Magyarországról nézve úgy tűnik, Erdélyben jobban dübörög a választási kampány, mint az anyaországban – legalábbis olyan intenzív levelezés és üzengetés folyt az egyesült ellenzék miniszterelnökjelöltjének útja előtt.
Az egész azal kezdődött, hogy Márki-Zay Péter stábja októberben, rögtön az előválasztási győzelem után levelet küldött több székelyöföldi magyar polgármesternek, hogy ellátogatnak hozzájuk. A címzettek egyike, Gálfi Árpád a Facebookon kérdezte meg a székelyudvarhelyieket, hogy fogadja-e hódmezővásárhelyi kollégáját. A posztjából óriási botrány lett, több ezren szóltak hozzá, pedig rövid idő után törölte is a szavazást.
Január végén hat, többségében kolozsvári magyar értelmiségi egy nyílt levelet tett közzé „A félelem alternatívája a demokrácia – erdélyi értelmiségiek állásfoglalása a magyarországi választásokról” címmel. „A külhoni szavazatok befolyásolhatják a választások eredményét – ettől nem tekinthetnek el a magyarországi pártok sem. Az erdélyi magyarság sokszínű, vannak köztük baloldaliak, liberálisok, zöldek, konzervatívak, határozatlanok. Azzal, hogy csupán egyetlen párt szavazótáborának tekintenek minket, csak erősítik a határon túli magyarság negatív megítélését. Ezen változtatni kell, és a változáshoz dialógusra, szabad nyilvánosságra és kölcsönös tiszteletre van szükség” - írta a nyílt levelet megszövegező és közzétevő kezdeményező csoport, és kezdeményezésüknek Márton Áron katolikus püspöktől választottak mottót: „állítsuk a gyűlölet szervezettségével szembe a szervezett szeretet seregét.”
A levélírók kifejtik: Magyarország politikai kultúrája, belső megosztottsága átnyúlik a határon, és nekik is rombolják mindennapi kapcsolatainkat az utóbbi évek gyűlöletkampányai. „Nem kell, és nem akarunk félni Brüsszeltől, Soros Györgytől, a migránsoktól, vagy a szexuális kisebbségektől! Nem kell megvédeni minket tőlük. Párbeszédet szeretnénk, nem riogatást. Az utóbbi években dominánssá vált a klientelisztikus, támogatásosztó-megvonó magyarországi politizálás a határokon túl is. Ennek egyik eredménye, hogy az erdélyi közbeszéd lehetőségei beszűkültek, a nyilvánosságot elárasztja a propaganda, a józan elemzések és álláspontok vagy le vannak tiltva, vagy, retorzióktól félve, meg sem születnek. Ezen változtatni kell, hiszen nem kevesebbről van szó, mint az erdélyi magyarság morális fennmaradásáról. (…) Létfontosságú, hogy biztosítva legyen a külhoni szavazás átláthatósága, ellenőrizhetősége. Ez minden erdélyi magyarnak közös érdeke, azoknak is, akik nem szavaznak, hiszen mindannyiunkra ráég a bélyeg – fogalmazták meg a kezdeményezők. Indítottak egy online aláírásgyűjtést is azoknak, akik egyetértenek felük: három nap alatt ezt hatvanhárman írták alá, köztük sok egyetemi tanár, művész, médiaszakember és vállalkozó, és most már 464-en áll a számláló.
Talán erre a nyílt levélre válaszul, kevesebb mint egy hétre rá a Fidesz-ellenőrzése alatt álló erdélyi médiaholding zászlóshajója, a Székelyhon kiszivárogtatott egy levelet, amelyet még októberben küldtek erdélyi város- és megyei vezetők Márki-Zaynak. Az RMDSZ-es színekben tisztséget nyert nyolc elöljáró közös levélben jelezte, hogy a választásokig nem kívánja őt fogadni. „Az erdélyi magyarok nem felejtették el a népszavazást: december 5-e bűne nem évült el.” – üzenték meg a levélírók, négy megye tanácselnöke és négy megyeszékhely polgármestere: Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere, Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere, Pataki Csaba, Szatmár Megye Tanácsának elnöke, Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke, Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. A levélírók szerint amíg Gyurcsány Ferenc az ellenzéki összefogás része, addig nincs bocsánat – üzenték ezt a tolerancia földjének mondott Erdélyből, ahol három nemzet élt békében egymás mellett évszázadokig és ahol a világon először fogadták el a szabad vallásgyakorlás törvényét.
Március közepán aztán kiderült: Márki-Zay Péter mégis ellátogat Erdélybe, eleget téve egy korábbi kolozsvári meghívásnak, amely tavaly ősszel a berobbanó román járványhelyzet miatt elmaradt.
A házigazda Mostis Gergő, a Planetárium Café tulajdonosa sem úszta meg könnyen a z ellenzéki politikus meghívását - az esetről így írt: „március 17-én illetéktelenek feltörték a Facebook-oldalamat, és azon keresztül letörölték a Planetárium Café oldalát. Ezt követően az én profilképemet is kicserélték egy súlyosan obszcén képre, amiért a Facebook automatikusan letiltott 30 napra” – írta. Úgy tudjuk, a kávéházat több romániai hatóságnál is feljelentették mindeféle különös indokkal. Ennek ellenére kitartottak a meghívás mellett – kedd este, a telt házas előadáson Mostis Gergő azzal kezdte a vitaestet, hogy csak azért is megszervezték az eseményt, mert nem engedik, hogy valakik a félelmet eszközként használják fel.
Még a közönség elő zajló vitaest előtt történt egy szimbolikus dolog: Márki-Zay Péter találkozott azokkal a kolozsvári magyar értelmiségiekkel, akik a félelem alternatívájaként a demokráciát jelölték meg.
Az út előtt egyébként a miniszterenök-jelölt is küldött egy üzenetet „Itthon és otthon – nyílt levél erdélyi magyar barátainkhoz” címmel. Ezt a levelet egyetlen erdélyi oldal, az Ujhet.com hozta le. Ebben az anyaországi politikus arról ír: „magam részéről azt tudom ígérni, hogy tisztességes politizálással a külhoniak elismerését szeretném kivívni, támogatásomért cserébe nem kérek sem szavazatokat, sem kritikátlan követőket. Tisztelni fogom az enyémtől eltérő véleményeket, korrupciómentesen és politikamentesen fogom támogatni az erdélyi magyarság törekvéseit. Ezeréves történelmünk, hazafias és keresztény meggyőződésem, konzervatív, jobboldali, jogállami és demokratikus politikai hitvallásom, családom Erdélyhez kötődése egyaránt garancia arra, hogy akkor is szeressem az erdélyi magyarságot, székely testvéreimet, ha nem ránk szavaznak.” Ez a üzenet egyébként egy molinón is megjelent, és az esten is többször elmondta a politikus, aki hosszan beszélt erdélyi gyökereiről is – többek között rokona a neves kolozsvári irodalomtörténész, a most 93 éves Dávid Gyula.
Márki-Zayt egyébként nem várták ellentüntetők Kolozsváron, a fórumát sem zavarta meg kellemetlen incidens. A politikus kedd este továbbutazott Marosvásárhelyre, ahol több más program melett Markó Béla volt RMDSZ-elnökkel is találkozni fog.
