Ausztriában érvényes volt a teljes lezárás a vallási eseményekre is, az egyházak és a kormány megegyezése alapján. December 7-től december 27-ig viszont újra lehetett illetve lehet istentiszteleteket tartani, azután január 17-ig ez ismét tilos lesz. Németországban egyházi ellenállásába ütközött, és alkotmányos szempontból kérdéses lett volna az egyoldalú tilalom a politika részéről, ezért az egyházakra bízták a döntést. Így tett Magyarország is, ezért nagyon változó lehet a karácsonyi istentiszteleti térkép.
Míg Ausztriában megegyezett a kormány az egyházakkal, Németországban vita volt arról, hogy meg kell-e engedni a gyülekezést az istentiszteleteken, amikor mindenhol máshol ez tilos. Visszatérő érv volt, hogy a vallásszabadság alapjog, de az is, hogy nagyobb szükség van a lelki segítségre a krízis idején, mint valaha. Ellenérvként pedig az jelent meg, hogy a vallásszabadsággal nem csak úgy lehet élni, hogy a hívek csoportosulnak olyan időkben, amikor az mindenki más számára tilos. Ezért, bár alkotmányossági okokból megtiltani nehéz lenne az istentiszteleteket, a nyitva tartás ellenzői úgy vélték: legalább felszólíthatná a politika az egyházakat arra, hogy mondjanak le a csoportosulásokról.
Az istentiszteletek tilalma Németországban annyiban helytálló elvárás lehet, hogy a boltokat már karácsony előtt bezárták a létfontosságú üzletek kivételével, így az istentiszteletek megtartása nem állítható szembe a magyarországi üzletekben tapasztalható karácsonyi tülekedéssel; gyakorlatilag a templom az egyetlen olyan hely, ahol még gyülekezni lehet. Közben nem a vallás gyakorlásához való jog az egyetlen alapjog, ami háttérbe szorulhat a koronavírus terjedése miatt: a gyülekezés szabadsága például Magyarországon semmilyen formában nem gyakorolható, míg ez Németországban például nem volt teljesen így az első hullám idején sem, bár a gyülekezést mindenütt korlátozták. A DPA német hírügynökség által megrendelt közvéleménykutatás szerint a németek fele és ezen belül a hívők majdnem fele is a karácsonyi istentiszteletek megtiltását támogatta volna.
A német orvosszövetség a a fertőzési számokat elnézve arra kérte a politikai döntéshozókat, tiltsák meg a karácsonyi istentiszteleteket, ám az egyházak, elsősorban a katolikus egyház kizárták a lehetőséget, hogy teljesen lemondjanak ezekről az alkalmakról. Az ünnepi készülődés során mégis akadtak politikusok, akik örömmel lettek volna szigorúbbak a vallási események megtartásával kapcsolatban, többek között a szövetségi CDU/CSU-frakció is. A frakció egészségügyi szóvivője, Karin Maag korábban úgy nyilatkozott: támogatna egy karácsonyi istentiszteleti tilalmat, de ő sem látott esélyt arra, hogy erre sor kerüljön. Viszont arra kérte a híveket, hogy a járványhelyzet komolysága miatt ne menjenek el ezekre az alkalmakra. Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnök-helyettese pedig egyenesen arra kérte az egyházakat, hogy ne tartsák meg ezeket az alkalmakat. Tilalom egy tartományban sincs, de végül sok helyen lemondták az egyházak a karácsonyi alkalmakat.
Ausztriában sikerült megegyezni a kormánynak a katolikus egyházzal, és ehhez a paktumhoz csatlakoztak önkéntesen az evangélikusok is, így közösen úgy döntöttek, nem tartanak személyes jelenlét mellett egyházi alkalmakat. November közepétől az ország teljes lezárásának idejére az istentiszteletek is szüneteltek, december 7-én egy új egyeztetés eredményeképpen ismét nyitottak a templomok, és karácsony utánra ismét zárlatban egyeztek meg január 17-ig.
Magyarországon Németországhoz hasonlóan változó lehet a gyakorlat. A katolikus templomok alapvetően nyitva tartanak, ha a védelmi intézkedések betarthatóak, erről azonban a megyés püspökök máshogy is dönthetnek. Karácsonykor például a nagy székesegyházakban nem lesznek megtartva a sok hívet vonzó misék, mivel ott nehezebben lenne betartható a szükséges távolság. A református és evangélikus közösségek maguk döntenek: egyes közösségek már a veszélyhelyzet kezdete óta egyáltalán nem tartanak semmilyen személyes találkozással járó alkalmat, mások viszont igen.
Olaszországban maga a katolikus egyházfő is a kijárási korlátozáshoz igazodott, emiatt Szenteste két órával hamarabb mutat be misét, szemben Magyarországgal, ahol éppen fordítva alakultak a dolgok, miután a kormány részben az éjféli misék látogatására hivatkozással függesztette fel Szentestére a kijárási korlátozást. Németországban is korábbra tették az éjféli miséket azokban a tartományokban, ahol kijárási tilalom van, például Bajorországban.
