Megszületett a kormány döntése arról, hogy a kórházak adósságállományából nyárig két részletben mintegy 104 milliárd forintot rendeznek – tudta meg a Népszava. A lap emlékeztet, hogy az intézmények kintlévősége – beleértve az egyetemieket és az egyháziakat is – már csaknem 110 milliárd forintra rúg.
Bár Varga Mihály pénzügyminiszter a múlt hét közepén a kórházi adósságok rendezésének kormányzati szándékairól még csak annyit mondott, vizsgálják a lehetőségét, a Népszava úgy értesült, lényegében megszületett a döntés. Úgy tudják: az első részletet, mintegy 64 milliárd forintot egy hónapon belül, további 40 milliárdot júniusban utalhat az egészségügyi intézmények számláira.
– A kórházi adósságok kezelése különösen nagy terhet jelent a gyógyszer-beszállítóknak – érzékeltette a Magyar Gyógyszerészi Kamara hétvégi vándorgyűlésén Feller Antal, a Hungaropharma korábbi vezérigazgatója, a Gyógyszer-Nagykereskedők Szövetségének (GYNSZ) elnöke. Ő arról beszélt, hogy tavaly év végén már csaknem 30 milliárd forintnyi gyógyszer árával tartoztak a kórházak a nagykereskedőknek. Ebből csak a lejárt tartozás mintegy 10-13 milliárd forint volt. Feller Antal megjegyezte: a tavaly év végi adósságkonszolidáció érdemben nem csökkentette ezt a tartozást. Az idei év elején pedig nagy ütemben tovább növekedett az elmaradás.
A Magyar Hang egy hete írt arról, hogy nem igazolódott be a kormány azon ígérete, hogy az állami fenntartású intézmények rendkívül költséges üzemeltetésének kiszervezésével idéntől mérséklődni fog a kórházak külső tartozása. Legalábbis erről árulkodott az, hogy a Magyar Államkincstár adatai szerint az egészségügyi intézmények lejárt adósságállománya 2024 februárjában, meghaladva a 100 milliárd forintot, újabb történelmi rekordot ért el. Azaz már most – alig néhány hónap elteltével – nagyon úgy néz ki, hogy az idei esztendő még a tavalyinál is rosszabb lesz, legalábbis a beszállítók számára – írtuk akkor.
Pedig a kórházak éves szinten összességében százmilliárdos nagyságrendű kiadást jelentő kötelezettségtől szabadultak meg az elmúlt időszakban. Huszonkilenc fővárosi egészségügyi intézmény üzemeltetését tavaly júliusban már átvette, további ötvenkét vidéki kórházét pedig januártól látja el egy az egészségügyi ellátórendszertől független, Pénzügyminisztérium alá tartozó állami szerv, a Központi Ellátási Főigazgatóság (KEF). A KEF biztosítja az aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtó fővárosi és megyei költségvetési intézmények számára az ingatlanüzemeltetési és létesítménygazdálkodási szolgáltatásokat, az őrzés-védelmet, a takarítási és egyéb higiénés feladatokat, valamint a műszaki üzemeltetést, amire egy tavaly lefolytatott közbeszerzési eljárás alapján évente 100 milliárd forint jut.
Ehhez képest a kórházi adósság újratermelődésének üteme ahelyett, hogy lassult volna, még fokozódott is: 2023-at 64 milliárd forintnyi lejárt tartozással zárta az ágazat – úgy, hogy az állam 90 milliárd forintos adósságrendezést hajtott végre. 2024 első két hónapjában tehát havi átlagban közel 20 milliárddal növekedett a rendezetlen számlák állománya, míg az addigi – tavaly januári – rekord 14 milliárd forintos növekmény volt. A historikus adatokból látszik az is, hogy a kórházak adósságállománya bár éves szinten rendre több tízmilliárdos volt, 2023-tól kezdett el drasztikusan növekedni.
A kialakult helyzet már a betegellátást veszélyezteti: ahogy arra Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára lapunk megkeresésére felhívta a figyelmet, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) kijelölő határozatai szerint a kórházi osztályok működését az esetek 15–20 százalékában az orvosi eszközök hiánya miatt kell felfüggeszteni.
