Elkaszálta az Alkotmánybíróság a közoktatásról szóló népszavazást

Elkaszálta az Alkotmánybíróság a közoktatásról szóló népszavazást

Fotó: Unsplash/rawpixel

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a Kúriának azt a döntését, amely hitelesített két, a közoktatással kapcsolatos népszavazási kérdést. A népszavazást a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) vezetői kezdeményezték. Olyan kérdéseket szerettek volna hitelesíteni, mint például a közoktatásban tanulók óraterhelésének csökkentése. A PSZ úgy kommentálta a döntést: megdöbbenéssel értesültek, hogy az Alkotmánybíróság is kiskorúnak tekinti az állampolgárt.

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a Kúria két, népszavazási kérdést hitelesítő döntését, és ezzel tulajdonképpen megsemmisítette magát a népszavazási kezdeményezést is, amelyet a Pedagógusok Szakszervezetének vezetői nyújtottak be – közölte csütörtökön a Pedagógusok Szakszervezete.

Az érdekképviselet két alelnöke, Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás – utóbbi azóta a szakszervezet elnöke lett – még márciusban nyújtott be öt népszavazási kérdést a Nemzeti Választási Bizottsághoz.  A kérdésekben azt vetették fel, hogy egyetértenek-e a választópolgárok azzal, hogy helyi népszavazáshoz legyen kötve az állami általános iskolák megszüntetése, hogy köznevelési intézményben tanórát csak pedagógus szakképzettséggel rendelkező személy tarthasson, hogy 5. évfolyamtól tantárgyat csak az adott tárgynak megfelelő szakos tanár taníthasson, hogy a tanulók heti óraszáma három órával csökkenjen, és hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezhessen – utóbbi nagyobb szabadságot adott volna az iskoláknak a tanterv kialakításában, lehetőséget adva arra, hogy például a hátrányos helyzetű tanulók esetében el lehessen térni a tantervtől.

A Nemzeti Választási Bizottság azonban elutasította a kérdéseket azzal az indoklással, hogy nem elég egyértelműek, és ezért a választópolgárok nem tudnának felelős döntést hozni róluk. A szakszervezet a Kúriához fordult, amely az utolsó két kérdést hitelesítette – amelyek a tanulók óraterhelésének csökkentésére és a helyi tanterv nagyobb önállóságára irányultak. 

A Kúria döntése ellen alkotmányjogi panasszal lehetett élni, és valaki be is nyújtotta ezt az Alkotmánybírósághoz, amely néhány nap alatt döntött: megsemmisítette a Kúria döntését, így ebben a két kérdésben sem lehet népszavazást tartani.

– Ezáltal az Alkotmánybíróság megsemmisítette magát a népszavazási kezdeményezést is, amit a Pedagógusok Szakszervezete sajnálattal vesz tudomásul. A PSZ szakértőkkel konzultál, hogy nemzetközi jogi fórumokhoz fordulhat-e – írta közleményében a szakszervezet.

A közleményben a szakszervezet azt is írta: megdöbbentette őket, hogy „az Alkotmánybíróság szintén kiskorúnak tekinti az állampolgárokat, már csak azért is, mert az alkotmánybírák lényegében ugyanazt az érvelést fogadták el, mint a Nemzeti Választási Bizottság tagjai. Vagyis szerintük az állampolgárok kellő szakmai ismeretek nélkül nem tudnak dönteni az alábbi két kérdésben: csökkenjen a diákok óraszáma heti hárommal, és a hátrányos helyzetű tanulók ne ugyanazt a tantervet tanulják, mint az elitiskolák diákjai” – áll a közleményben.

– A PSZ megértette az üzenetet: a kormány fél attól, hogy az állampolgárok „valódi” népszavazáson mondjanak véleményt az oktatásról. Pedig nem a diákok, az ország jövője a tét? Sajnos ezt az igen egyszerű kérdést a kormány tagjai nem értik – zárul a Pedagógusok Szakszervezetének közleménye.