Úgy tűnik, a magyar kormány teljesen ellehetetleníti azt az Európai Uniós természet-helyreállítási rendeletet, amely a klímaváltozás hatásainak csökkentését és a biológiai sokféleség védelmét célozza. A jogszabálytervezetről a napokban kellett volna szavaznia az Európai Tanácsnak, miután hosszas alkudozás után meghatározták a rendelet kereteit az Európai Bizottsággal és az Európai Parlamenttel közösen, ám mivel a terveket eddig támogatni látszó magyar kormány az utolsó pillanatban úgy döntött, hogy kihátrál a rendelet mögül, a jóváhagyásra nem kerülhetett sor.
Pedig egyáltalán nem volt könnyű tető alá hozni egy olyan jogszabályi keretet, amelynek esélye volt a többség támogatásának megszerzésére. Sokak szerint a kezdeti elképzelésekhez képest túlságosan is ki lett lúgozva a végleges verzió. Az ellenzői – közöttük a magyar kormány – azonban még mindig úgy látják, hogy a rendelet életbe lépése túl sok érdeket sértene. Pedig az alkuk eddig is a sérelmek minimalizálásáról szóltak. A lápok kötelező visszaállításának szándéka például kikerült a szövegből, mert az az északi országok gazdáinak jelentős anyagi károkat okozott volna. Végül a mezőgazdasági területeket illetően olyan dolgok maradtak benne a rendeletben, mint a beporzó rovarok védelmének erősítése, vagy a talajok humusztartalmának javítása.
Ez azonban a jelek szerint még mindig túl nagy áldozat. Igaz, hogy korábban is elég sok ellenzője volt a terveknek, egyik meghatározó ilyen politikai erő volt például az Európai Néppárt, ám a többség megszerzésének esélye a magyar kormány visszalépésével veszett el. A környezetvédelmi szakemberek értetlenül állnak a döntés előtt, melynek sem indokai, sem folyamata nem átlátható. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója annyit mondott a Politiconak a véleményváltozás okairól, hogy nincs konszenzus a rendeletről, ráadásul az irracionális célokat fogalmaz meg. Azt is megemlítette, hogy az életbelépése tönkretenne bizonyos társadalmi csoportokat. Hogy pontosan kikre gondol, azt nem fejtette ki. Mint ahogy azt sem, hogy a két éve tartó tárgyalási folyamatnak miért éppen a legeslegutolsó pillanatában jutottak ezekre a felismerésekre.
Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője lapunknak arról beszélt, hogy már az elmúlt hónapokban is rengeteg hamis állítás jelent meg a rendelettervezetről, ráadásul a magyar gazdálkodókat az európai átlagnál is kisebb mértékben érintenék a változások. Szó sincs arról, hogy „valamilyen elképzelt múltbéli állapotba” szándékoznának visszaállítani a termőföldeket. A rendelet célja az, hogy létrehozzon egy keretet, amelyen belül a tagállamok intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy 2030-ra az európai ökoszisztémák 20 százalékának, 2050-re pedig az összes uniós ökoszisztémának a helyreállítása megvalósuljon. Ezt azonban a realitás talaján maradva próbálják meg elérni, ezért is tartott két évig a rendeletről szóló vita, és ezért került ki belőle számos olyan terv, amely a gazdák érdeksérelmével járt volna. A szakértő szerint ugyanakkor azt is fontos látni, hogy Magyarország megmaradt lápjai védett természeti területeknek számítanak, függetlenül attól, hogy azokat külön kijelölik-e védelemre, vagy sem. Hasonló a helyzet a szikes tavainkkal is. A szántóföldek szerves széntartalmának, vagyis humusztartalmának növelése, és a beporzók védelme pedig a magyar gazdák számára is csak előnyöket tartogat.
A szakértő szerint a felületes szemlélő számára akár úgy is tűnhet, hogy Európa élen jár a környezetvédelem terén, ezt azonban az ökoszisztémák állapota nem támasztja alá. A Natura 2000-es, közösségi jelentőségű élőhelyek állapota folyamatosan romlik, a legutóbbi, 2019-ben végzett tagállami jelentések szerint csupán az élőhelyek 15 százaléka van jó állapotban. Hazánkban ez az érték még rosszabb, a jó természetvédelmi helyzetű élőhelyek aránya csak 13 százalék. A legrosszabb állapotban pedig az erdős és vizes élőhelyeink vannak. Épp ezért sajnálatos, hogy az Európai Unión belül – talán a választások közeledtének hatására – a kampány részévé vált ez a nem túl jelentős, ám mindenképp szükséges szabályozástervezet, és egyes politikai erők, élükön az Európai Néppárttal, arra használják fel, hogy a számos ok miatt elégedetlenkedő európai gazdatársadalom szemében jobb színben tűnjenek fel.
