Cikkünk frissül!
Az árvízi védekezéssel kezdte parlamenti felszólalását Orbán Viktor, szavai szerint „hazánk nehéz helyzetben volt, komoly veszély fenyegette”. A bajt sikerült kivédeni, megköszönte mindenkinek, aki részt vett a munkában. Mint mondta, a bajban a magyarok példásan összefognak, „ebből kellene valamit átmenteni a békeidőkre”. A miniszterelnök ezután a gyerekeket hozta szóba, hogy 40 ezren pihenhettek az Erzsébet-táborokban, augusztus végén pedig átadták Dunakeszin az új „diáknegyedet”. A tanévkezdésre 13 tankönyvet juttattak el ingyen a diákoknak, ez 15 milliárd forint kiadásától kíméli meg a családokat. Rátért utána a digitális Magyarország elvére, az Egészségablak nevű applikációt és a Gondosóra programot említette. A turizmussal folytatta Orbán Viktor a beszámolóját, azt mondta, hogy az idei nyár a magyar turizmus rekordnyara volt. Itt kitért arra, hogy „visszavették” a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret.
A gazdasággal folytatta a kormányfő, azt mondta, hogy gazdasági növekedés tekintetében az EU 27 államából a 11. helyen állunk. 4 millió 740 ezer dolgozik, „aki dolgozni akar, talál is magának munkát”. A bruttó átlagkereset nyáron 636 ezer fölé emelkedett és több mint 9 százalékkal nőttek a reálbérek. – A magyar gazdaságnak rendszeresen halálhírét keltik, de a magyar gazdaság köszöni szépen jól van – fogalmazott Orbán Viktor, „megnyugtatóan stabilnak” nevezve az ország pénzügyi helyzetét. Itt megemlítette azt is, hogy „tiszteletben tartják a jegybank függetlenségét”, bár részleteiben nem tért ki a Matolcsy Györggyel folytatott vitáira. Orbán Viktor szerint azonban a jövőben új gazdaságpolitikára és új gazdasági megoldásokra is szükség lesz.
Az Európai Bizottság bírálatával folytatta a kormányfő, azt mondta, hogy Brüsszel egyre inkább a blokkosodás mellett kötelezi el magát, pedig választhatná a saját versenyképességének javítását. Magyarország számára a blokkosodás útja járhatatlan, ez szerinte függőséghez és elszegényedéshez vezetne, így az országnak egyik blokk mögé sem szabad beállnia. – Magyarországnak mindenből a legjobb kell – mondta az új „semleges gazdaságpolitikáról”, majd jelezte, hogy akcióterveket, intézkedéseket fognak bejelenteni. Az első lépések már ismertek: a diákhitelhez hasonló program vagy éppen a 13. havi nyugdíj állandósítása. A növekedést 3 és 6 százalék közé kell juttatni akkor is, ha ez Európában másnak nem is sikerül.
A migrációról is beszélt Orbán Viktor, kifejtve, hogy szerte Európában szigorítanak a szabályokon. – Ma az a divat, hogy aki megvédi a saját és Európa határait, kimondja az igazat, azt üldözik és büntetik – ezzel utalt a korábban kiszabott gigabírságra. Itt jelezte azt is, hogy Brüsszel megkaphatja, amit akar és a főterükre szállítjuk majd a határainkat döngető migránsokat.
A háború következett, szerinte Európában ma csak Magyarország tekinti missziójának a békét, de hamarosan mások is belátják a tévedésüket és hasonlóan gondolkoznak majd.
Bármelyik kérdéshez nyúlunk is – árvíz, gazdaság, migráció vagy háború –, végül mindig a nemzeti szuverenitás, a nemzeti függetlenséghez lyukadunk ki – mondta a miniszterelnök, kiemelve, hogy Magyarország kormánya nemzeti, tehát szuverenista is. Szép dolognak nevezte a nemzetközi együttműködést, de mi tudjuk, hogy valójában csak magunkra számíthatunk. A nyakunkba mindig a nemzetközi térből hozták a bajt, és nem szeretik a szuverenista országvezetéseket, bizalmatlanok és ellenségesek vele. A nyílt támadásokat, mint az Európai Parlament támadásait könnyű kivédeni, de a rejtett támadásokat már nehezebb felismerni és védekezni ellene. – A kormány a magyar állam minden eszközét habozás nélkül fogja felhasználni Magyarország szuverenitása és függetlensége ellen – szögezte le, kiemelve, hogy jöjjenek a támadások a szélrózsa bármely irányából.
„Jelentés a Magyar Országgyűlésnek a tavaszi ülésszak óta eltelt időszak eseményeiről és a kormány további terveiről” – ezzel a címmel szólal fel a parlament őszi ülésszakának első napján napirend előtt Orbán Viktor. A frakciók vezetői, így az ellenzéki politikusok reagálhatnak is az elmondottakra, mondandójuk hossza attól függ, hogy a miniszterelnök hány percen keresztül beszél.
A kormányfő parlamenti felszólalásai általában leginkább termelési jelentéshez hasonlítanak, értelemszerűen a jó dolgokra vannak kihegyezve. A tavaszi ülésszak befejezése óta azonban a Fidesz szemszögéből bőven akadtak problémák is. Kezdve attól, hogy hosszú évek után érdemi kihívót kapott a kormánypárt és Orbán Viktor, a Tisza Párt és Magyar Péter személyében, aki az európai parlamenti választáson elért 30 százalékos eredménye után ugyanis a kutatások szerint tovább tudta növelni a támogatottságát. Emellett forró téma az elmúlt napokban Orbán Balázs kijelentése, a politikai igazgató Ukrajna és 1956 között párhuzamot vonva gyakorlatilag azt állította: felelőtlenség védekezni az orosz katonai agresszió ellen. De lehetne itt említeni, hogy a kánikulában egyes egészségügyi intézményekben leálltak a klímák – már ahol egyáltalán vannak –, mindez pedig Magyar Péter hőmérős akcióival egybekötve a fókuszba helyezte a magyar egészségügy állapotát. A strukturális problémáknál maradva a vasúton is bőven szembesültek gonddal, miután a Keleti pályaudvar előtt kisiklott egy vonat, a közlekedés káoszba fulladt.
