A rendszerváltozást követően jelentősen átalakult a főváros és agglomerációjának kapcsolata. Budapest népessége jelentősen csökkent, az egykor kétmilliós lakosság mostanra 1,7 millióra mérséklődött. A fővárosból kiköltözők többsége a környező települések valamelyikén célozta meg. Az elmúlt két évben a koronavírus-fertőzés tovább erősítette ezt a folyamatot, így mostanra az agglomerációra gyakorlatilag ki lehet tenni a megtelt táblát.
Az utak túlzsúfoltságát az érintett településeken élők naponta megtapasztalják. Sőt, mostanra odáig jutott a dolog, hogy sokan már arra panaszkodnak, az erőltetett beépítések miatt lassan közvetlen környezetük is élhetetlenné válik. Ennek oka, hogy jelentős területeket vontak belterületbe, ahol nem ritka a többlakásos társasházak építése, ami irritálja a jellemzően családi házas környezethez szokottakat.
Ezért döntött több önkormányzat is úgy, hogy jelentősen korlátozza a beépíthetőséget, illetve folyamatosan keresik a közlekedési problémák megoldásának lehetőségét. Ez azonban önállóan nem megy, ezért kezdeményezte Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere, hogy alakuljon agglomerációs tagozat a Magyar Önkormányzatok Szövetségén (MÖSZ) belül.
– Az ötlet onnan jött, hogy korábban is volt valamiféle együttműködés a települések, illetve a megyei, járási hivatali szervek között, ez azonban mostanra szinte teljesen elhalt. Ezért ma arra lenne szükség, hogy a polgárok és önkormányzatok ne elszenvedői legyenek a törvényeknek, hanem alulról szerveződve aktív résztvevői a jogszabályok kialakításának. Így amikor 2019-ben polgármesternek választottak, felvetődött a gondolat, hogy önkéntes alapon valamiféle hasonló együttműködésre lenne szükség. Miután Szentendre ezer szállal kötődik a fővároshoz, első teendőim egyike volt, hogy a közös közlekedési problémák megoldása érdekében – zöld hullám a közúton Budapesttől Szentendréig – megkeressem Karácsony Gergely főpolgármestert. Ő nyitott volt az együttműködésre, hogy közösen kezdjünk dolgozni az agglomerációs települések közlekedésének összehangolásán – mondta a polgármester.
Fülöp Zsolt szerint a probléma megoldáshoz elengedhetetlen, hogy összehangolják a főváros közlekedésirányítási rendszerét az attól teljesen független országos (Pest megyei) forgalomirányítási rendszerrel. Ez utóbbi a Pest megyei közútkezelő alá tartozik. Őket meg is keresték, de egyelőre még nem született döntés a kérdésben.
– A főpolgármesterrel, illetve az óbudai és újpesti polgármesterrel történt egyeztetésen vált világossá, hogy számos egyéb területen is lenne a helye az együttműködésnek. Ezt követően a MÖSZ-ön belül hoztunk létre három – közlekedési, településfejlesztési és építésügyi, valamint önkormányzati finanszírozási – munkacsoportot, amelyek olyan megoldásokat javasolnak a kompetenciájukba tartozó területen, amelyekből akár törvényjavaslatok is születhetnek később– mondta Fülöp Zsolt.
– Mielőbb arra is szükség lenne, hogy visszakerüljön a településekhez az építéshatósági jogosítvány, mert jelenleg alig valami akadályozza a túlzsúfoltság növekedését az agglomerációs településeken. Különösen most szorít a helyzet, hiszen a koronavírus-járvány alatt az engedély nélkül építhető épületnagyságot a korábbi 300 négyzetméterről ezer négyzetméterre emelték. Így akár egy kisebb telken is hat lakásos társasházak épülhetnek, ami – az ingatlanfejlesztő cégen kívül – senkinek nem jó. A helybéliek jogosan nehezményezik a hatalmas épületek megjelenését, és az ideköltözők is hasonló gondokkal küszködhetnek. Az idei év fejleménye, hogy a helyi építési szabályzat betartása már nem kötelező, az építési ügyekben hatósági jogosítványokkal rendelkező kormányhivatal pedig már nem köteles kivizsgálni a lakosság és az önkormányzatok által bejelentett szabálytalanságokat – részletezte a polgármester.
Fülöp Zsolt arra is felhívta a figyelmet, a lakosság számának növekedésével sok esetben nem tart lépést a közműkapacitás – például szennyvíztisztító telep – bővülése. De a bölcsőde, óvoda és iskola is kicsinek bizonyulhat egy idő után.
Kérdésünkre a polgármester elmondta, a tagozat megalakulása óta eltelt idő tapasztalatai azt mutatják, van igény a közös munkára, az agglomerációba tartozó 81 településnek több mint negyede, 23 önkormányzat csatlakozott a kezdeményezéshez, vannak köztük a kormánypárti vezetésűek és ellenzékiek is. A kezdeményezés nyitott, ahhoz a MÖSZ-ön kívüli önkormányzatok is csatlakozhatnak.
– Ezeknek a problémáknak a megoldásában csak úgy lehet eredményt elérni, ha a települések vezetői háttérbe szorítják esetleges pártkötődésüket, mert nincs jobboldali kátyú és nincs baloldali kátyú, valamint nincs baloldali és jobboldali építéshatósági probléma, csak közös problémák, közös érdekek vannak, melyek együttműködéssel és összefogással oldhatók és valósíthatók meg – foglalta össze ars poeticáját a polgármester.
