Hiába kérte ki a Momentum, Sulyok Tamás nem hozza nyilvánosságra Novák kegyelmi döntéseit

Hiába kérte ki a Momentum, Sulyok Tamás nem hozza nyilvánosságra Novák kegyelmi döntéseit

Sulyok Tamás köztársasági elnök beiktatási ünnepségén a budapesti Szent György téren 2024. március 10-én. Jobbra Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Levelet küldött a Momentum frakcióvezetője, Bedő Dávid Sulyok Tamás köztársasági elnöknek, amelyben azt kérte, hozza nyilvánosságra a Novák Katalin idejében született összes kegyelmi döntés hátterét és indoklását. 

Az ellenzéki politikus Facebook-bejegyzésében felidézi, azért is tette fel kérdéseit a Sándor-palotának, mert Sulyok a beiktatásakor azt mondta: köztársasági elnökként a teljes transzparencia híve lesz. Bedő szerint az embereknek joguk van tudni, miért kapott kegyelmet K. Endre, és azt is, hány ehhez hasonló eset történt még az elmúlt időszakban.  

A válasz mostanra megérkezett: ebben a Sándor-palota kijelenti, hogy a köztársasági elnöknek nincs lehetősége arra, hogy Novák Katalin döntéseit nyilvánosságra hozza. Egész pontosan így fogalmaznak a válaszban: „a köztársasági elnök a feladat- és hatásköreinek gyakorlása során az alkotmányos és jogszabályi keretek között jár el”, és a hatályos jogszabályi környezetben pedig „az államfőnek nincs lehetősége arra, hogy az elődei kegyelmi döntéseivel kapcsolatban keletkezett adatokat nyilvánosságra hozza”.  

– A kegyelmi ügyekhez kapcsolódó adatok személyes adatok, mégpedig az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló (…) törvény szerinti bűnügyi személyes adatok, illetve a büntetőeljárás és büntetés-végrehajtás irataiban foglalt olyan adatok, amelyek nyilvánosságra hozatalára nincs lehetőség – teszik hozzá. Idézik még Sulyok Tamás korábbi nyilatkozatát is, miszerint a kegyelmi ügyek kivételesek, a kegyelemnek akkor van létjogosultsága, „amikor egy ítélet után következnek be a büntetés végrehajtásával kapcsolatban kérdéseket felvető események, vagy ha az eljárás során merülnek fel előre nem látható, szokatlan, rendkívüli körülmények”.