Lépni kell '56 emlékének meggyalázása miatt – Volt külügyminiszterek figyelmeztetik Szijjártót

Lépni kell '56 emlékének meggyalázása miatt – Volt külügyminiszterek figyelmeztetik Szijjártót

Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: AFP via Europress/Mikhail Klimentyev)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Fasiszta radikálisok lázadásának nevezi az 1956-os forradalmat az új orosz állami történelemtankönyv, és hibaként értékeli, hogy a szovjet hadsereg kivonult az egykori tagköztársaságokból – írta meg vasárnap a G7 portál. A tényfeltáró orosz ellenzéki lap, a Meduza segítségével készített cikkből kiderül, hogy a 11. osztályos orosz diákok mostantól fasiszta felkelésként tanulnak majd '56-ról, amit – a tankönyvi narratíva szerint – a Szovjetunió fékezett meg, az akkori magyar kormány kérésére. A forradalom történetét meghamisító néhány bekezdés arra is kitér, hogy a szabadságharc valójában a nyugati titkosszolgálatok aknamunkájának tudható be. A könyv Putyin tanácsadója, Vlagyimir Megyinszkij iránymutatása szerint készült, lényegében ideológiai hidat teremt a szovjet nagyhatalmi gondolkodásmód és a putyini hatalmi célok és világszemlélet között. 

Ideje megszólalni

Az 56-os események önkényes újraírása itthon lassan országos botránnyá dagad: a Demokratikus Koalíció Oroszország budapesti nagykövetét, Jevgenyij Arnoldovics Sztanyiszlavovot kérte számon, a Momentum elnöke pedig Szijjártó Pétertől szeretné megtudni, mikor és hogyan fog reagálni a történtekre. Lapunk kérdéseket küldött a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztályának, Orbán Viktor hivatalának és megkerestük a Köztársasági Elnöki Hivatalt is: szerettük volna megtudni, hogy az ország első számú vezetői hogyan reagálnak a történtekre. Cikkünk megjelenéséig egyik helyről sem kaptunk választ.

Tiltakozás minden lehetséges diplomáciai szinten, ez az egyetlen elfogadható lépés a magyar kormány részéről az orosz történelemtankönyv hamis állításaira – mondta lapunknak két egykori külügyminiszter is. Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere úgy látja, hogy nem csak Szijjártó Péternek, de Orbán Viktornak is illene reagálnia az ilyen mértékű, a magyar nemzetet sértő történelemhamisításra. Az evidens kell legyen, hogy a külügyminiszter berendeli a budapesti orosz nagykövetet, és ha komolyan veszi a magyar nemzet képviseletét, magánemberként is visszaküldi a Szergej Lavrovtól kapott Barátságért érdemrendet. Jeszenszky Géza ugyanakkor lakonikusan azt is hozzátette, valójában nem számít kemény reakcióra. Ha lesz egyáltalán válasz, valószínűbbnek tartja a lényeget elhallgató köntörfalazást. – Szijjártó Péter tárcája talán majd azt mondja, hogy a történelmet nem kell keverni a politikával, a kérdést vitassák meg történész berkekben – mondta az egykori vezető diplomata.

Ha kicsit is adunk a nemzeti büszkeségünkre, most meg kell szólalnunk – vélte Balázs Péter, a CEU oktatója, a Bajnai-kormány egykori külügyminisztere is. Szerinte Szijjártónak, Orbánnak vagy a köztársasági elnök Novák Katalinnak mindenképp reagálnia kell, hiszen a tankönyv kiadását lehetővé tévő orosz kultúrpolitika ezzel nemzeti ünnepünket is megsértette.

Jelcin ezért kért bocsánatot

A két egykori politikus egymástól függetlenül is emlékeztetett rá, hogy 1956 emlékének besározásával Moszkva egy régi gesztust vesz semmibe: Borisz Jelcin bocsánatkérését. 1992. december 11-én a Magyar Országgyűlésben tett látogatásán Jelcin azt mondta: 1956 tragédiája a szovjet rendszer lemoshatatlan szégyenfoltja maradt, örökké – idézte Jeszenszky Géza, aki szerint egyszerre szomorú és beszédes, 31 évvel később egy ilyen, fiatalok millióit gyűlöletre tanító történelemkönyv kerülhet forgalomba.

A magyar kormány az utóbbi években látványosan kerüli a Moszkvával való konfrontáció legkisebb, vélt vagy valós lehetőségét is: erre utal, hogy a tavalyi október 23-i megemlékezésen Orbán Viktor nem mondta ki, hogy a szovjet csapatok verték le a magyarok szabadságharcát, csakis „ők”-ként említette a megtorló erőket – annál határozottabban fogalmazott viszont a Magyarországot szerinte eláruló Nyugatról. Balázs Péter és Jeszenszky Géza ezt a félelem egyértelmű jelének tartja. – A fél világ azt találgatja, hogy Orbán miért tart ennyire Putyintól, ám az, hogy a miniszterelnök nem hajlandó kimondani, hogy forradalmunkat szovjet tankok fojtották vérbe a KGB-s Szerov tábornok vezetésével, ennek a félelemnek az egyértelmű bizonyítéka – vélte Balázs Péter.