Másodszor is megszavazta az Országgyűlés a felhatalmazási törvényt
Budapest, 2020. november 10. Orbán Viktor miniszterelnök szavaz az Országgyűlés rendkívüli ülésén 2020. november 10-én. A képviselők egyhangúlag - 178 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül - hozzájárultak ahhoz, hogy házszabálytól eltéréssel tárgyalja az Országgyűlés a koronavírus-járvány második hulláma elleni védekezésről szóló kormányzati előterjesztést. MTI/Balogh Zoltán

Rendkívüli ülést tartott kedden az Országgyűlés, a képviselők a kormány által tizenöt napra meghirdetett veszélyhelyzet 90 nappal történő meghosszabbításáról döntöttek. A parlament 180 igen és 1 nem szavazat mellett (ami Székely Sándor független képviselőé volt) támogatta ezt.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn közölte: csökkenteni kell a koronavírusos megbetegedéseket, mert ha továbbra is ilyen ütemben nő a fertőzöttek száma, akkor a kórházak nem tudnak megbirkózni a rájuk nehezedő teherrel. Korlátozó intézkedések bevezetését jelentette be arra az esetre, ha az Országgyűlés megadja a kabinetnek a rendkívüli felhatalmazást. Ezek között említette egyebek között az este 8 óra és hajnali 5 óra közötti kijárási tilalmat, a digitális oktatás bevezetését nyolcadik osztály fölött, a gyülekezés és a rendezvények tilalmát, az éttermek bezárását és a meccsek zárt kapussá tételét.

„Akkor most kapitulált Orbán”
Katona Mariann

„Akkor most kapitulált Orbán”

Az ellenzéki pártok megkésettnek tartják az intézkedéseket, de többen azért örülnek, hogy a kormány lépett.

– A koronavírus-járvány hatalmas méreteket ölt az első hullámhoz képest, Magyarország azonban felkészült, a kórházak felszereltek, és minden rendelkezésre áll a védekezéshez – fogalmazott Varga Judit igazságügyi miniszter az expozéjában. Közölte: a járvány elleni védekezésben egyértelmű döntési és cselekvési képességre van szükség. A veszélyhelyzet újbóli kihirdetésének lényege éppen a hatékonyság biztosítása. A különleges jogrend abban nyújt segítséget, hogy a jelenlegi járványügyi helyzetben a lehető leggyorsabban lehessen intézkedéseket hozni, és azokat végrehajtani – fogalmazott.

A miniszter hangsúlyozta, a parlamenti felhatalmazás a kormány jövőbeni intézkedéseire is vonatkozik, az időbeli hatálya pedig a törvény kihirdetésétől számított 90 nap. A felhatalmazás ugyanakkor e 90 nap leteltét megelőzően is visszavonható. A törvény rendelkezik arról is, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt időközi választás vagy népszavazás nem tartható – ismertette Varga Judit. Ez utóbbinak máris komoly társadalmi hatása van, hiszen a tatai Öreg-tó ügyében kezdeményezett népszavazást is érinti. Hiába gyűlt össze rövid idő alatt a szükségesnél jóval több aláírás, a Nemzeti Választási Iroda állásfoglalása szerint az eddig gyűjtött aláírások nem használhatóak fel a népszavazási kezdeményezéshez, azokat meg kell semmisíteni.

Varga Judit felvezetőjében arra kérte az ellenzéki politikusokat, hogy működjenek együtt a kormánnyal, és szavazzák meg a törvényt. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő ugyanakkor a Facebook-oldalán már korábban bejelentette, hogy a Tisztességgel és Bátorsággal Magyarországért Szövetség tagjai „nem támogatják a felhatalmazási törvény 2.0-t, mivel eddig sem a felhatalmazás, hanem a politikai akarat hiányzott a cselekvéshez. Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Szabó Szabolcs képviselők szerint a kormány már most is kétféle jogcímen hozhat rendkívüli intézkedéseket: az egészségügyi válsághelyzet és a járványügyi veszélyhelyzet korlátlan felhatalmazást ad a kormánynak a járványkezelésre”.

– A tavaszi és őszi tapasztalatok is azt mutatták, hogy a kormány gátlástalanul visszaélt a rendeleti kormányzás adta lehetőségekkel: jó példa erre az információs jogok kiüresítése, a gödi különleges gazdasági övezet létrehozása, a három éves munkaidőkeret egyoldalú elrendelésének lehetősége, az önkormányzatok kivéreztetése, vagy a szájzártörvény – írta Hadházy Ákos.

A szavazást megelőző vitában Tóth Bertalan (MSZP) elmondta, rendkívül sok idő telt el tétlenül a kormány részéről a koronavírus-járvány elleni védekezésben, „bár volt Adria, jacht, nyaralás, Balcsi, volt segítség Mészáros Lőrincnek, a vadászkiállításnak, a teniszszövetségnek”. Szerinte a kormány súlyos hibát követett el, nem készítette fel az egészségügyet, az oktatást a járvány második hullámára és hamis biztonságérzetet keltettek azzal, hogy összeengedtek több ezer embert a stadionokban. Elmondta, mivel a miniszterelnök most időbeli korlátot szabott a rendkívüli felhatalmazásnak, az MSZP meg fogja azt szavazni, de innentől kezdve Orbán Viktor nem mutogathat senkire, minden, amit tesz, vagy nem tesz, az az ő felelőssége.

