Ferenc pápa jóváhagyta a határozatot, amely megállapítja, hogy Mindszenty József bíboros, 1945 és 1974 között esztergomi érsek, Magyarország prímása hősies fokban gyakorolta a keresztény erényeket – jelentette be szerdán Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Magyarország prímása. A közlemény szerint Mindszenty bíborost ezentúl hivatalosan is tiszteletreméltónak nevezhetjük. Fontos állomás ez a boldoggá avatás felé vezető úton, amit a Szenttéavatási Kongregáció eljárásában az imameghallgatások és csodák vizsgálata követ.
Mindszenty Józsefet 1915-ben szentelte pappá Mikes János szombathelyi megyéspüspök. 1919 őszétől Zalaegerszegen volt plébános, 1944 elején nevezte ki XII. Pius pápa veszprémi püspökké. Serédi Jusztinián hercegprímás halálát követően a pápa őt tette esztergomi érsekké és hercegprímássá. Tisztségét ténylegesen alig több mint három éven át tölthette be. 1948. december 26-án az Államvédelmi Hatóság letartóztatta, majd koncepciós perben életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték. A fogság megpróbáltatásaiba kis híján belehaló hercegprímást 1955-ben házi őrizetbe helyezték, az 1956-os forradalom napjaiban pedig kiszabadult. A szovjet csapatok november 4-i beavatkozását követően a Szabadság téri amerikai követségre menekült, és itt élt 1971-es Nyugatra távozásáig. A bécsi Pázmáneumban (ami joghatóságilag az esztergomi érsekség alá tartozott eredetileg) rendezte be hivatalát.
„Uram, adj békét ezekben a napokban!" Hetven éve rendezték meg Mindszenty kirakatperét | Magyar Hang
Ugyanúgy felszólalt a nyilasok zsidóüldözése, mint a kommunisták diktatúrája, egyházellenes intézkedései ellen.
Közben egyre élesebbé vált az ellentéte a Vatikánnal. A háttérben a bíboros emlékiratainak kiadásával kapcsolatos küzdelmek húzódtak valószínűleg. VI. Pál pápa azt kérte tőle, egyelőre ne jelentesse meg a memoárt, a bíboros azonban nem vette figyelembe a kívánságot, és előkészítette a könyv kiadását. Ezt követően ajánlotta fel neki a pápa, hogy „éljen a lemondás lehetőségével”, távozzon önként az általa amúgy is csupán névlegesen betöltött esztergomi érseki székből. Mindszenty ezt visszautasította, VI. Pál pedig az esztergomi érseki széket üressé nyilvánította.
Az ellentétet jelentős felfogásbeli különbség okozta. Mindszenty királypárti, legitimista főpapként a prímásságához mint a szerinte egyetlen legitim közjogi méltósághoz ragaszkodott, a Vatikán viszont elsősorban hitéleti, lelkipásztori szempontból a hazai katolikus hierarchia helyreállítását tartotta fontosabbnak, akár szeplős előéletű püspökök kinevezése árán is. Az ebből fakadó ellentét, a bíboros szembeszegülése a pápával mindeddig komoly akadályozója volt a szenttéavatási eljárásnak.
Mindszenty József boldoggá, illetve szentté avatásának ügyében 1986. április 12-én tette meg az első lépéseket Rómában az ügyben Füzér Julián ferences és Szőke János szalézi atya. A boldoggá avatás folyamata 1987 májusában indult, a Magyar Katolikus Püspöki Kar 1993 decemberében foglalt állást a boldoggá avatás mellett.
