Ha az EU fizeti, már döcögősebben megy az állami lélegeztetőgép-beszerzés

Ha az EU fizeti, már döcögősebben megy az állami lélegeztetőgép-beszerzés

A koronavírus-járvány elleni védekezéshez szükséges eszközöket pakolnak ki a Wizz Air Kínából érkezett repülőgépéből a Liszt Ferenc-repülőtéren 2020. május 9-én. Kínából ma hét repülőgéppel 5,5 millió védőmaszk, 600 betegőrző monitor, 80 lélegeztetőgép és több ezer lélegeztetőgépekhez szükséges felszerelés érkezett az országba (Fotó: MTI/Botár Gergely/Kormany.hu)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Egy tavaly nyári megállapodás értelmében Magyarországon jön létre az Európai Unió regionális lélegeztetőgép-raktára, 465 készülékkel és a hozzá tartozó perifériákkal. Ám ennek bázisát nem a tavaly pánikszerűen beszerzett több ezer lélegeztetőgép adja, ehelyett közel 10 milliárdos közbeszerzést írt ki a Belügyminisztérium alá tartozó katasztrófavédelem további új berendezésekre. A projekt a kormány szerint egyetlen fillérjébe sem kerül a magyar adófizetőknek, 2,5 milliárd forint mégis lóg a levegőben.

Magyarország lélegeztetőgép-nagyhatalomnak számít azóta, hogy 16 ezer gépet vásárolt a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) Kínából, 2500 berendezést szerzett be az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), emellett további ezer gépet vett az állam a váci Celitron nevű cégtől. Mégis további 465 lélegeztetőgépre írt ki közbeszerzési eljárást a Belügyminisztérium (BM) alá tartozó Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF). A beszerzendő berendezések és eszközök nem specifikusan a hazai igények kielégítésére szolgálnak, hanem az Európai Unió regionális raktárkészletét fogják képezni, amelynek – ahogy arról lapunk is hírt adott korábban – Magyarország fog otthont adni. (A regionális raktárak létrehozásáról az Európai Bizottság még tavaly márciusban döntött, amikor a járvány kirobbanásakor kiderült, sok tagállamban hiányoznak a veszélyeztetett csoportok és betegek megfelelő ellátásához szükséges kellékek.)

A beszerzés azonban igen döcögősen halad. A Közbeszerzési Értesítő tanúsága szerint a Lélegeztetőgépek és egyéb orvosi eszközök című kiírás első alkalommal tavaly októberben jelent meg, ám a tendert decemberben eredménytelennek nyilvánították, mivel az ajánlattevők túl magas árat szabtak és nem tudták volna szállítani a kiíró által igényelt mennyiséget. Az újabb – azonos tartalmú kiírásra január 5-ig kellett várni, ennek még nem tették közzé az eredményét.

A közbeszerzésekben eredetileg nem szerepel, mely eszközökre mekkora forrás áll rendelkezésre, ám az első kiírás eredményhirdetéséből kiderül, a 465 lélegeztetőgépre összesen 7,28 millió euró (2,64 milliárd forint) van, és további 2,58 millió euró (937,3 millió forint) költhető a gépekhez tartozó, összesen 1860 darab fecskendős infúziós pumpára, a lélegeztetőgépekhez csatlakoztatható betegőrző monitorokra és ötven darab központi betegfigyelő monitorra. Ugyanebből a dokumentumból tudható, hogy a lélegeztetőgépek szállítására egyedüliként jelentkező váci központtú Celitron Medical Technologies Kft. gépenként 40 440 eurós (14,7 millió forintos) ajánlatot tett. Ez azért érdekes információ, mert ez a társaság gyártja a világ legmodernebb készülékei között számon tartott Panther 5 típusú lélegeztetőgépet, amelyből a – kínai beszerzéseken túlmenően – az állam is bevásárolt ezer darabot.

A Celitron közel 15 millió forintos gépenkénti ára egyébként az elmúlt egy év beszerzéseit tekintve közepesnek mondható, hiszen az ÁEEK átlagosan 10,8 millióért, a KKM 19,8 milliós átlagáron vette a berendezéseket.

