Külföldön nehéz jól elmagyarázni, miként is építi le a magyar sajtószabadságot, -változatosságot a kormány – halljuk évek óta, magyarázatul arra, miért csak egy-egy könnyebben megragadható ügyet tematizál a nyugati sajtó. És valóban, néhány mondatban nehéz kifejteni például, hogyan kebelezte be a Telekom segítségével az egyik legnagyobb nem hozzá köthető hírportált a kormány. Az előbb a New Wave, majd Matolcsy Ádám tulajdonába került oldal hiába maradt papíron független a Fidesztől, mostanra vonalasabbá vált, mint bármelyik másik kormányközeli orgánum volt a megelőző években. Egy-két bekezdés valóban nem is elég erre a történetre, így a New York Times most hosszú cikkben elemezte, miként vonta befolyása alá a kormánypropaganda az Origót.
Emlékezetes Orbán Viktor őszi kijelentése: ők sosem vetemednének arra, hogy elhallgattassák a velük egyet nem értőket. Pedig pontosan ez történt a jobboldaltól független Origóval is, aminek sorsáról titkos tárgyalásokon döntöttek. A lap szerzőit ugyan nem börtönözték be, és nem is verették össze, lassú nyomásgyakorlással elérték viszont, hogy így is ellehetetlenüljenek – összegez a New York Times.
Milyen esélyei vannak a nyomtatott sajtónak a túlélésre? - Magyar Hang
Mik a piaci kilátások, és mi történik, ha az egyedi, nem központosított helyi nyomtatott sajtó eltűnik?
A mobiltelefonos robbanás óta a Magyar Telekom volt nálunk a vezető telekommunikációs cég, így nagyon is érthető volt, hogy a Deutsche Telekom 2005-ben többséget kívánt benne szerezni. Nagy húzás volt ez a kétezres évek közepén, ami ugyanakkor a második Orbán-kormány hatalomra kerülésétől számos nehézséget hozott magával. Az adósságkrízis megoldásaként kivetették a sürgősségi telekomadót, ami a magyar cég számára százmillió dolláros pluszterhet jelentett. 2013-ban a Magyar Telekom további rossz hírektől tartott, főleg, hogy közeledett a frekvenciaszerződések megújításának ideje. A tárgyalások pedig nem mentek jól: hónapokkal a határidő előtt a Deutsche Telekom vezetője, René Obermann szóváltásba keveredett Orbán Viktorral egy privát németországi egyeztetés során.
A magyar cég emberei abban az évben rendszeresen leültek egyeztetni Lázár Jánossal a licenszhosszabbításról. Ezeknek a tárgyalásoknak az Origo eredetileg nem képezte részét, egy titkos bécsi tárgyalás után viszont minden megváltozott. Lázár itt arról beszélt, hogy a hírportál újságírói folyamatosan a kormány nézőpontjának aláásására törekedtek, ami számukra problémát jelentett. Ezért azt javasolta, szükséges lenne egy kommunikációs vonalat létrehozni az Origo szerkesztői és a kormányvezetés között. Lázár nagyon igyekezett úgy beállítani, mintha ezt nem ellenszolgáltatásként kérné a licenszhosszabbításért, a Magyar Telekom emberei viszont komolyan vették szavait.
Őszre az Origo aláírt egy szerződést Várhegyi Attila cégével, ami tartalmi javaslatokkal élhetett a portál irányvonalát illetően. Ugyanebben a hónapban megkötötték a telekommunikációs szerződéseket, a legnagyobbat pedig a Magyar Telekom hasította. Az Origo korábbi főszerkesztője, Gazda Albert távozott, a helyére érkező Sáling Gergő viszont így sem kívánt megalkudni a hatalommal. 2014 elején Lázár János külföldi útjainak költségeit kezdték feltárni, ami nem tetszett Várhegyi cégének, de az újságírókat nem tudta leállíttatni. A miniszter emiatt panasszal is élt a Magyar Telekomnál 2014 februárjában, de Sálingék folytatták az oknyomozást. A második kétharmados győzelem után a kormány megelégelte a dolgot, Sálingot így felettesei elküldték, hivatalosan közös megegyezést emlegetve. Válaszul az Origo számos újságírója felmondott, a Magyar Telekomnak pedig egyre kínosabb lett az ügy.
Réz András a Három a magyarban - Magyar Hang
A Filmalap körül kirobbant vita kapcsán a magyar filmről, a történelem feldolgozásáról, valamint cenzúráról és öncenzúráról beszélgettek.
2015 novemberére sikerült eladniuk a lapot az addig a VS.hu-t birtokló New Wave-csoportnak. A jegybankközeli cég tulajdonosaként Szemerey Tamás, Matolcsy György unokatestvérének neve volt ismert, aki a VS-sel még egy kormánnyal szemben is kritikus hírportált indított el. A magyar médiapiaci mozgolódások egyik sajátos színfoltját jelentette, mikor az Origótól felálló újságírók 2014 őszén a VS-nél kezdtek dolgozni, hogy ott egyaránt beszámoljanak Tiborcz István kínos ügyeiről vagy épp a Századvég szerződéseiről. Igaz, ennél a lapnál sem volt felhőtlen a helyzet: 2015 elején elbocsátották a lap egyik legjobb újságíróját, Keller-Alánt Ákost, miután egy jegybanki sajtótájékoztatón többször is keményen kérdezett Rogán Antaltól. A lap ekkori vezetői ezt a lépést igyekeztek úgy keretezni, mintha nem tulajdonosi nyomásgyakorlásra történt volna.
Miután fény derült viszont a VS jegybanki támogatásaira, a portál újságírói is felálltak, így a New Wave teljesen feladta a független sajtó melletti elköteleződését, és az Origo áramvonalasítására koncentrált. Hivatalosan magántulajdonban maradt, de az Origo lett a kormány egyik legelkötelezettebb szócsöve, ami később aztán át is vándorolt a jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám tulajdonába.
A portál a migrációellenes propaganda központi csatornájává vált, később pedig Soros György milliárdos és a még megmaradt, nem a kormány felé húzó újságírók elleni harc eszköze lett. Csak a legfrissebb példa: jelenleg a Direkt36 újságírójáról állítják azt, hogy „amerikai szolgálatokhoz van bekötve”, a lejáratást súlyosbítandó ráadásul a magyar titkosszolgálatokra hivatkozva.
Az alaphírről, ami most épp felbosszantotta a kormány embereit, lapunk is beszámolt: két orosz fegyverkereskedőt Magyarország bár amerikai információk alapján fogott el, de végül Oroszországnak adott ki. Az Origo mára nemcsupán kormányzati szócsőként működik: a megfélemlítés eszközévé is vált, amivel a hatalmat még ellenőrizni kívánókat próbálják ellehetetleníteni.
