– Azért jöttünk össze, hogy beszéljünk Európa jövőjéről – így kezdte Orbán Viktor az olasz jobboldali Liga vezetőjével, Matteo Salvinivel és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel folytatott találkozó utáni sajtótájékoztatóját. Azzal kapcsolatban, hogy mit szeretnének elérni, a magyar kormányfő Salvini definícióját idézte: európai reneszánszt, ezért fognak együtt dolgozni a jövőben. Arra jutottak, nincs egyetlen olyan téma sem, amelyben ne tudnának egyetértésre jutni, nemzeteik érdekei nem állnak egymással szembe. Mind Olaszországban, mind Lengyelországban erős, atlantista kormány működik, és Orbán szerint Magyarország is megbízható tagja az EU-nak és a NATO-nak is.
A magyar kormányfő kifejtette, szerinte több millió európai polgár maradt megfelelő és hatékony politikai képviselet nélkül Európában. Mindezt azért, mert szerinte az Európai Néppárt hosszú távon elkötelezte magát a baloldallal való együttműködés mellett. Hozzátette, ők azért fognak dolgozni, hogy ezeknek az embereknek legyen hangja és súlya. Néhány érték képviseletében meg is egyeztek, ilyenek a szabadság, méltóság, kereszténység, család és a nemzeti szuverenitás, míg nemet mondanak a cenzúrára, a brüsszeli birodalomra, a kommunizmusra és az illegális migrációra. Abban maradtak, hogy a mostani munkát folytatni fogják, a szervezkedés elindult, májusban találkoznak újra, feltehetően Varsóban. Továbbá elhatározták, hogy az európai jövőről szóló vitában részt fognak venni, ehhez konkrét programot állítanak fel.
– Nem fogunk felülni semmilyen provokációnak, értékeink és álláspontjaink világosak, véget akarunk vetni annak a nevetséges politikai gyakorlatnak, amely azt akarja elmagyarázni, hogy a jobboldalnak mindig csak széle van, a baloldalnak mindig csak közepe – mondta a magyar kormányfő. Hozzátette, összegyűjtik azokat az erőket, amelyek a szabadság, emberi méltóság és a mainál sikereseb európai politika mellet állnak ki.
A miniszterelnök arra is kitért, jelenleg minden nemzetközi megbeszélésen az első helyen a járvány áll, így ők is megosztották a tapasztalatokat, továbbá sürgették az Európai Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a vakcinabeszerzést, amely a járvány megfékezésének előfeltétele.
Morawiecki szerint is szükség van Európa reneszánszára. Ő az alábbi értékeket hangsúlyozta: normalitás, nyugalom, munka, a hagyományos európai értékek védelme. Szerinte vannak olyan erők, amelyek elvágják magukat a hagyományos értékektől, az igazság tiszteletétől, ők pedig velük szemben kívánnak ellenpólust képezni. Ma a krízis időszakában szükség lesz az uniós újjáépítési alapra, de az európai értékekre is, fejtegette.
Salvini elmondta még, azon gondolkoznak, hogy Európa népei kijussanak a háború óta legsötétebb korszakból. Szerinte közös európai erő kell, ami megvédi Európa határait.
Mi a triumvirátus története?
Ő az én hősöm, a sorstársam – emlékezetes, 2018 augusztusában nevezte így Matteo Salvinit a magyar kormányfő, Orbán Viktor. Az Európai Néppárttól való elszakadás esélye akkor már bőven napirenden volt, igaz, lassan jó tíz éve hallani az európai konzervatív-liberális politikusok, és az egyre inkább szélsőjobbra tolódó fideszesek közti konfliktusról. Jellemző példa volt erre a Tavares-jelentés vitája, melynek során olyan néppárti képviselők bírálták élesen a Fideszt, mint mondjuk Frank Engel. Jellemző, hogy most például vele szemben indítottak támadást a kormányközeli sajtóban.
A Néppárttal való ellentéteknek mindig hangsúlyos eleme volt a jogállamiság kérdése, illetve olyan állandó, a Fidesszel szembeni kritikák, mint a sajtószabadság ügye, a bíróságok helyzete, majd később a menekültellenes indulatkeltés. A magyar kormány mindebből utóbb azt akarta kihozni, hogy az európai uniós politikusoknak Magyarország szigorú menekültpolitikájával van problémájuk, és azzal, hogy Orbán Viktor nem fogadja el az uniós migránskvótát. Csakhogy utóbbit számos más jelentősebb európai párt kritizálta. A Néppárttal való huzakodás viszont egészen az utóbbi időszakig nem vezetett el a teljes szakadáshoz, inkább csak lebegtették a dolgot. Egészen addig, míg a Fidesz tagságát fel nem függesztették, de még ez sem jelentette, hogy feltétlenül kizárás lesz a vége.
Idén aztán végleg megromlott a viszony, részben Deutsch Tamás gestapós nyilatkozatának, részben a járványügyi gyorstámogatásról való megegyezés akadályozásának köszönhetően. A fideszes képviselők elhagyták a Néppártot, a KDNP viszont maradt.
Eközben az előző években felgyorsult Orbánék közeledése a korábban tőle távolabb álló, szélsőjobbra sorolt politikusok felé. A miniszterelnöknél tett baráti látogatást a holland Geert Wilders, és bukása előtt közeli viszonyt alakított ki a fideszesekkel az osztrák Heinz-Christian Strache is. A lengyel (szélső)jobboldallal egyébként is baráti volt a viszony, az olaszokkal pedig az elmúlt évben indult meg az ismerkedés, jórészt Matteo Salvini színrelépésének eredményeként. Amikor pedig az olasz politikus kormányzati pozícióba is került, felgyorsultak a folyamatok.
Meg is indultak a találgatások, hogy a Fidesznek inkább az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsaládban lehet a jövője, nem a Néppártban. Itt fontos szereplő a lengyel kormánypárt, a PiS, viszont a szintén Orbán-barát Andrej Babis ellenzéke, a Polgári Demokrata Párt is az ECR tagja. És, ahogy az ATV.hu is fogalmaz, ez a pártcsalád kevésbé oroszbarát, mint Salvini pártja, a Liga. Salvini már kifejtette, hogy a Jog és Igazságossággal, illetve a Fidesszel közös alapértékeket vallanak, hisznek a keresztény európaiság fontosságában. A Liga ugyanakkor mérséklődött is azáltal, hogy belépett a Mario Draghi vezette olasz egységkormányba, az EP-ben pedig az Identitás frakcióban foglalnak helyet, ahol az AfD nem kifejezetten szimpatizál Orbánékkal.
Közben Salvininek többször cáfolnia kellett, hogy pártja az Európai Néppártba szeretne belépni, de egyelőre új, közös frakció alapításáról sincs szó. Az olasz politikus is chartáról beszélt, a csütörtöki találkozó részletei pedig szintén azt támasztják alá, hogy egyelőre egy közös mozgalom kidolgozásán, nem pedig az Európai Parlamenten belüli helyezkedésen gondolkoznak.
A szintén Orbánnal tárgyaló Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök pedig a Fidesszel egységfrontban vétózta az uniós helyreállítási alapot, hogy elérjék: a kifizetéseket ne kössék jogállami feltételekhez. Ezen a téren, bár sikerről beszéltek, de úgy tűnik, csak halasztásról van szó, egy szükségszerűen megkötött, de később esetlegesen újabb konfliktusokhoz vezető kompromisszumról.
