Létfontosságúnak nevezte a demokratikus államok információs fölényét és ezáltal cselekvési előnyét a nem demokratikus államokkal, a szervezett magánhatalmakkal, valamint a terrorista és bűnözői csoportosulásokkal szemben Kövér László, az Országgyűlés elnöke hétfőn az Országházban rendezett Parlamenti Hírszerzési-Biztonsági Fórumon.
– A biztonság napjainkban elsőrendű versenyképességi tényezővé vált az élet minden területén – hangsúlyozta a házelnök a nemzetközi tanácskozáson, hozzátéve: ezért akinek ellenfelei rontani akarják a versenyképességét, a biztonságát is igyekeznek megingatni. Kövér László szerint napjaink kabuli történései is azt mutatják, élet-halál kérdése lehet, hogy a hírszerzés téves vagy akár hamis híreket szállít-e a döntéshozóknak, és a politika rendeltetésszerűen vagy manipulációra használja, vagy tudatosan mellőzi a hírszerzés információit. A katonai, pénzügyi és technológiai fölény ugyanis önmagában nem elegendő, ha nem társul a politikai döntéshozatalban hasznosítható információs fölénnyel, vagy ha a politikai döntéshozók nem megfelelő módon élnek a megszerzett információkkal.
Az Országgyűlés elnöke a jövő izgalmas kérdéseinek nevezte, hogy az államok és a hírszerzési, biztonsági szerveik versenyképesek maradnak-e a világ információs küzdelmeiben, illetve, hogy a technológiai fejlődésnek az emberek, a társadalmak a nyertesei vagy az áldozatai lesznek-e.
A házelnök hangot adott azon meggyőződésének, miszerint a következő évtizedekben a nemzetközi politikát az államok mint közhatalmak és az államok fölött szerveződő magánhatalmak versengése és összeütközései fogják meghatározni. Bízik abban, hogy a versengés végül együttműködéshez vezet. Ennek következménye, hogy nemcsak a politikának, de a hírszerzői vagy a biztonsági szakmának is el kell döntenie: közhatalmat vagy magánhatalmat akar-e szolgálni. Az ugyanis nem legitim, ha valakik a közhatalom politikai vagy hírszerzési-biztonsági kötelékeiben a magánhatalmak érdekeit szolgálják, mint ahogyan a magánhatalmak szolgálatában állóktól sem azt várják a megbízóik, hogy a közhatalmak és a közjó érdekeit szolgálják.
Robert Pittenger, a Parlamenti Hírszerzési-Biztonsági Fórum elnöke beszédében kiemelte: a korábbi és mostani találkozóknak köszönhetően a résztvevők sok hasznos tapasztalatot oszthattak meg egymással fontos technológiai kérdésekben. Az Egyesült Államok rendkívül jelentősnek tartja az országok együttműködését ezen a területen, hiszen együtt sokkal erősebbek, hatékonyabbak lehetnek. Marc Dillard, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője fontosnak nevezte, hogy kihasználhatók legyenek az új technológiák által biztosított gazdasági előnyök, hogy érthetők legyenek azok veszélyei, hogy a kritikus infrastruktúra védhető legyen a kémkedéstől, az adatlopástól. Mint mondta, egy biztonsági kockázat megjelenésekor ez a folyamat már késést szenvedett, az ugyanis azt jelenti, hogy a rövid távú gazdasági előnyét cserébe sérült a biztonság. A kormányzat fontos feladatának nevezte, hogy olyan környezetet hozzon létre, ahol a kockázatok kiszűrhetők.
Kevin Cramer amerikai szenátor a konferenciára küldött videóüzenetében arról beszélt, hogy a technológiai fejlődés nyilvánvalóan hatással van a globális biztonságra, és a világpolitika közelmúltbeli eseményei is azt mutatják, hogy az új technológiák olyan új veszélyeket jelenthetnek, amelyekre korábban soha nem gondoltak volna. Úgy vélte, az országok egyedül nem képesek kezelni ezt a kihívást, és közösen kell meghatározni, hogyan léphetnek fel a leghatékonyabban az ilyen új típusú veszélyek ellen. Joni Ernst amerikai szenátor videóüzenetében pedig kifejtette, hogy a modern világban az ellenfeleik olyan technológiákat dolgoznak ki, amelyek nagy veszélyt jelenthetnek, és az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek együtt kell fellépniük a totalitárius rezsimek ellen. A demokratikus kormányoknak továbbra is partnerségben kell dolgozniuk.
(MTI)