Adja magát a kérdés: mi szükség van, akár uniós szinten is, további lélegeztetőgépek beszerzésére, ha az egyik tagállam – jelesül hazánk – akkora eszközparkkal rendelkezik, hogy az egész közép-európai régiót el tudná látni különösebb nehézség nélkül? Első körben a Belügyminisztériumhoz fordultunk, kérdéseink a következők voltak:

A kormány jelezte-e az Európai Unió illetékes szerve felé, hogy hazánknak a korábbi 16 ezres kínai beszerzés és más beszerzések révén rendelkezésre áll annyi lélegeztetőgép, amennyivel a rescEU által szükségesnek tartott régiós raktárbázis létrehozható? A kormány felajánlotta-e az Európai Unió illetékes szerveinek, hogy a már meglévő – és a piacon értékesíteni próbált – készlet terhére hozzanak létre uniós raktárbázist? A Magyarország által birtokolt gépek műszaki/minőségi szempontból megfelelnek-e a rescEU igényeinek?

A BM-nél jelezték, hogy kérdéseinket továbbítják az ügyben illetékes katasztrófavédelemnek, ahonnan kérdéseinkre szintén nem érkezett érdemi válasz, csak néhány korábban már megjelent információt osztottak meg velünk. „Az Európai Bizottság által életre hívott rescEU projekt keretében a COVID-19 világjárvánnyal összefüggő lélegeztetőgép-készlet magyarországi raktárbázisának történő kialakítása, az eszközök tárolására alkalmas raktárbázis kiválasztása, valamint ezek biztosítása független a hazai egészségügyi eszközbeszerzésektől. A rescEU kezdeményezés teljes egészében az EU számára, európai uniós finanszírozásból megvalósuló közös stratégiai készlet létrehozására irányul a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény előírásainak figyelembevételével” – tájékoztatott az OKF.

Lapunk megkereste az Európai Bizottság illetékes szervét, az Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatóságát is. Mint kérdéseinkre közölték, csak akkor tartják nyilván a tagállamok által vásárolt orvosi eszközöket, ha azokat uniós támogatással szerezték be. – Az unió által a rescEU program keretében fenntartott egészségügyi tartaléka a közösség polgári védelmi mechanizmusának (UCPM) utolsó lehetőségét képezi, amelyet akkor lehet aktiválni, ha a nemzeti kapacitások és más tagállamok segítsége elégtelennek bizonyul. (…) A rescEU orvosi tartalékának célja tehát nem a meglévő nemzeti kapacitások beépítése a tartalékba, hanem az, hogy azokat kiegészítse egy uniós szintű tartalékkapacitással – áll az uniós főigazgatóság lapunknak küldött reagálásában, amely hangsúlyozza: az unió csak azokat az eszközöket finanszírozza, amelyek beszerzéséről az Európai Bizottság és az adott tagállam – jelen esetben Magyarország – előzetesen megállapodik. Az ezt megelőzően, a tagállam által vásárolt eszközök uniós finanszírozására tehát a rescEU program keretein belül nincs mód.

Arról ugyanakkor ellentmondásos információk láttak napvilágot, hogy az uniós finanszírozás valóban azt jelenti-e, ahogy az az OKF válaszából kiolvasható, mégpedig, hogy a lélegeztetőgép-raktár létrehozása Magyarországnak nem kerül egyetlen fillérjébe sem. Szeptember közepén jelent meg ugyanis „A COVID-19 világjárvánnyal összefüggő lélegeztetőgép-készlet magyarországi raktárbázisának kialakításával kapcsolatos feladatok forrásának biztosításáról” című kormányrendelet, amely szerint a beruházást terhelő ÁFA fedezetére 1,5 milliárd, az előfinanszírozásra pedig 1,1 milliárd forint biztosítását rendelik el. Hogy ez a pénz milyen oknál fogva és mikor folyna vissza a költségvetésbe, talány. A rendelet megjelenését követően Menczer Tamás külügyi államtitkár leszögezte, hogy „az Európai Unió – Magyarország közreműködésével – vesz lélegeztetőgépeket, ezeket Magyarországon fogja tárolni, de persze ott veti be, ahol szükség lesz rájuk. Vagyis a projekt nem kerül semmibe a magyar költségvetésnek.” A BM a Népszava kérdésére pedig szintén nyomatékosította, hogy az egész projektet raktárostól, lélegeztetőgépestől az EU finanszírozza. Ezzel szemben az Európai Bizottság azt közölte a lappal, hogy a raktár építésére nem adnak pénzt. A testület kitért arra is, hogy a depóban saját eszközök is tárolhatók.