Homályosak a Rákosrendezőn beruházást tervező arab vállalkozó tervei, csak annyi egyértelmű, hogy a magyar állam mit vállalt feladatként a nemzetközi projektben. A magyar önrész viszont kevés lesz az ígért felújításokhoz képest – mondta el pénteki kihelyezett sajtótájékoztatóján Karácsony Gergely.
A főpolgármester három ellenzéki polgármesterrel, Tóth Józseffel (XIII. kerület), Horváth Csabával (XIV. kerület) és Cserdiné Németh Angélával (XV. kerület) együtt értékelte a pesti szlengben csak mini Dubajként emlegetett beruházást. Mint lapunk is beszámolt róla, a kormány egy sokáig titokban tartott terv részeként 130 hektárnyi terület ad át ingyenesen egy, az Egyesült Arab Emírségekből érkező befektetőnek, a projektet pedig kiemelt nemzetgazdasági beruházássá nyilvánítják (így az engedélyek beszerzésével sem kell vesződni). Az Orbán-kabinet 303 milliárd forintnyi önrészt is vállalt: ebből az összegből felújítanák a Kacsóh Pongrác úti felüljárót, fejlesztenék a vasúti pályát, meghosszabbítanák az M1-es (kisföldalatti) metró vonalát, sőt, gyorsforgalmi vasúti összeköttetést is terveznek a mini-Dubaj és a ferihegyi reptér között.
És ez az, amihez Karácsony Gergely szerint szűkös lesz a vállalt saját rész. Szerinte a kisföldalattit csak úgy érdemes meghosszabbítani, ha párhuzamosan felújítják a meglévő pályaszakaszt, összekötik azt az 1-es, 2-es villamosok megállóival, és lecserélik a rozzant kisföldalatti járműparkot. Több pénzt igényelhet a felüljáró építése is.
A legtöbbször említett problémának azonban mind a négy városvezető az átláthatóság, konkrétumok hiányát tartja: a gigantikus méretű és értékű projekt a XIII-XV. kerület lakosságát, forgalmát is érinti, miközben nem tudni, hogy beruházó pontosan mit is építene – Karácsony arra kérte a kormányt, hogy ne járuljanak hozzá a pusztán turisztikai célú ingatlanfejlesztéshez: egy ekkora területen kellenek közszolgáltatások, valódi és állandó lakóövezet és közintézmények is.
A polgármesterek partneri együttműködést és tájékoztatást kértek az Orbán-kabinettől: Horváth Csaba, Zugló MSZP-s polgármestere arra emlékeztetett, hogy a mini-Dubaj 100 százalékban a XIV. kerület közigazgatási területén épülhet fel – a szintén szocialista Tóth József pedig arról beszélt, hogy a rákosrendezői rozsdaövezet sorsáról ötven éve gondolkodnak, mégsem kezdtek semmit a területtel. Cserdi Angéla a beruházás apropóján felidézte, a XIII. kerület 31 milliárdos éves büdzséjéből 3,3 milliárdot vesz el a kormány „szolidaritási hozzájárulás” címén, ami minden, csak nem partneri hozzáállás az Orbán-kabinet részéről. Hozzátette, az országszerte leállított beruházásokból megmaradó pénzt nem ide, Rákosrendezőre kellene becsatornázni – különösen úgy, hogy csaknem négyezer önkormányzati lakás áll üresen Budapesten. Ezek felújítása szerinte inkább szolgálná a fővárosiak érdekeit. A négy polgármester külön-külön is arra kérte a kormányt: egyeztessenek velük a rákosrendezői beruházás további lépéseiről.
Karácsony Gergely szerint aggasztó, hogy a projekt korábban titkos volt, tavaly novemberben is csak a sajtó útján (A VSquare, majd a Telex cikkeivel) került nyilvánosságra – ugyanakkor komolyan veszi Lázár János építési miniszter témában tett ígéretét, hogy a kormány a fővárosiak érdekeit nézi a beruházásnál, és nem a Budapest ellen építkeznek majd.
Az eddig megismert részletek alapján a beruházó a milliárdos ingatlanfejlesztő Mohamed Alabbar, ő volt a világ legmagasabb tornyának számító, 820 méteres Burdzs Kalifa torony építtetője is. Alabbar Rákosrendezőre is tervezne egy kisebb, mintegy 240 méteres felhőkarcolót, ami azonban így is Budapest legmagasabb épületének számítana. A 130 hektárból 35 hektáron a kötöttpályás közlekedést újítja fel a magyar fél, így végül „95” hektáron zajlanak majd ingatlanberuházások. Ebből várhatóan 60-65 hektárt építenének be, a maradék 20-25 hektárra pedig egy nagy parkot terveznek. Az emírségek által kijelölt beruházó a maga részéről 1900 milliárd forintnak megfelelő összeget fektetne be majd a „Mini-Dubaj” építésébe.
