A készleten lévő egyszer használatos műanyagokat még lehet használni, jó pár vendéglős pedig elrakhatott a nyárra elegendőt, így nem feltétlenül fogjuk rögtön észrevenni ezek hiányát. Erről a Greenpeace szakértője, Simon Gergely beszélt lapunknak, miután csütörtöktől életbe lépett a műanyagtilalom Magyarországon. Ezzel búcsút vehetünk olyan termékektől, mint a műanyag szívószál, fültisztító pálcika, evőeszköz vagy tányér, pohár. Simon hozzátette, a McDonald's például rögtön a kivonás mellett is döntött, ahogy más nagyobb szereplők is, de vannak azért, akik időt szánnak még az átállásra.
Simon szerint a műanyag zacskók helyett így a lebomlók kezdhetnek majd terjedni, de ezt is csak részmegoldásnak tartja, ahogy azt is, ha az egyszer használatos fa és papír veszi át a műanyag szerepét. Ez esetekben ugyanúgy csak szemetet halmozunk fel, mintha műanyagot használnánk, jegyezte meg a szakértő. A többször használatos termékekre való átállás lenne szerinte a cél, erre pedig látunk pozitív példákat is: a vastag falú repoharakat a fesztiválokon, kimosható és visszavihető műanyag dobozokat.
Számíthatunk-e a váltás miatt drágulásra? Simon szerint érdemben nem, legalábbis ami az egyszeri vásárlót illeti, miután ezek az eszközök nem tételek egyénileg. Ugyanakkor a péksüteményes zacskók termékdíját megemelik, így számítanunk kell arra, hogy a legtöbb helyen fizethetünk majd ezekért is.
Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy mikor és milyen hatása lesz mindennek, a Greenpeace szakértője úgy fogalmazott: kicsit kevesebb műanyagszemét lesz végre az életünkben, az emberek pedig hozzászoknak majd ahhoz, hogy mondjuk elrakjanak egy vászontáskát, ha vásárolni mennek. Régen, ha az ember étterembe ment, akkor is mindent vagy porcelánon kapott, vagy a kisebb büféknél vékony papírszeleten, olyan viszont nem volt, hogy teljes műanyag evőeszköz-készletet adtak volna mindenkinek – fűzte hozzá.
Számszerűsítve mennyivel lehet kevesebb majd a műanyagszemét? Kérdésünkre Simon azt mondta, nem tonnában lesz mérhető a hatás, abban talán elhanyagolhatóbb lesz a változás, sokkal inkább látványra lehet majd jelentős. Ráadásul a magyar szabályozás szigorúbb az uniósnál, miután kiterjed a műanyag zacskókra is. Az egyszer használatos műanyagok között pedig olyanokra érdemes még gondolnunk, mint a lufitartó pálca, a hungarocell kávéspohár, valamint az elviteles ételes doboz.
A folyamat elindult, ez a mostani csak az első lépés, a következők egyike pedig a várhatóan 2023-ban életbe lépő visszaváltási díjas rendszer lesz. Ez a PET- és üvegpalackokra, illetve alumíniumdobozokra vonatkozik majd. A szabályozás egyébként számos európai országban érvényben van már.
Jó kérdés persze, a járványhelyzet mennyiben módosít az egész helyzeten, a gondolkodásmódunkon. A tiltást eleve halasztani kellett fél évvel emiatt, eredetileg január 1-jétől lépett volna életbe. Ettől még viszont a továbbiakban is ódzkodhatnak sokan a többször használatos termékektől, ha azokat másokkal közösen használják. Értve ez alatt mondjuk a tányérokat, poharakat, evőeszközöket – a járvány alatt sokan jobban kezdtek bízni az olyan termékekben, amiket nem más után, mással együtt kell használniuk. Emellett persze a műanyagszemét mértékéhez jelentősen hozzájárultak az eldobható orvosi maszkok is. A tengerpartokról már tavaly olyan képek érkeztek, amiken a korábbi szívószálak vagy épp műanyag villák helyett szemétként felgyűlt maszkok tömkelegét láttuk. A Greenpeace oldalán közzétett cikkben Simon nem is ajánlja, hogy a műanyagot egyszer használatos fával vagy papírral helyettesítsék az emberek, de vélhetőleg ez ettől még számos helyen meg fog történni.
Simon az említett cikkében kifejtette azt is, mi a gond a lebomló termékekkel. Mint írta, ezek maguktól jórészt nem bomlanak le, „azaz, ha külön, egy kifejezetten lebomló műanyagoknak szánt szemetesbe gyűjtenénk az ilyen evőeszközöket, poharakat, tányérokat és valaki begyűjtené és elszállítaná tőlünk ezeket a hulladékokat, akkor iparilag, magasabb hőmérsékleten vagy nyomáson lehetne belőlük komposztot készíteni. Azonban még ekkor is kérdéses, hogy mennyire lehetne hasznosítani az ilyen eljárással készült komposztot." Többnyire viszont a lebomló hulladékokat a sima kukába dobják az emberek, esetleg a sima műanyagoknak szánt szelektív gyűjtőkbe, amiket így el is szennyeznek. A lebomló műanyag ugyanis nem hasznosítható újra műanyagként.
Ha a számokat nézzük, az eddig legyártott műanyagoknak kevesebb mint a tizedét sikerült újrahasznosítani, míg a PET-palackoknak is csupán a harmadát hasznosítják újra Magyarországon. Évente több mint egymilliárd PET-palack kerül sima hulladéklerakóba, hulladékégetőbe vagy az erdőszélre, a Tiszába, a Dunába vagy a tengerekbe.
A világon percenként egy teherautónyi szemét kerül az óceánokba, más megközelítés szerint a PET-palackokból és műanyagzacskókból is percenként 1 millió darabot használunk világszerte, amelyekből az utóbbi 25 perc után már a kukában végzi. Magyarországon évente mintegy 200 ezer tonna olyan műanyag csomagolás megy a szemétbe, amit átlag mindössze 12 percig használnak az emberek.
