Újabb gazdaságpolitikai kritikákat fogalmazott meg a jegybankelnök hétfői írásában, Matolcsy György egyebek mellett az ország egységes jövőképét és az állam működésének mérését, a visszacsatolást hiányolta leginkább. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Növekedés.hu-n megjelent írásában a „negatív és pozitív töltéssel rendelkező” gazdasági kifejezések – vízió, mérés, életminőség – használatát, illetve hiányát boncolgatja úgy vélve, hogy ezek erősítik vagy gyengítik az ország esélyét a sikerre.
Azt írta, „Magyarország ma nem rendelkezik egységes és világos jövőképpel. Ausztria utolérésének szükségességét a politikai vezetők nem fogadják el, bár földrajzilag és történelmileg is kézenfekvő cél volna ez”. Megjegyzi, hogy a hivatalos cél, 2030-ra az EU TOP 5 országába kerülni az élhető ország és a munka terén, nem igazi vízió, mert nem mérhető a cél. „Ha nem mérhető a cél, akkor pedig nem létezik. Versenytársaink mind erős és világos jövőképpel rendelkeznek, nálunk ez hiányzik, ezért a szó töltete és hatása ma nálunk negatív.”
Hangsúlyozza, ha mérhető minden teljesítmény, akkor mindenről lehet visszajelzés. Matolcsy György szerint ma az állam működése terén a legyengébb a mérés, ezért itt a legalacsonyabb szintű a visszajelzés, és ennek megfelelően a kiigazítás esélye. A gazdaságban az állami beruházások terén különösen gyérnek minősíti a mérést és a visszajelzést. – Miután az állami beruházások révén célozzuk meg a gazdaság újraindítását, sőt a felzárkózást is, ezért ez felmérhetetlen rejtett veszteség – fogalmazott.
A versenyképesség terén ugyan vannak mérések, de a jegybankelnök kifogásolja, hogy a szerinte a nemzetközi szinten használt, vegyes megbízhatóságú mérések mellett ugyan már az MNB tényekre épülő méréseire is lehetne támaszkodni, de ez nem történik. – Magyarország nem rendelkezik hosszútávú versenyképességi programmal, egy ezt gondozó hatékony intézményi hálóval, valamint egy visszacsatolást is végző, kiigazító döntéshozatallal. Ez a hiány rejtett és erős negatív tényező a fenntartható felzárkózás terén – írta.
A hazai életminőségi felmérések is ritkák, az ezekre alapuló, a kormányzati, üzleti és családi döntéseknél használható visszajelzések is gyengék Matolcsy György szerint, aki úgy véli, hogy mindez erősen fékezi a magyar fenntartható felzárkózási modell kialakítását, mert Magyarország valódi történelmi esélye nem a GDP terén, hanem az életminőségben rejlik. Nehezményezi a jegybankelnök azt is, hogy a "fenntartható felzárkózás" szóösszetétel Magyarországon még nem ismert, mivel hiánya - mint írta - önmagában is fékezi mindenki sikerét. Megjegyezte: „ha nincs szó, szómágnes, akkor nem képes megszületni a hozzá tartozó valóság”.
2010 és 2019 között ugyan a Trianon utáni 100 év legsikeresebb évtizedét építette fel Magyarország, de voltak sikeresebbek is: a románok, a baltiak és a lengyelek sokkal jobb teljesítményt értek el. – Sőt, mi magunk is voltunk már jobbak. 1998 és 2002 között, öt év alatt 8,8 százalékkal közeledtünk az akkori EU átlaghoz. A legutóbbi tíz év alatt nem egészen 8 százalék volt ugyanez a mutató – fogalmazott a jegybankelnök. Végezetül leszögezi, hogy „bármilyen furcsa, ebben a szavaknak, szómágneseknek és narratíváknak döntő szerepük van. Hallgassunk hitünk bölcsességére: »Kezdetben vala az Ige«”.
(MTI nyomán)
