• Orbán Viktor felszólalásával kezdődött a parlamenti ülésszak
• A miniszterelnök szerint új gazdaságpolitikára van szükség
• A Momentum Karsai Dánielről emlékezett meg, a fideszes politikusok is felállva adóztak emlékének
• Orbán Balázst is üdvözölte az ellenzék, a kormányfő ugyanakkor nem mondott róla érdemit
• Gyurcsány Ferencet leültette Kövér László
Az árvízi védekezéssel kezdte parlamenti felszólalását Orbán Viktor, szavai szerint „hazánk nehéz helyzetben volt, komoly veszély fenyegette”. A bajt sikerült kivédeni, megköszönte mindenkinek, aki részt vett a munkában. Mint mondta, a bajban a magyarok példásan összefognak, „ebből kellene valamit átmenteni a békeidőkre”. A miniszterelnök ezután a gyerekeket hozta szóba, hogy 40 ezren pihenhettek az Erzsébet-táborokban, augusztus végén pedig átadták Dunakeszin az új „diáknegyedet”. A tanévkezdésre 13 tankönyvet juttattak el ingyen a diákoknak, ez 15 milliárd forint kiadásától kíméli meg a családokat. Rátért utána a digitális Magyarország elvére, az Egészségablak nevű applikációt és a Gondosóra programot említette. A turizmussal folytatta Orbán Viktor a beszámolóját, azt mondta, hogy az idei nyár a magyar turizmus rekordnyara volt. Itt kitért arra, hogy „visszavették” a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret.
A gazdasággal folytatta a kormányfő, azt mondta, hogy gazdasági növekedés tekintetében az EU 27 államából a 11. helyen állunk. 4 millió 740 ezer ember dolgozik, „aki dolgozni akar, talál is magának munkát”. A bruttó átlagkereset nyáron 636 ezer fölé emelkedett és több mint 9 százalékkal nőttek a reálbérek. – A magyar gazdaságnak rendszeresen halálhírét keltik, de a magyar gazdaság köszöni szépen jól van – fogalmazott Orbán Viktor, „megnyugtatóan stabilnak” nevezve az ország pénzügyi helyzetét. Itt megemlítette azt is, hogy „tiszteletben tartják a jegybank függetlenségét”, bár részleteiben nem tért ki a Matolcsy Györggyel folytatott vitáira. Orbán Viktor szerint azonban a jövőben új gazdaságpolitikára és új gazdasági megoldásokra is szükség lesz.
Az Európai Bizottság bírálatával folytatta a kormányfő, azt mondta, hogy Brüsszel egyre inkább a blokkosodás mellett kötelezi el magát, pedig választhatná a saját versenyképességének javítását. Magyarország számára a blokkosodás útja járhatatlan, ez szerinte függőséghez és elszegényedéshez vezetne, így az országnak egyik blokk mögé sem szabad beállnia. – Magyarországnak mindenből a legjobb kell – mondta az új „semleges gazdaságpolitikáról”, majd jelezte, hogy akcióterveket, intézkedéseket fognak bejelenteni. Az első lépések már ismertek: a diákhitelhez hasonló program vagy éppen a 13. havi nyugdíj állandósítása. A növekedést 3 és 6 százalék közé kell juttatni akkor is, ha ez Európában másnak nem is sikerül.
A migrációról is beszélt Orbán Viktor, kifejtve, hogy szerte Európában szigorítanak a szabályokon. – Ma az a divat, hogy aki megvédi a saját és Európa határait, kimondja az igazat, azt üldözik és büntetik – ezzel utalt a korábban kiszabott gigabírságra. Itt jelezte azt is, hogy Brüsszel megkaphatja, amit akar és a főterükre szállítjuk majd a határainkat döngető migránsokat. A háború következett, szerinte Európában ma csak Magyarország tekinti missziójának a békét, de hamarosan mások is belátják a tévedésüket és hasonlóan gondolkoznak majd.
Bármelyik kérdéshez nyúlunk is – árvíz, gazdaság, migráció vagy háború –, végül mindig a nemzeti szuverenitás, a nemzeti függetlenséghez lyukadunk ki – mondta a miniszterelnök, kiemelve, hogy Magyarország kormánya nemzeti, tehát szuverenista is. Szép dolognak nevezte a nemzetközi együttműködést, de mi tudjuk, hogy valójában csak magunkra számíthatunk. A nyakunkba mindig a nemzetközi térből hozták a bajt, és nem szeretik a szuverenista országvezetéseket, bizalmatlanok és ellenségesek vele. A nyílt támadásokat, mint az Európai Parlament támadásait könnyű kivédeni, de a rejtett támadásokat már nehezebb felismerni és védekezni ellene. – A kormány a magyar állam minden eszközét habozás nélkül fogja felhasználni Magyarország szuverenitása és függetlensége ellen – szögezte le, kiemelve, hogy jöjjenek a támadások a szélrózsa bármely irányából.
