Nem politikai vitákra, látványakciókra, vagy alantas hangulatkeltésre, hanem pontos tájékoztatásra és a fenntartók közötti együttműködésre van szükség – írta hétfő reggel a Facebook-oldalán Karácsony Gergely főpolgármester a járvány második hullámára való felkészülés kapcsán.
A főpolgármester hangsúlyozta, a „friss számok, adatok és a trendek is azt mutatják, hogy újra ki kell mondani azt, amit márciusban-áprilisban sokat emlegettem magam is: készüljünk a legrosszabbra, hogy elkerülhessük a legrosszabbat”. Véleménye szerint a koronavírus-járvány második hulláma aligha elkerülhető, a kérdés az, hogy elkerülhetőek-e a mindannyiunk életét megnehezítő, a gazdaságot súlyosan megterhelő korlátozó intézkedések. – Az első hullám tapasztalatainak birtokában bölcsebben és felkészültebben kell készülnünk a második hullámra. Ez mindenkire igaz, de a döntéshozóknak kötelességük – fogalmazott.
Security Check Required
null
A járvány elleni védekezés első számú a felelőse a kormány, amelynek kommunikációját a bevetési egységek, katonai hadgyakorlatok, „sci-fibe illő” akciók, és „az unalomig ismert migránsozás” határozza meg Karácsony Gergely szerint, aki inkább „az aprómunkában, a tapasztalatok szisztematikus feltárásában, a tán kevésbé látványos, de mindenképpen hasznos intézkedésekben hisz”.
A főpolgármester kiemelte, a legfőbb feladat az idősotthonok védelme. – Ennek keretében meg kell teremteni a szociális szféra dolgozói számára a jobb anyagi megbecsülés feltételeit éppúgy, mint az idősotthonokban a minőségi ellátáshoz szükséges eszközök biztosítását – sorolta. Az ügyben szakmai egyeztetést kezdeményezett az idősotthonok három legnagyobb fenntartója, a kormány, az egyházak és az önkormányzatok között, ám az érintettek a „fülük botját sem mozgatták”, így a főváros egyedül dolgozott ki akciótervet a második hullámra.
Karácsony szerint a védekezés kulcsa a kórházi fertőzések megakadályozása, hiszen, ahogy írta, a hivatalos adatok szerint a fertőzöttek nagyjából egyharmada kórházban kapta el a vírust, és az áldozatok közel fele a kórházi fertőzés miatt hunyt el koronavírusban. Tájékoztatása szerint a fővárosi idősotthonok lakói sokszor más betegségek miatt kórházba kerülve, ott kapták el a fertőzést. – Ez megengedhetetlen – hangsúlyozta a főpolgármester.
Hogy történik-e ez ügyben bármi, hogy a kórházakat fenntartó állam teszi-e a dolgát, arról nem tudunk, mert információt nem kaptunk – fogalmazott Karácsony, aki levélben kért tájékoztatást Müller Cecília országos tiszti főorvostól és Kásler Miklóstól, az emberi erőforrások miniszterétől.
A járvány különösen nagy veszélyt jelent a szociális intézmények idős lakóira. Ahogy világszerte mindenhol, Magyarországon is több idősotthonba jutott be a vírus, összesen 33 – 13 fővárosi és 20 vidéki – intézményben találtak betegeket. 921 idősotthonban élő lakónál és 137 dolgozónál mutatták ki a fertőzést, 140-en haltak meg, 702-en pedig meggyógyultak.
A hivatalos összesítés szerint az érintett intézmények közül 8 működik a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában, a többi civil vagy egyházi fenntartású. A „legfertőzöttebb” a Pesti úti idősotthon, ahol 312 lakónál és 26 dolgozónál igazolták a koronavírus-fertőzést, 55-en meghaltak és 267-en vannak a gyógyultak.
A kiemelt Pesti úti idősotthon a főváros és a kormány politikai csatározásának központi helyszíne lett. A kormány – és a kormányközeli médiumok – Karácsony Gergelyt kiáltották ki bűnbaknak, mondván, a főváros vezetésének hibájából juthatott be a vírus a szociális intézménybe. A főváros azzal védekezett, hogy bár folyamatosan kérték, hogy az egészségügyi hatóságok ne küldjenek vissza a kórházakból negatív teszt nélkül lakókat, ennek nem tettek eleget, ez okozta a járványgóc kialakulását.
S bár, mint az összesítésből is jól látható, jóval több állami fenntartású intézmény érintett a járvány ügyében, mint fővárosi, az idősotthonokban tomboló vírust még most is a Pesti út szimbolizálja. Augusztus elején Budapest Főváros Kormányhivatala kezdeményezett rendkívüli vizsgálatot az otthonban, amelynek során komoly hiányosságokat találtak, amelyek a kormányhivatal szerint hozzájárulhattak a fertőzés elszabadulásához.
Merkely Béla professzor, a Semmelweis Egyetem rektora egy interjúban elmondta, a késő őszi, téli időszakban jöhet a járvány második hulláma, amely azonban jó eséllyel enyhébb lehet, mint az első, hiszen a kutatók már jobban ismerik a vírust.
