Óriási külső erőkkel harcolunk, és ilyenkor az emberek ösztönösen az egységes erőhöz húznak, ahhoz, amely a magyar emberek érdekeit képviseli – mondta Orbán Viktor pénteken Tihanyban, a Fidesz egyik legfontosabb közösségi-politikai rendezvényén, a Tranzit fesztiválon. A miniszterelnök hosszas fejtegetésbe bonyolódott a liberalizmus és a konzervativizmus szembenállásáról, a hatalom megragadásáról és a Brüsszelből ránk leselkedő veszélyről.
A Tusványoshoz hasonló, ám csak belföldön megtartott NER-es fesztiválon 2012 óta először van jelen idén Orbán Viktor is. A miniszterelnököt Bohár Dániel, a Megafon véleményvezére kérdezte. Bohár kissé alpári jópofáskodással – amin a közönség jól szórakozott – indította a kérdések sorát, amikor rákérdezett Orbán utolsó 2012-es tranzitos megjelenésén elhangzott kijelentésére: áll-e még a kétharmad, mint a cövek. A miniszterelnök vette a felütést, és azt válaszolta: áll bizony, még a végét sem látni. Majd azzal folytatta, hogy az emberek nehéz időkben az egység irányába szerveződnek, ez a magyar történelemben nem példa nélküli.
Mi a különbség a kormányzópárt és az ellenzék között?
Bohár ezután rákérdezett, hogy a kétharmad vajon a nemzet egységét jelenti-e. A válasz szerint erről viták folynak, majd Orbán arról beszélt, időszakonként mindig kiemelkedik egy-egy nagy párt, ahogy az a múlt század elején történt. Ehhez hasonlította a Fidesz 13 éves regnálását. Szerinte ahogy akkor, úgy most is óriási külső erőkkel kell harcolni. Így például a 2022-es választáson a baloldalnak is hatalmas volt az erőfölénye. Hozzátette, mindig is többszörös volt a túlerőben voltak az ellenünk harcolók.
A magyar baloldal (mint Dávid) és a Góliát viszonyát feszegető kérdésre Orbán visszakérdezett: „most az ellenzékről akarunk beszélni?” Orbán szerint az a különbség a kormányzópárt és az ellenzék között, hogy a kormánynak van taktikája, stratégiája, ismeri az összefüggéseket, míg az ellenzék „gyermekded módon futballozik.” A fiatalokhoz szólva a miniszterelnök elmondta, kis nemzet lévén, a fiataloknak el kell dönteni, hogy magyarok-e, vagy sem. Ha igen, akkor mindenkinek kötelezettsége kiállni az ország és a magyarság mellett, ő egyébként szeret a magyar flow-ban élni.
Arról is hosszas fejtegetésbe fogott a miniszterelnök, hogy bár első pillanatban a kommunisták és a liberálisok két eltérő világnak tűnnek, valójában azonban szinte teljesen ugyanazt mondják: a legfontosabb te magad vagy. Ennek pedig nagy politikai tábora van a nyugati világban Orbán szerint. Ezzel szemben vannak olyanok, akik bár elismerik, hogy valóban fontos a saját boldogulásunk, rájönnek arra, hogy vannak a világban ennél fontosabbak, például a család és Isten. Úgy látja, a liberalizmussal azért van nehéz dolguk, mert elsőre nagyon különbözik a kommunizmustól, de aztán meglepődünk, amikor azt látjuk, hogy a kommunizmus összeomlása után a kommunisták nagy része liberális lett. A 19. század második feléből indulva Orbán gyorsan eljutott oda, hogy a kommunisták és a fasiszták összefogtak, velük szemben álltak a konzervatívok. Majd a 90-es rendszerváltást felidézve arról beszélt, a liberálisok gyorsan váltottak, és meghatározták a nyelvi és kulturális környezetet, amelytől elmaradtak a konzervatívok. Szerinte még ma is nagy a lemaradás, Magyarországon persze nem, mert itt már fölébredtünk.
Mire tanította Orbánt a liberalizmus?
„Lehet szeretni vagy nem szeretni egy elnökjelöltet, de Amerikában üldözik a volt elnököt” – sajnálkozott egyet Orbán Donald Trump helyzetén, majd megismételte a szokásos mantrát, amely szerint Nyugat-Európában nincs sajtószabadság, nem szabad elmondani azt, ami nem illeszkedik a liberális világrendbe. Itt ismét utalt arra, hogy nagyon szerencsések vagyunk, hogy nálunk nem így van. Azt sem mulasztotta el, hogy újra belerúgjon a baloldalba: szerinte nyolc év alatt csődbe vitték az országot. A gondolatot továbbfűzve arról elmélkedett: az ország vezetése nagy felelősség, igaz elismerte, hogy mielőtt túldicsérné magát, azért nagy szerencsénk is volt, majd szerénységre intett.
