Botrányok és a vírus árnyékában elindult minden idők talán legkevésbé várt olimpiája

Botrányok és a vírus árnyékában elindult minden idők talán legkevésbé várt olimpiája

A XXXII. nyári olimpiai játékok nyitóünnepsége a tokiói Olimpiai Stadionban 2021. július 23-án (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A magyar idő szerint péntek délután egy órakor kezdődő megnyitóval indul hivatalosan a járvány miatt tavalyról idén nyárra halasztott tokiói olimpia. A világ egyik legnagyobb és hagyományosan leginkább várt sporteseménye ezúttal – hiába igyekeznek így eladni a szervezők – nem a felszabadult ünneplést jelenti a világ számára. Jobb esetben csak egy korlátok közé szorított, nézők nélkül lebonyolított, botrányok szegélyezte rendezvényt láthatunk majd, amely komoly anyagi és erkölcsi csapást mér Japánra, rosszabb esetben egy szuperfertőző eseményt, amelynek köszönhetően tovább gyorsul a járvány világszerte.

Sokatmondó bejelentés tett a napokban Muto Tosiro, a szervezőbizottság vezetője, aki szerint akár az utolsó pillanatban is lefújhatják a játékokat, ha kedvezőtlenül alakulnak az esetszámok. Tokióban, számos más japán prefektúrához hasonlóan nem csillapodik a járvány, az olimpia törlése mégsem tűnt valós opciónak. Erről beszélt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) elnöke, Thomas Bach is. A sportvezető hangsúlyozta, hogy tisztában vannak a lakosság kétkedésével, mégis kérte a japán embereket, hogy üdvözöljék és támogassák a sportolókat, akik ugyanúgy érdekeltek az ötkarikás játékok biztonságos és veszélytelen megrendezésében. (Az elnök először kínai emberekről beszélt, majd a nyelvbotlását javítva már a japán lakossághoz fordult.)

A XXXII. nyári olimpiai játékok nyitóünnepsége a tokiói Olimpiai Stadionban 2021. július 23-án (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

A vírus mindenképpen jelen lesz

Bach nem véletlenül kért egy kis empátiát: a szigetország lakosságának túlnyomó többsége elutasító volt az olimpiával szemben, a törlés érdekében aláírásgyűjtés is indult és folyamatosak a tüntetések országszerte.

– A tokiói olimpiát nem lehet a koronavírusos esetszámok alapján megítélni, a megfertőződések ugyanis kiküszöbölhetetlen kockázatot jelentenek – mondta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz szerdán a Japan Today szerint. Véleménye szerint a járványkezelés sikeressége sokkal inkább azon múlik a játékok alatt, hogy mennyire sikerül a fertőzötteket a lehető leggyorsabban azonosítani, elkülöníteni, kezelni, és hogy mennyire sikerül a lehető leghamarabb megfékezni minden ilyen esetben a vírus tovább terjedését.

– Nem, nem, szó sem lehet róla, ez csak egy politikai blöff – fogalmazott az Index kérdésére Schmitt Pál, az IOC magyar tagja a játékok lefújása kapcsán. A korábbi magyar köztársasági elnök hozzátette, a szervezőbizottság ülésén a japán miniszterelnök, Szuga Josihide is részt vett, és arról beszélt, hogy „boldoggá teszik a japán népet a szép versenyekkel, a gyönyörű létesítményekkel, a rendezők elkötelezettségével”.

Hogy a rendezvény mennyire teheti boldoggá Japán népét, bő két hét múlva meglátjuk, a felvezetés mindenesetre nem adott okot a boldogságra.

Szexizmus, olimpiai malac és vállalhatatlan viccek

Sokáig úgy tűnt, egyedül Mori Josirón múlik az olimpia sikere. A 83 éves sportvezető, aki korábban az ország miniszterelnöke is volt, a járvány kitörése és a játékok halasztása ellenére is mindvégig ragaszkodott a rendezéshez, politikai befolyásának köszönhetően pedig a japán társadalom és a gazdasági elit véleménye ellenére is sikerült felszínen tartania a tokiói olimpiát. Saját magát azonban nem: a nőkre tett becsmérlő kijelentései miatt februárban kénytelen volt lemondani a szervezőbizottság vezetéséről. 

