Kellemes meglepetésként érte a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnökét, Totyik Tamást, hogy a Kúria – megváltoztatva a Nemzeti Választási Bizottság döntését – hitelesítette a szervezet két népszavazási kérdését. Mint lapunk érdeklődésére elmondta, ez a két kérdés volt az, amelyek esetében a legszorosabb volt a választási bizottság döntése, nyolc-hét arányban oszlottak meg a tagok szavazatai. Mint mondta, a másik három kérdésük ügyében benyújtott felülvizsgálati kérelmük elbírálásáról még nem kaptak tájékoztatást. Elvileg az sem kizárt, hogy a nyári ítélkezési szünet után születik döntés azokról. Mindenesetre tény: egy nagy időbeli eltérés nem könnyítené meg a PSZ dolgát.
A Kúriától zöld utat kapott két kérdés úgy hangzik:
• „Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?”
• „Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezhessen?”
Totyik Tamás – aki júliustól a PSZ elnökeként folytatja munkáját – az ATV reggeli műsorában a két hitelesített népszavazási kérdésről úgy fogalmazott: „Tarthatatlannak tartjuk, hogy heti 37 órája van egy tizenegyedikes diáknak, egy elsősnek pedig 25. Ez hihetetlen nagy munkaterhelés”. Hozzátette, ha csökkentenék a diákok óraszámát, akkor a pedagógusok óraszámát is tovább lehetne csökkenteni – derül ki az atv.hu szemléjéből. A másik kérdésről pedig azt mondta, hogy az a pedagógusok autonómiájáról szól, a helyi tanterv eldöntésében nagyobb szerepet kapnának, a tanterv elkészítésének 30 százalékát a tantestületekre bízná – írták.
A szóban forgó két kérdés esetében azonban a Kúria döntése még nem jogerős. Az ellen ugyanis alkotmányjogi panasz benyújtására van lehetőség. Ha ez megtörténik, akkor újabb döntésre kell várni. A leggyorsabban akkor kezdhet neki az aláírások gyűjtésének a PSZ, ha senki sem él alkotmányjogi panasszal. Ugyanakkor ez esetben a nyári hónapokban kellene összegyűjteni a népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírást, amikor hagyományosan kevesebben figyelnek a közéletre.
Felvetődik továbbá a kérdés, hogy a PSZ egyedül gyűjtené-e az aláírásokat, vagy pedig számíthatnának például a politikai pártok segítségére. Totyik Tamás erre a felvetésünkre a szakszervezet megfogalmazását idézte. Ebben azt írták, hogy az aláírási kampányban mindenkire számítanak, akinek fontos a diákok jövője, az oktatás megváltoztatása. Ez nem zárja ki azt, hogy a politikai pártok is bekapcsolódnak az aláírások összegyűjtésébe, amelyek egyetértenek a szakszervezet céljaival.
Totyik Tamás a televíziónak azt is mondta, hogy a népszavazást szerinte át kellene fordítani egy oktatási rendszerről szóló népszavazássá, ugyanis szerintük nagyon komoly reformra van szükség a közoktatásban. Hozzátette, a nemzeti alaptanterv egy 19. századvégi rendszert erőltet rá a 21. században élő gyerekekre.
A PSZ azt írta, hogy a cél az, hogy meglegyen 200 ezer érvényes aláírás, ebben az esetben a parlament köteles kiírni a népszavazást. Továbbá bíznak benne, hogy az ötpontos népszavazási kezdeményezés további három kérdését is hitelesíti a Kúria.