Lukács László György (Jobbik) úgy értékelte Orbán Viktor hétfői bejelentését, hogy az kapituláció a vírus előtt és beismerés, hogy a miniszterelnök hagyta, hogy az ősszel a vírus diktálja a tempót, amelyet Magyarország nem bírt. Hozzátette: a kormány nem végzett megfelelő munkát, „elluxusjachtozták a nyarat”.

Szabó Tímea (Párbeszéd) közölte: pártja összességében örül a járvány elleni védekezés miatt hozott intézkedéseknek, azok azonban szerinte finomhangolást igényelnek. Reményét fejezte ki, hogy a kijárási tilalom alól kivételt képez a munkába, az orvoshoz vagy a patikába menetel, az egyéni szabadtéri sportolás vagy a kutyasétáltatás (erre a kérdésre azóta választ kaptunk). Választ várt arra is, hogyan oldják meg a hat- és nyolcosztályos gimnáziumban az áttérést az online oktatásra, ahol a tanárnak mindkét színtéren helyt kell állnia. Kifogásolta, hogy a szociális munkát végzőket ismét kihagyták a rendelkezésekből, az ott dolgozókat is tesztelni kellene szerinte. A legfontosabb kérdés, hogyan pótolják a munkából kiesők bérét – értékelt. Az 50 százalékos bérkiegészítés szerinte nem segítség, egyetlen megoldás van: a válságkezelő alapjövedelem.

Arató Gergely (DK) úgy értékelt: a kormányoldal a törvényjavaslattal beismeri, hogy súlyos a járványhelyzet, de azt is, hogy "piszkos politikai játékot játszottak tavasszal", amikor időkorlát nélkül kért felhatalmazást a parlamenttől. Arra szólította fel a kormány, hogy térjen vissza a "józan útra", és ezzel a felhatalmazással úgy éljen, hogy az a járvány leküzdését, és a gazdasági- társadalmi hatások mérséklését szolgálja.

Kocsis Máté (Fidesz) hangsúlyozta: most a legnagyobb hangsúlyt az összefogásra és a pontos információkra kell helyezni. A rendkívüli jogrendről szóló javaslat pedig azért fontos, mert lehetőséget ad a kormánynak a gyors és hatékony beavatkozásra.

Ahogy arról Orbán Viktor hétfőn elmondta, hogy ha a parlament megadja 90 napra a kormánynak a rendkívüli felhatalmazást, akkor kedd éjféltől Ausztriához hasonló intézkedéseket vezetnek be.

A szigorítások a következők:

  • Este 8 óra és hajnali 5 óra között kijárási tilalom lesz: 8 órára mindenkinek haza kell érnie, felmentés csak a munkába igyekvés és a munkából hazajárás miatt, illetve rendkívüli esetekben lehetséges.
  • Az éttermek bezárnak, csak házhoz szállítás lehetséges. Az üzemi étkezdék nyitva maradhatnak.
  • Az üzletek és a fodrászatok, illetve az egyéb kisipari szolgáltatók este 19 órakor bezárnak.
  • A szállodák csak üzleti célból érkezett vendégeket fogadhatnak, turistákat nem.
  • Általános rendezvénytilalom lép életbe.
  • Családi összejöveteleken és magánrendezvényeken legfeljebb 10-en vehetnek részt. Esküvők csak lakodalom nélkül lehetségesek, az egyházi és polgári szertartáson a személyzet, a tanúk, a szülők és a testvérek vehetnek részt. A temetéseken legfeljebb 50 ember lehet.
  • A sportmérkőzéseket csak zárt kapuk mögött lehet megrendezni. Szabadtéren az egyéni sportolás megengedett, de az amatőr csapatsport tilos.
  • A szabadidős létesítményeket – fitneszterem, uszoda, múzeum, színház, állatkert – zárva kell tartani.
  • A felsőoktatás csak online formában működhet és a kollégiumokat is be kell zárni.
  • A középiskolákban 8. osztály felett digitális oktatás lép életbe. A bölcsődék, óvodák és általános iskolák a 14 év alattiak számára nyitva maradnak.

Orbán Viktor bejelentette azt is, hogy a kórházi dolgozókat, iskolai tanárokat, óvodai és bölcsődei dolgozókat hetente célzottan tesztelni kell, „akkor is ha tudjuk, hogy a gyorsteszt csak 50-60 százalékos biztonságot ad”.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatára a kormány döntött arról is, hogy milyen támogatásokat ad:

  • A szállodáknál a zárás utáni első harminc napban a november 8-ig történt foglalások 80 százalékát az állam megtéríti. Ennek feltétele, hogy ne legyen elbocsátás.
  • Az éttermeknek és szabadidős létesítményeknek a dolgozói után ugyancsak erre 30 napra nem kell járulékot fizetni és az állam a munkavállalók bérének felét megtéríti, szintén azzal a feltétellel, hogy ne legyen elbocsátás és a dolgozók megkapják a fizetésüket.

Orbán Viktor azt mondta, hogy ezeket a korlátozó intézkedéseket most 30 napra vezetik be, szükség esetén meghosszabbíthatják. A korlátozások kedd éjféltől lépnek hatályba.