A piaci spekulációk ellen védekezve könnyítette meg a kormány a hazai fakitermelést és az erdők tarvágását, hiszen a tűzifa ára spekulatív módon mindig követi a földgázét. A mostani válsághelyzetben viszont a túl drága és nehezen elérhető tűzifa már nem jelentene fűtési alternatívát a lakosságnak – így érvelt cikkében a Matthias Corvinus Collégium által fenntartott Klímapolitikai Intézet két szakértője.
A Litkei Máté és Dr. Toldi Ottó által jegyzett elemzés inkább a politikum, mint a klímavédelmi szempontok alapján értékeli a kormány múlt heti rendeletét és ennek szellemében üzennek a környezetvédő szervezeteknek is. A WWF Magyarország aggodalmaira például így reagálnak: „A II. Világháború óta nem ültünk ilyen mély ellátásbiztonsági válság közepén, amikor nem az a kérdés, hogy mennyire zöld az energiaellátásunk, hanem az, hogy lesz-e bármilyen energia az ellátáshoz.”
Ha nincs fa, nincs erdőtűz sem
Ennél is ütősebb a Greenpeace Magyarországnak címzett üzenetük. A környezetvédő szervezet szerint az ökológiai és klímaválság kellős közepén egyáltalán nem szabadna őshonos fákat, alföldi tölgyeseket, bükköt vagy a folyóinkat kísérő ligeterdőket kivágni – főként, hogy ezek párásítják, hűsítik a levegőt, és rengeteg szén-dioxidot kötnek meg. – Ez megint szépen hangzik önmagában. Csak ha nem termeljük le az éves fatömeg-növedék által megengedett tűzifa mennyiséget, akkor azt nem mi hasznosítjuk majd, hanem odavész a nálunk is egyre gyakoribbá váló erdőtüzekben, táplálva azokat – érvelnek válaszukban.
Van mit ritkítanunk
A szerzők szakági forrásra (a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége tiszteletbeli elnökére) hivatkozva is kifejtik, hogy Magyarországon évről évre 13 millió köbméterrel növekszik a hazai erdőállomány, miközben az elmúlt 10 évben átlagosan csak 7,5 millió köbmétert termeltünk ki ebből. Vagyis, minden évben maradt úgy 5 millió köbméter pluszban, tehát „a rövid távú veszélyhelyzeti intézkedés”, vagyis a fokozott favágás nem fog maradandó károkat okozni a szerzők szerint.
Litkei és Toldi arról is írt: „Megnyugtatásul írjuk, hogy az erdőinket felelős szakemberek művelik és az erdőgazdálkodás a mezőgazdálkodáshoz hasonló részletekig megtervezett gazdasági ágazat. Egyrészt a kitermelést továbbra is ezek a mérnökök fogják végezni az erdők állapotának legnagyobb védelmével”. Arról már nem esik szó, hogy ezeket a mérnököket megkérdezték-e a fakitermelést megkönnyítő kormányrendeletről, és hogy mi erről a szakemberek véleménye.
Kézreálló vélemények
A két kutatótól nem újszerű ez a vélemény: a doktori adatlapja szerint alapvetően szárazságtűrő növényekkel és a szerves hulladékok felhasználásával foglalkozó Toldi Ottó már júliusban arról nyilatkozott az InfoRádiónak, hogy „fosszilis reneszánsz” is jöhet a közeljövőben – bár ennek ő sem örülne. Az M1 vendégeként rendszeresen szakértő Litkei Máté pedig többnyire a kormány energiapolitikai intézkedéseinek hasznos, szükséges voltát magyarázza – de szívesen beszélget élő adásban Szánthó Miklóssal, a kormányközeli Alapjogokért Központ igazgatójával is.
A Klímapolitikai Intézetet fenntartó Matthias Corvinus Collegium már 25 éve létezik, de közismert és és a közéletet hatékonyan alakító tényezővé 2020-tól vált: a kormány már több százmilliárdos támogatást juttatott az MCC-nek, a közpénzből feltuningolt alapítvány pedig határokon átnyúló oktatási-képzési ernyőszervezetté vált. Az MCC kormányközeliségét egyértelművé teszi, hogy kuratóriumi elnöke Orbán Balázs, aki egyben Orbán Viktor miniszterelnök politikai főtanácsadója is.
A szervezet programjaira készséggel mennek előadni kormánytagok, Orbán Viktor pedig júliusban személyesen fogadta az MCC esztergomi fesztiváljára látogató külföldi vendégeket.