Távozása nem oldotta meg a problémákat, március közepén újabb botrány robbant ki az olimpia háza táján. Ezúttal a játékok kreatívigazgatója, Szaszaki Hirosi állt elő azzal a már elsőre is támadhatónak tűnő javaslattal, hogy a népszerű japán komikus és modell, Vatanabe Naomi malacjelmezbe bújva szálljon alá az égből a megnyitó ünnepségen. Szaszaki nevet is adott teremtményének, az olimpia és malac összevonásaként ő lett volna az Olympig. Vatanabe érthetően nem volt túl boldog az ötlettől, a szervezőbizottság új vezetője, Hasimoto Szeiko pedig megdöbbenésének adott hangot. – Amióta elnöknek neveztek ki, a nemek közti egyenlőség és annak megjelenítése az egyik legfontosabb szempontunk. Ilyen nem történhetett volna, és nem történhet meg – fogalmazott a Mori Josiro lemondása után kinevezett sportvezető.

Júniusban a Japán Olimpiai Bizottság egyik tisztségviselője a metrószerelvény elé vetette magát és szörnyethalt – írta a The Japanese Times. Az 52 éves Morija Jaszusi halálát nem hozták egyértelműen kapcsolatba az olimpiai szervezés körüli botrányokkal és a játékok elutasítottságával, öngyilkossága azonban tovább mélyítette a szervezőbizottság válságát.

Három nappal a rajt előtt újabb botrány rázta meg az olimpiát. Ojamada Keigo, a megnyitó ünnepség zeneszerzője távozott a kreatív stábból, miután nyilvánosságra került, hogy fiatalon zaklatta iskolatársait, köztük fogyatékkal élőket is. És még egy nappal a nyitány előtt sem lélegezhettek fel a szervezők, csütörtökön ugyanis kiderült, távozik a nyitóünnepségek rendezője, Kobajasi Kentaró is. Ő azért mondott fel, mert kiderült, a kilencvenes években a holokauszton viccelődött. Kobajasi Kentaro egyébként korábban egy Japánban nagyon népszerű humoristaduó, a Rahmens tagja volt, mely a Japán tradíciók című rövidfilmsorozatával nemzetközi ismertségre is szert tett.

Szuperfertőző emberkísérlet?

A járványhelyzet miatt a szervezők feje nem csak a múltból felbukkanó vállalhatatlan megjegyzések miatt főhet. Az már világossá vált, hogy a vírust nem tudják az olimpiai buborékon kívül tartani, hiszen a nyitóünnepség napján máris több mint 100 pozitív esetet regisztráltak, tucatnyian kényszerültek karanténba, több sportoló pedig kénytelen volt máris visszalépni a versenyektől. Sokan emiatt egyszerűen csak egy hatalmas emberkísérletként tekintenek a világ minden tájáról közel 60 ezer embert egyetlen helyre csődítő eseményre.

– Japán nem biztonságos hely – fogalmazott az AP hírügynökségnek Szugaja Norio, a jokohamai Keiju Kórház vírusszakértője még március végén (a mainál alacsonyabb napi esetszámok mellett). A tudós szerint legalább 70 százalékos átoltottságra lenne szükség az országban ahhoz, hogy biztonságosan meg lehessen rendezni az olimpiát, ám a nyitóünnepségig a lakosság alig 22 százaléka kapta meg a vakcina legalább első dózisát. – Több tízezer ember gyűlik össze egy viszonylag kis helyen, ami hatalmas kihívást jelent a szervezőknek – fogalmazott Szugaja. 

– A járvány jelenlegi adataiból kiindulva, és ehhez hozzávéve, hogy hány ember gyűlik össze majd a nyári játékok idején, nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy az olimpia egy globális szuperfertőző esemény lesz – nyilatkozta a Bloombergnek Spencer Fox, a Texas Egyetem fertőző betegségek terjedését vizsgáló kutatója ugyancsak március végén. – A szervezők óriási erőfeszítéseket tesznek, hogy a járvány ne törhessen be a versenyekre, a kockázat mégis hatalmas – fogalmazott.

Az elmúlt évtized olimpiái sem adnak okot bizakodásra, hiszen minden alkalommal kitört valamilyen kisebb-nagyobb járvány. 2012-ben, Londonban több száz versenyző küzdött felső légúti fertőzéssel, a 2016-os riói olimpiát a zikavírus árnyékában rendezték, 2018-ban, a phjong cshangi téli játékokon pedig legalább 200 atléta szenvedte meg a norovírus kellemetlen hatását. Ha sok embert egy viszonylag kis területen zárnak össze, a kórokozók gyors terjedése szinte elkerülhetetlen.