A fideszesek is felálltak Karsai Dánielre emlékezve
A Momentum nem az elhangzottakra reagált, Bedő Dávid ehelyett a hétvégén elhunyt Karsai Dánielről emlékezett meg. Szerinte mindenkinek példát mutatott emberségből, küzdeni tudásból és bár mindenhol visszautasították, küzdött a tisztességes halál lehetőségéért. Beszéde végén arra kérte a képviselőket, hogy egy perces néma felállással tisztelegjenek Karsai Dániel emlékének, ezt mindenki megtette, a fideszes politikusok is felálltak. Igaz, ezután Kövér László mindezt ízléstelen provokációnak nevezte, amely szerinte felhasznált egy embert arra, hogy politikai propagandát fejtsen ki a halál kultúrája mellett.
A Jobbik nevében Lukács László György arról beszélt, hogy a fenyegetettségek korát éljük. Felhozta, hogy gazdasági válság van, ami látszik az élet minden területén, a problémákat pedig kínai hitellel akarják orvosolni. Szavai szerint a kormány a kommunista ország terjeszkedését támogatja, de az idetelepülő ipar hozza magával a külföldi munkaerőt is, akik elveszik a magyarok állásait.
Orbán Balázs is szóba került
A Párbeszéd frakciójából felszólaló Tordai Bence hozta elsőként szóba a miniszterelnök politikai igazgatóját, megkülönböztetett figyelemmel üdvözölte Orbán Balázst, akinek sorsáról szerinte látszólag még nem döntöttek a felmérések alapján. Felolvasta a politikus 56-ról és Ukrajnáról elhangzott szavait, ám szerinte az nem hiba volt, hanem logikus következménye az orbáni politikának. Azt hangsúlyozta, hogy a magyaroknak ki kellett volna állni Ukrajna mellett, ehelyett a magyar álláspont szembe ment 1956-tal, illetve a többi uniós országgal.
Az MSZP-s Komjáthi Imre is felhozta Orbán Balázst. Felidézte, hogy a Fidesz szerint náluk mindennek van következménye és ez igaz is volt Novák Katalin, valamit Varga Judit esetében, úgy látszik tehát, hogy csak nőkre vonatkozik az ígéret. Oroszországot is belevette a beszédébe: „Ön azt mondja miniszterelnök úr, hogy hazánk szuverén Oroszországtól, de kiderült inkább Oroszország szuvenírje”. Végül felszólította a miniszterelnököt, hogy végre álljanak a magyar cégek és munkavállalók mellé, és ne a multikat támogassák a bérköltségük többszörösével.
Az LMP-t vezető Ungár Péter a külpolitikával foglalkozott, felidézve, hogy a kormány mindig tiltakozik, ha valaki beleszól az ország belügyeibe, ugyanakkor ennek az elvárásnak nem felel meg a magyar külpolitika, ami különösen az USA esetében látható jól. – De vajon mi lesz a magyar álláspont Donald Trump győzelme esetén, hiszen ő erőteljesen szemben áll Kínával tette fel a kérdést.
A Mi Hazánk-ot vezető Toroczkai László a gazdasági semlegességre tért ki, szerinte valóban lenne erre szükség, de komoly gondnak nevezte, hogy a magyar kormány egyoldalúan Izrael oldalára áll a közel-keleti konfliktusban, így elveszíti a gazdag Öböl-menti országok bizalmát. Kitért az árvízi védekezésre is, bírálva, hogy miközben hatalmas a szárazság, 17 köbkilométer vizet engedtünk ki az országból.
Gyurcsány–Kövér vita
Gyurcsány Ferenc felszólalását azzal kezdte, hogy minden árulásnak hosszú története van, ahogy Orbán Viktorénak is. Szerinte a kezdete arra tehető, amikor 2009-ben Orbán Viktor Szentpéterváron 15 percig négyszemközt tárgyalt Putyinnal, aztán az oroszellenes politikus, hirtelen oroszbaráttá vált. – Orbán Viktor hazaáruló – jelentette ki, majd a házelnök elvette a szót tőle. Kövér Lászlóval kisebb vita alakult ki és bár hiába halkították le a DK elnökének mikrofonját, ő még egy ideig mondta tovább. A házelnök többször utasította, hogy üljön le, majd vizet is kért neki, hogy „higgadjon le”.
Orbán Viktor is odaszólt Gyurcsánynak
Orbán Viktor viszonválasza kezdetén türelmet kért a DK politikusai számára, hiszen most már a parlamentbe kerülésért kell küzdeniük, „ilyenkor az ember ideges”.
Orbán Balázs kapcsán érdemben nem mondott semmit, inkább az ügyet elsőként felhozó Tordai Bencét bírálta azzal, hogy kilépett a pártjából, mégis ő vezeti a frakcióját. Mindezt „angolnaszerű mozgásnak nevezte”.
