Elindult a Hadtörténeti Múzeum kiköltöztetése, a Kapisztrán téri intézménybe a Honvédelmi Minisztérium kerül. Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter 2022 nyarán már kifejezte szándékát, hogy a tárcáját a várbeli épületbe helyezné át, eddig azonban nem történt semmi az ügyben. Így mindenkit meglepetésként ért, amikor május végén a múzeum váratlanul bezárta kiállításait, ami után feltehetően megindul a termek kiürítése. A hatalom évtizedes álma a budai Vár kormányzati negyeddé alakítása. Térképre tettük ennek állomásait.
Hadtörténeti Múzeum/Honvédelmi Minisztérium
Az idén 105 éves Hadtörténeti Múzeum költözése tavaly nyáron merült fel, akkor minden előjel nélkül bontani kezdtek egyes kiállításokat, majd az intézmény szeptember 1-jétől bezárta kapuit; idén február elején azonban újra nyitva állt a látogatók előtt. Székesfehérvár már tavaly felmerült a költözéssel kapcsolatban, de a napvilágot látott tervek szerint a múzeum a fővárosban, a Kerepesi úton kapna új otthont. Az új épület, a költözés lebonyolítása, és az azzal kapcsolatos költségek ügyében megkerestük a honvédelmi tárcát és a múzeumot is, de lapzártánkig egyik helyről sem érkezett érdemi válasz.
Vöröskeresztszékház (későbbi Külügyminisztérium)
A Dísz tér sarkán álló eklektikus épületet eredetileg Hültl Dezső és Hauszmann Alajos tervezte a Magyar Vöröskeresztnek, később a Külügyminisztérium költözött be. Budapest ostroma során súlyos károkat szenvedett, s bár még így is megmenthető lett volna, lebontották. Helyén sokáig kőfallal körbevett „kézműves” piac működött. A replikán a NER egyik „üstököse”, Balázs Attila cégei dolgoznak, az elkészült épületben irodák és intézmények kapnak majd helyet.
Kattintson a nagy felbontású térképért!
Karmelita kolostor
A Nemzeti Táncszínháznak 2014-ben kellett elhagynia a budai Várat, mivel az egykori karmelita kolostorba Orbán Viktor és a miniszterelnök stábja költözött. Az akkori ígéretek szerint a táncszínház új épületének már a 2015–2016-os évadban működnie kellett volna a Millenáris Parkban, az egykori Ganz-csarnokban, de a Zoboki Gábor által tervezett épület munkálatai csak 2019-re fejeződtek be. A 12 ezer négyzetméteres karmelita kolostor átépítése közel 30 milliárd forintot emésztett fel, „az épület méltó berendezésére” 1 milliárdot különítettek el.
Pénzügyminisztérium
A Fellner Sándor tervei alapján 1904-ben, a Szentháromság téren emelt neogótikus palota ugyancsak súlyos károkat szenvedett az ostrom alatt, mégsem ítélték bontásra, a hatvanas évek elejére rekonstruálták, a Műszaki Egyetem kollégiumaként működött, klubja a korabeli diákélet központja volt. A rekonstrukciót a Tiborcz-közeli Paár Attila cége, a WHB, illetve a Varga Mihály pénzügyminiszter volt szobatársának érdekeltségébe tartozó Garage Ingatlanfejlesztő konzorciuma végzi, a beruházás költsége a 70 milliárdhoz közelít.
Országos Széchényi Könyvtár
A legnagyobb presztízsű és legfontosabb magyar könyvtár sorsa évek óta bizonytalan. A költözést korábban tényként közölte a kormány, ám a megszorítások miatti beruházásstop a Budavári Palota F épületében található OSZK jövőjét is beárnyékolta, 2024 előtt aligha kezdhetik el az intézmény új otthonának építését. A könyvtár archívuma Piliscsabán kaphat új raktárat, a közel 18 milliárdos közbeszerzési pályázaton Mészáros Lőrinchez, illetve Tiborcz Istvánhoz köthető cégek nyertek.
Honvéd Főparancsnokság és az egykori Honvédelmi Minisztérium
A mai Csehország területén született Kallina Mór építészként Magyarországon talált új otthonra. Több várbeli épület őrzi keze nyomát, köztük a Honvédelmi Minisztérium 1881-ben, illetve a háta mögött álló Honvéd Főparancsokság 1897-ben átadott palotái. Előbbit a második világháború után lebontották, utóbbiból végül egy szint maradt az utókorra. A Hauszmann-program részeként a Főparancsnokságot eredeti állapotába építik vissza, az egykori minisztériumot azonban csak egy homlokzat jelzi majd: a rossznyelvek szerint az eredeti épület árnyékot vetett volna a Karmelitára.
Magyar Nemzeti Galéria
Mára a Liget-projekt részeként elkészült a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum is, az új Nemzeti Galéria építése azonban várat magára, és a beruházásstop miatt egy ideig nem is indul el. Pedig az egykori Petőfi Csarnok helyére álmodott intézményt a városligeti kulturális negyed ékkövének szánták. Az egyelőre csak papíron létező múzeum kivételezése 26 milliárd forintról 73 milliárdra drágult, és ez valószínűleg a végösszeg töredéke csupán. Amíg az épület nem készül el, a Nemzeti Galéria marad a Budavári Palotában.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2023/22. számában jelent meg június 2-án.