Atommal küzdenek a hőség ellen

A potenciális pénz- és presztízs veszteség azonban felülír minden aggályt. Japán és az IOC már eddig is hatalmasat bukott az olimpián – az ázsiai ország a becslések szerint nagyjából 20 milliárd dollárt –, a játékok törlése azonban még ennél is nagyobb csapást mérne rájuk – és számos sportágra. Az IOC bevételének több mint kétharmada a televíziós közvetítési jogokból származik, a többit pedig a szponzorok adják hozzá. Az olimpia elmaradása esetén ezektől egyaránt elesne a bizottság, amely így könnyen a működésképtelenné válna. Augusztushoz képest fél évvel a következő nagy esemény, a pekingi téli olimpia előtt.

És ha ez még nem lenne elég, az időjárás sem túl kegyes a szervezőkhöz – és a sportolókhoz. Komoly hőség és magas páratartalom keserítheti meg a versenyzők életét. És az energiaszolgáltató szektorét is: a hűtőrendszerek csúcsra járatása miatt várhatóan magas fogyasztás arra kényszerítette a hatóságokat, hogy több erőművet is volt újraindítsanak – köztük egy régóta nem funkcionáló atomerőművet is.

Visszafogott elvárások

Ami a magyar küldöttséget illeti, inkább talán csak a hőség miatt kell aggódniuk, hiszen a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) döntése értelmében kizárólag védett sportolók utazhattak Tokióba. A kötelezővé tett védőoltás nem tizedelte meg ugyan a csapatot, akadt azonban, aki emiatt mondta le a részvételt. Az Ausztriából honosított Schmid Júlia az első magyar színekben induló szlalom kajak-kenus lehetett volna az olimpiák történetében, a 33 éves versenyző azonban nem kért a vakcinából, inkább hazarepült. Visszalépésével – valamint Babos Tímea és Jani Réka teniszezők kiesésével (párosban indultak volna, Babos sérülése miatt Jani sem utazhat) – a küldöttség 173 főre olvadt, ami azonban így is jóval magasabb szám, mint az elmúlt két olimpia esetében.

Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke mégis visszafogottan nyilatkozott az elvárásokról, a sportvezető összesen 13 érmet remél. Ez a nem túl fényesen sikerült 2008-as pekingi olimpiát leszámítva – ahol összesen 10 érmet szereztek a magyar sportolók – közel száz éves mélypontot jelentene, hiszen legutóbb az 1928-as amszterdami nyári játékokon állhatott ennél kevesebb versenyzőnk a dobogóra. Kulcsár Krisztián előrejelzése feltehetően éppen a már említett pekingi tanulságokon alapszik, akkor ugyanis Schmitt Pál – a MOB elnökeként – legalább 18 érmet, közte hat aranyat várt, s mivel ez utóbbinak éppen a fele jött össze, a szereplés egyértelműen kudarcnak bizonyult.

Pedig tizenhárom éve is voltak nagy esélyeseink szép számmal, és az előre kiosztott aranyérmekből most sincs hiány. Talán a legbiztosabb tipp Milák Kristóf győzelme. A világ- és Európa-bajnok úszónk több másodperccel veri a világot 200 méter pillangón, ahogy Sós Csaba szövetségi kapitány fogalmazott: csak akkor bukhatja el a számot, ha előtte megmérgezik. Milák – várható – döntőjére július 28-án, hajnalban kerül sor – az időeltolódás miatt a legtöbb magyar esélyeshez korán kell majd felkelni. Alig néhány perccel Milák előtt ugrik a medencébe a 200 méter vegyes döntőjében Hosszú Katinka, aki a negyedik olimpiai bajnoki címéért hajt Tokióban. Erre az említett versenyszám mellett több lehetősége is lesz, elsőként július 25-én, amikor is szintén címvédőként áll rajthoz 400 méter vegyesen. Úszásban még Kapás Boglárkára, Kenderesi Tamásra, nyílt vízen pedig Rasovszky Kristófra lesz érdemes odafigyelni, de az ötödik olimpiáján rajthoz áll Cseh László is.

Harmadik fellépésén a harmadik aranyérmére hajt Szilágyi Áron, aki első kardvívóként triplázhat az egyéni számban – ezzel olyan legendákat utasítana maga mögé, mint Fuchs Jenő, Kárpáti Rudolf, Viktor Krovopuszkov és Jean-Francois Lamour. London és Rio bajnoka mellett Decsi Tamásnak és Szatmári Andrásnak is szoríthatunk egyéniben és csapatban egyaránt. Előbbire július 24-én, utóbbira négy nappal később kerül sor. Párbajtőrben a világbajnok, világranglista-vezető Siklósi Gergely is komoly esélyekkel lép pástra július 25-én, de a női kardozók – főként Pusztai Liza és Márton Anna – miatt is megéri korán kelni: egyéniben július 26-án, csapatban 31-én.