A miniszterelnök visszakanyarodott az angolszászok kérdésére, szerinte ők nem érik be azzal, hogy megfogalmazzák álláspontjukat, hanem úgy érvelnek, hogy nekem morálisan igazam van. Ez látszik ma is, és ezzel véget ér az értelmes beszélgetés, hiszen ha nem esik egybe az ő véleményükkel a miénk, akkor te rossz ember vagy a szemükben – fejtegette. Később ismét visszatért a liberálisok térnyeréséhez, amely szerint a legfontosabb intézményeket el kell foglalni. Itt kitért szakdolgozatára – amely ma már nem érhető el a miniszterelnök honlapján –, amelyben a Szolidaritás mozgalom 80-81-es harcát elemezte, majd visszatért arra, mit kell megtanulniuk a konzervatívoknak: azt, hogy az intézményeket elfoglalva meghatározhatják a közbeszédet, és ezzel a hatalom is kezükbe kerül.
A jövő évi uniós választásokról beszélve elmondta, már sokszor reménykedett, ám hiába, hogy meg lehet szorongatni a baloldali és a liberális többséget. Kiemelte, a legnagyobb gond, hogy a legnagyobb és arra hivatott erő, az Európai Néppárt nem teszi a dolgát, hanem lepaktál a baloldallal. Rá kellene jönni, hogy nekik nem a baloldalon kellene szövetségest keresni, hanem a jobboldalon, még ha itt is vannak olyanok, akik kilógnak a sorból.
A magyarokra leselkedő veszélyekről
Visszatérve a sajtó szerepére, szerinte nem a sajtónak kell megfelelni, mert az amúgy is a liberális oldalt képviseli, hanem saját álláspontunkhoz kell ragaszkodni. Végül hozzátette, bár már sokszor csalódott, most úgy érzi, ezúttal nagyobb esély van arra, hogy a jobboldal előretörjön az uniós választásokon, mint öt, de különösen tíz évvel ezelőtt. Nekünk az a fontos, hogy a baloldal által képviselt birodalmi gondolkodás helyett a nemzetállamok koncepcióját képviseljük. Ebben korábban egyensúly volt, a britek kilépésével azonban a birodalmi gondolkodás került többségbe – állapította meg a miniszterelnök. – Ha Európai Egyesült Államok jön létre, abban a magyaroknak nem nagyon lesz helye – szögezte le. „Magyarországra a legnagyobb veszély Brüsszelből leselkedik.”
Ami az orosz-ukrán háborút illeti, szerinte a háború mellett álló liberális álláspont nem vezet eredményre. Előbb ugyanis a béke feltételeit kell megteremteni, és azonnali békére van szükség. A legnagyobb hiba az volt, hogy nem lokalizálták a háborút, hanem európaivá tették, szemben Orbán javaslatával. Kiemelte, hibás az a stratégia, hogy Európa adja a fegyvert, az ukránok pedig adják az emberéleteket. E hibás stratégia helyett újat kellene kitalálni. Összefoglalva elmondta, a háborúhoz való európai hozzáállásról csak rosszat tud mondani. Ha pedig mindezt nyugaton elmondja, akkor kifütyülik, lehurrogják.
A háború gazdasági vonatkozásait elemezve kijelentette: Európa veszít a versenyképességéből, de Magyarország lehet kivétel. Magyarország 13 év alatt erősebb, gazdagabb lett. Ezt alátámasztandó elmondta, ma egymillióval többen dolgoznak mint 2010-ben. Erre van részletes terve, hogyan kell ezt felépíteni, de ehhez szüksége van még tíz évre, és ebben folyamatban minden magyar részvételére számít, mert jól van összerakva a terv. Jó irányba haladunk – húzta alá. Orbán végül azt is elárulta, hogy „a politika hatalom, a hatalom pedig a közös cselekvés", magyarnak lenni pedig nem véletlen, hanem feladat, küldetés, „valószínűleg a világ egyik legszebb küldetése”.
Mint korábban megírtuk, a csütörtökön kezdődött fesztiválon csak regisztrációval lehet részt venni, és a független sajtót nem engedik be. A szervező, Fidesz-közeli Kommentár Alapítvány azt válaszolta a Telexnek hetekkel ezelőtt, hogy a Tranziton médiapartnerekkel dolgoznak, és csak nekik tudnak regisztrációt biztosítani.
A kormányfő péntek reggel a Kossuth rádiónak adott interjúban arról beszélt, azon dolgoznak, hogy augusztus után a bérek érjék utol az áremelkedés ütemét. Arra is kitért, a kormánynak „fogakat, erőt, karmokat kellett mutatni” az „árspekuláns multik” ellen. Szerinte 2023 az infláció letörésének éve volt, 2024 pedig a gazdasági növekedés újraindításának éve lesz, utóbbihoz alacsonyabb, értelmezhető kamatozású hitelek kellenek.
