Nem a Nemzeti Múzeumban tartják a fotókiállítást, amibe tavaly belebukott L. Simon László

Nem a Nemzeti Múzeumban tartják a fotókiállítást, amibe tavaly belebukott L. Simon László

Szürke és kietlen. Ilyen most a Biodóm belülről (Fotó: Magyar Hang / Hutter Marianna)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Idén bizonyosan nem lesz botrány a World Press Photo kiállítás miatt a Magyar Nemzeti Múzeumban. Hat év után ugyanis új helyszínt kerestek a tárlatnak: a Fővárosi Állatkerthez tartozó Biodómban lesz látható szeptember második felétől. Demeter Szilárd, a Nemzeti Múzeum felettes szerveként működő Közgyűjteményi Központ vezetője levélben kívánt sok sikert a szervezőknek.

A World Press Photo új helyszínére a tárlat meghívójában hívták fel a figyelmet a szervezők, megemlítve azt is, hogy az elmúlt években „nagyszerű múzeumi gárda segítette a kiállítás sikerét. A múzeum profilváltása miatt azonban sajnos búcsút kellett vennünk”. Révész Tamás szervező ezt érdeklődésünkre azzal egészítette ki, hogy az új profilba nem fér bele a tárlat, amely a világ legjobb és legfontosabb sajtófotóit és dokumentarista fényképeit mutatja be. Az ajánló szerint a World Press Photo kiállítás arra ösztönzi a nézőket, hogy lépjenek ki a hírciklusból, és kritikusan gondolkodjanak a világ fontos témáiról. Hiszünk abban – írták –, hogy a pontos, sokszínű, kiváló minőségű vizuális történetek elősegítik a kölcsönös megértést a világban.

A helyszínváltásnak az ad különös fénytörést, hogy 2023-ban emlékezetes közéleti botrány kerekedett a kiállítás anyagából, amelybe belebukott L. Simon László, a Nemzeti Múzeum akkori főigazgatója. L. Simont – aki korábban maga is fideszes országgyűlési képviselője volt – végső soron a kormánypártok által megszavazott gyermekvédelmi törvény miatt mentették fel. A tavalyi tárlaton ugyanis 18 év alattiak is láthattak idős melegekről, transzvesztitákról készített képeket. Ez egészen addig senkit sem zavart, míg Dúró Dóra, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője erre nem irányította rá a figyelmet. Ezt követően előbb 18 éven aluliak számára korlátozták a láthatóságát – de személyi igazolványt nem kérhettek a múzeumban – és elkordonozták a melegeket ábrázoló képet. A történtek hatására tömegek indultak meg a múzeumba. Az akkor még Csák János által vezetett kulturális minisztérium előbb a törvények betartására utasította L. Simont, később pedig megváltak tőle, miután a főigazgató „olyan magatartást tanúsított, amely a munkaviszonya fenntartását ellehetetlenítette” – állt az indoklásban.

Révész Tamásnak, a kiállítás magyarországi szervezőjének felvetettük: a tavalyi történesek miatt változott-e a kiállítás helyszíne. Azt mondta: nem biztos, hogy ezzel van összefüggésben. L. Simon László távozása után ugyanis hat nagy közgyűjteményt integráltak egy szervezetbe. A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) néven létrehozott centrum elnöki teendőit Demeter Szilárd látja el, aki a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, és L. Simon László távozása után a Nemzeti Múzeum vezetését is átvette egy időre. Révész elmondása szerint egy levelet kapott Demeter Szilárdtól, aki megköszönte az eddigi tevékenységét, és sok sikert kívánt a kiállítás bemutatásához.

Miután a szervező elmondása alapján az rajzolódott ki, hogy a Nemzeti Múzeum sem ragaszkodott az idei nemzetközi tárlat bemutatásához, megkerestük Demeter Szilárdot, az MNMKK elnökét. Megerősítette, hogy valóban küldött levelet a szervezőknek, miután – hangsúlyozta – tudomására jutott, hogy a szervezők a Néprajzi Múzeummal tárgyalnak a kiállítás befogadásáról. „Valóban sok sikert kívántam nekik” – írta napjaink kulturális életének meghatározó alakja ennek apropóján. Felvetettük neki, hogy miben érhető tetten az a profilváltás, amelybe nem fér bele a ez a fotókiállítás. Azt írta: a Magyar Nemzeti Múzeum – a neve kötelezi erre – elsősorban saját kiállításokat tervez a következő évekre. Megkérdeztük azt is, hogy tervezi-e megnézni az idei tárlatot. – Ha érdekes lesz a World Press Photo-kiállítás, akkor megnézem, persze, mint ahogyan minden izgalmasabb kiállítást megnézek – írta Demeter Szilárd.

Révész Tamás kérdésünkre azt mondta, hogy azért esett helyszínként a Biodómra a választás, mert nagy méretű teret, jól megközelíthető helyszínt kerestek a tárlatnak. Bősz Anett, Budapest humánterületekért felelős főpolgármester-helyettese lapunknak arról beszélt: a fővárosi városvezetés elkötelezett volt a kiállítás befogadása mellett, miután „a World Press Photo-kiállítás és a múzeumi szféra bármely szereplője veszélybe kerülhet a kormányzati kultúrpolitika miatt”. Emellett abban is elkötelezettek, hogy ha már a Biodóm eredeti, rendeltetésszerű használatára eddig nem kerülhetett sor, akkor is hasznosulhasson tárlatok befogadásával. Bősz Anett az elmondása szerint előzetesen nem látta a tárlat anyagát; és bízik benne, hogy a tavalyihoz hasonló történet sem ismétlődik meg, amikor szalag mögé kerülnek egyes képek. – Ami tavaly történt, az egész ország szégyene volt. Az egész kiállításnak ugyanis teljesen más üzenete volt mind társadalmi, mind kulturális értelemben. Ám az is nagyon fontos, hogy olyan látogatók érkezzenek meg egy-egy kiállításra, akik képesek arra, hogy befogadják azt – hangsúlyozta.

Az idei tárlat ismertetője szerint a kiállításra 3 851 fotós 130 országból összesen 61 062 fotót és szabadon választott formátumú pályázatot küldött be. A díjazott 31 fotográfus 24 országot képvisel. Idén a kísérő kiállítást „On the spot” címmel Cseke Eszter és S. Takács András készítette, akik egyben a narrátorok, riporterek, szerkesztők és vágók is. A kiállítás 2024. szeptember 19-én nyílik és a közönség számára szeptember 20. és október 27. között minden nap (hétfőn) is látogatható lesz.