A turisztikai szempontból fontos nyári időszakban közel két hónapra kiesett a forgalomból a Budapest–Szob-vasútvonal, mivel június elején a hirtelen lezúdult nagy eső következtében megcsúszott a hegyoldal Nagymaros és Zebegény között. A sárlavina, valamint a kövek beterítették a vasúti pályát és az azzal párhuzamosan futó 12-es főutat is. A 70-es számmal jelölt vasútvonal az egyik legfontosabb agglomerációs vasút. Nemzetközi vonatforgalmat is bonyolít, hétvégente meghatározó szerepe van a belföldi turizmusban, ahogy a teherszállításban is. Így a közlekedésből való kiesése komoly átszervezést igényelt, ami értelemszerűen bevételkieséssel járt.
A közlekedési adottságok miatt a vonatok autóbusszal történő pótlása nem volt egyszerű: a buszok Kóspallag, Márianosztra felé, a Börzsöny kanyargós útjain jártak. Ez hosszabb utat jelent, nagyobb menetidővel. Ráadásul Szob-alsó megállóhely elérésé is külön meg kellett szerveznie a MÁV-nak, amely Szobról újabb buszok forgalomba állítását tette szükségessé.
Éppen a hegyomlás utáni hétvégén jártunk magunk is az érintett vonalon. Akkor még nem vált megszokássá az utasokban a vonatpótlás rendje, emiatt akadtak elégedetlenkedők. A Börzsöny lábainál fekvő falvakból hétvégente sokan utaznak vásárolni Vácra, Budapestre. Ők és a természetjárók egyaránt akkor tanulták az akkori, ideiglenes közlekedési rendet. Az egyik, a környéket jól ismerő buszvezető arról is beszélt, hogy több sofőr Kelet-Magyarországról érkezett a vonatokat pótló buszokat vezetni. Ugyanakkor a rendkívüli helyzethez sokan közülük ritkán tapasztalható rugalmassággal viszonyultak: többször voltunk fültanúi annak, hogy a sofőrök megkérdezték a megállókban várakozókat, hová tartanak; igyekeztek nekik segíteni.
Most azért fordultunk a MÁV-hoz közérdekűadat-igényléssel, hogy megtudjuk: mennyibe került a kiesett vonatközlekedés autóbuszos pótlása. Ennek az információnak a kiadását azonban megtagadta a vasúttársaság, állításuk szerint ilyen adatot nem kezelnek. A fényképek alapján a természeti csapás által okozott károk is jelentősnek látszódtak, ezért a helyreállításról is érdeklődtünk adatigénylésünkben. Így tudtuk meg, hogy több mint egymilliárd forintba – pontosan 1 milliárd 83 millió forintba – került a károk javítása.
A munkálatokat a MÁV vasútépítő leányvállalata, a MÁV FKG Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft. végezte. Miután megtakarították a sínpárokat és a támfalak környékét a sártól és a szikláktól, a sziklaoldalt alpintechnikával kellett átvizsgálni. A tájékoztatás szerint – egyebek mellett – az ingatag óriási köveket odébbgörgették és rögzítették. A hordaléktól eldugult átereszeket és a gyalogos aluljárót kitakarították, pótolták a zúzottköveket, és helyreállították a megsérült támfalat. A munkálatokhoz mozdonyt is bérelt a cég, a kitermelt anyagot elszállították, majd Szobon deponálták.
A helyreállítás hetekig tartott, és jelentős hatása volt az idegenforgalmi szezonra. A vasúti síneket és a közlekedést a munkálatok haladásának megfelelően fokozatosan állították vissza. Július végén a baloldali, majd augusztus közepén a jobboldali vasúti pályát helyezték forgalomba. Előbb a tehervonatok indulhattak el, majd a személyforgalom is.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/44. számában jelent meg október 28-án.
