Állami beruházássá válhatnak egy nemrég elfogadott törvény alapján az önkormányzatok beruházásai, ha azokat legalább ötven százalékban a költségvetésből vagy uniós forrásból finanszírozzák. Az önkormányzati szervezetek vezetői egyetértenek abban: ennyi beruházás menedzselését nem bírja el egy minisztérium.
Az Országgyűlés megszavazta az állami beruházásokról szóló, Lázár János által benyújtott törvényjavaslatot, mely értelmében – több értelmezés szerint – minden jelentős állami vagy EU-s forrást igénybe vevő önkormányzati beruházás államivá válik. A javaslatot Lázár János építési miniszter terjesztette elő. A Telexre írt véleménycikkében Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár úgy kommentálta a törvényjavaslatot, hogy az „Budapest és más magyar nagyvárosok szempontjából érdemi és indokolatlan centralizációt tartalmaz”. Vitézy szerint a gyakorlatban ebből az következhet, hogy „csak politikai alkuk révén, a mindenkori miniszter jóindulatából kaphatja vissza egy város megválasztott vezetése a saját fejlesztési feladatainak irányítását, menedzsmentjét – legyen az akár Budapest főpolgármestere vagy Debrecen polgármestere”.
Politikai kérdéseket is felvet
A törvényjavaslat értelmében azonban nem csak a fővárosi, hanem minden olyan beruházás államinak minősül majd, amelyet legalább ötven százalékban a központi költségvetésből vagy európai uniós forrásból finanszíroznak. Ez jellemző helyzet a kistelepüléseken is, annál is inkább, mert gyakran előfordul, hogy a kisebb települések önkormányzatai kevés önrésszel vágnak bele egyes beruházásokba. Ezeket a jövőben az államnak, közelebbről a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumnak kellene menedzselnie – hogy milyen mértékben osztozna ezen a feladaton az állam és az önkormányzat, az a köztük lévő konzorciumi szerződésen is múlhat, amely feltétele lesz annak, hogy az érintett beruházások létrejöhessenek.
– Az állam ilyen mennyiségű beruházást képtelen elvégezni, erre csak nagy apparátus építése után lehetne lehetőség, ami hosszadalmas folyamat, és nagy költségekkel járna – reagált a Magyar Hangnak Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnöke. Aggályait fejezte ki amiatt is, hogy egy-egy beruházás megvalósítása során naponta kell azonnali döntéseket hozni, és ennek a feltételei minisztériumi szinten szerinte nincsenek meg. A polgármester felhívta a figyelmet: az önkormányzati és állami beruházások korrupciós kockázatát összehasonlítva az arány 1:5, vagyis a korrupciós kockázatot is növelné, ha az állam lépne beruházóként az önkormányzatok helyére. – Politikai kérdéseket is felvetnek az új rendelkezések. Bízzunk benne, hogy nem emiatt született a törvény, de az eddigi példák azt mutatják, hogy a központosítás következménye politikailag irányított működés lehet, például az, hogy bizonyos beruházások esetében az állam akarja majd megmondani, hogy ki legyen a kivitelező – mondta a polgármester.
Az önkormányzatok „bőrére mennek” a beruházások
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Tab fideszes polgármestere szerint árnyalja a képet, hogy a központosításra a tervek szerint nem minden esetben kerül sor, szerinte inkább nagyobb területeket érintő, például vízrendezési vagy környezetvédelmi beruházásoknál folyamodik majd a minisztérium ehhez a lehetőséghez – már csak azért is, mert több száz beruházás menedzselése komoly plusz kapacitásokat igényelne a minisztérium részéről Schmidt Jenő szerint is.
Az önkormányzatok mozgásterét illetően Schmidt felhívta a figyelmet: a települések továbbra is konzorciumi partnerek lesznek az érintett fejlesztésekben, és olyan szerződést érdemes majd kötniük, amely kellő beleszólást biztosít számukra, hiszen ezeket a létesítményeket az önkormányzatok fogják létrehozni és működtetni, tehát „az ő bőrükre mennek” a beruházások. Arra a felvetésre, hogy az önkormányzatoknak a konzorciumi szerződés alapján továbbra is lehet beleszólása az állam által átvett beruházásokba, Gémesi György úgy reagált: ez esetben nem látja értelmét az új törvénynek, hiszen eddig is az önkormányzatok bonyolították ezeket a beruházásokat, az államnak pedig széleskörű ellenőrzési joga volt.
Frissítés: a Magyar Önkormányzatok Szövetsége hétfő délután bejelentette, hogy az államfőhöz fordulnak, hogy másodszor se írja alá a törvényt.
