhoz, hogy az fenntartható legyen. Ráadásul ez az egyik feltétele annak is, hogy Magyarország hozzáférjen a covid utáni uniós helyreállítási pénzekhez. A kormány azonban gyorsan jelezte: nem tervez változást a nyugdíjrendszerben, a „nyugdíjak értékállóságát megőrzi, a 13. havi nyugdíjakat kifizeti”. Még azt is hozzátették, hogy az „Európai Bizottság nyomására” felkért szakértő javaslataival pedig nem értenek egyet. Utóbbi megjegyzés azért különös, mert a magyar kormány nyújtotta be a helyreállítási tervet Brüsszelnek, amiben a nyugdíjrendszer átalakítására vonatkozó vállalása is szerepelt.