Botrányok és aranyesélyek

Sok szó esett a női tőr csapatról is az elmúlt hetekben, igaz, nem az éremesély miatt, hanem mert a sportági szövetség a bravúros kvalifikációt követően utólag változtatott a csapat összetételén: a diadalt kivívó Lupkovics Dóra helyett Mohamed Aidát nevezték a keretbe. A döntés komoly felháborodást okozott, de hiába tiltakozott a csapat többi tagja, Mohamed Aida utazhat az olimpiára – ami immár a hetedik fellépése lesz a nyári játékokon –, és hogy az ítéletet még egyértelműbbé tegyék, a 45 éves vívónő Cseh László társaságában viheti a magyar zászlót a nyitóünnepségen.

Nem sikerült zökkenőmentesre a sportlövők felkészülése sem. Mint ismert, az aranyéremre is esélyes Péni Istvánt a gyanú szerint saját csapattársa (és nagy riválisa), a szintén favoritnak számító Sidi Péter mérgezte meg: doppingszert csempészett a vitaminjába. Pénit felmentette a nemzetközi szövetség, Sidit pedig eltiltották, ő nem utazhat Tokióba, „áldozata” igen, de kérdés, hogy ilyen előzmények után sikerül-e érvényesítenie a papírformát.

Küzdősportolóink botrányok nélkül készülhettek, és Tóth Krisztián dzsúdós – július 28-án –, valamint Lőrinc Tamás – augusztus 3-án –, Lőrinc Viktor és Korpási Bálint – mindketten augusztus 4-én – birkózók egyaránt komoly eséllyel indulnak neki a versenynapnak.

Igazi éremesőt a kajak-kenu csapattól várhatunk. Itt szinte minden számban dobogóra remélhetjük a versenyzőket: Kozák Danuta, Csipes Tamara, Kárász Anna, Bodonyi Dóra, Takács Kincső, Balla Virág, Kopasz Bálint és Varga Ádám érhetnek el kimagasló eredményt. A kajak-kenu versenyeket augusztus 3. és 7. között rendezik. A fentieken kívül Marosi Ádám öttusázóban – augusztus 7-én –, illetve három csapatunkban: a női kézilabda és vízilabda, valamint a férfi vízilabda válogatottban bízhatunk még.

Ahogy a felsorolásból is látszik, a magyar küldöttség továbbra is a hagyományos sportágakra épít. Nézőként azonban különleges versenyszámokba is belekóstolhatunk, az IOC ugyanis több új sportot is felvett az olimpia műsorára, idén nyáron egyebek mellett szörffel, falmászásával és gördeszkával bővül a nyári játékok palettája. Utóbbiban minden idők egyik legfiatalabb nyári olimpiai versenyzője is rajthoz áll: a brit színekben induló – japán anyától és brit apától született – Sky Brown 13 éves és 11 napos korában mutatkozik be, rekordot azonban még Tokióban sem dönthet, hiszen Hand Zaza személyében Szíria egy 12 éves pingpongozót küld az olimpiára.

Kinek kell Usain Bolt?

Sky Brown jelenléte így is komoly reklámértékkel bír. Az idén 100 éves – a legidősebb élő olimpiai bajnok – Keleti Ágnes hivatalos köszöntésekor is bevetette őt az IOC – a kettejük közti 87 éves korkülönbségre kihegyezve a közös szereplést –, de a gördeszkást ettől függetlenül is igyekeznek az idei esemény arcává avatni.

– Kinek van szüksége Usain Boltra, ha itt van Sky Brown – tette fel a kérdést a brit The Guardian egy múlt heti cikkében. A cél egyértelmű: az olimpia – különösen a járvány sújtotta mostani – egyre kevesebb embert mozgat meg világszerte, a fiatalok pedig különösen érdektelenné váltak, a nemzetközi szövetség ezt a tendenciát igyekszik megfordítani a gördeszka, a szörf és a falmászás segítségével. A próbálkozás dicséretes, de talán túlzott optimizmusra vall elvárni egy 13 éves gyermektől, hogy a fellépésével pótolja a nyolcszoros olimpiai bajnok jamaicai futót.

 

Fizessen elő a Magyar Hangra!

„Ne kelljen újra bizonyítani, ki a jó hazafi” – Magyar Hang-ajánló

Kötöttfogás Extra

Támogasson minket!

Keresés

Csatlakozzon hozzánk Patreonon

Árnyék podcast – Bántalmaz a kormányom