Az orosz-ukrán háború és Putyinhoz való viszony uralta az Országgyűlés napirend előtti felszólalásait, amikor ellenzéki politikusok szólaltak fel, majd a fideszesek reagáltak arra. A választás tétje szinte minden esetben előkerült, volt kelet vagy nyugat összehasonlítás ugyanúgy, mint a biztonság és következmények nélküliség. A parlament ülésén még délelőtt megválasztják Áder János köztársasági elnök utódját: Novák Katalin a Fidesz és a KDNP, Róna Péter pedig az ellenzék jelöltje.
Itt az ideje, hogy búcsút vegyünk Orbán Viktortól és az elmúlt 12 év pusztító kormányzásától – ezzel kezdte az április 3-i választások előtti egyik utolsó parlamenti ülésen a napirend előtti felszólalását Szabó Tímea. A párbeszédes politikus arra hivatkozott, hogy Putyin Oroszországa a szomszédunkban egy olyan háborút indított, ahol már egy szülészetet is lebombáztak, állapotos nőknek kellett menekülni. Ha pedig most Orbán Viktor behódol Putyinnak, olyan szorításba jutunk, ahonnan sosem kerülünk ki, hiszen az orosz elnök új Szovjetuniót akar. – Oroszország ölelése vagy a szabadság és Európa – Szabó Tímea szerint ez az április választás tétje. Egy másik tétet is említett, az pedig a megélhetés. Hiszen – mint mondta – Orbán Viktor elbukta az infláció elleni harcot. Majd kipakolta maga elé legutóbbi vásárlását, amiből krumplistészta, zöldségleves és túróstészta jön ki, ez 11 ezer forintba került. Hús vagy friss zöldség és gyümölcs nem volt a csomagban.
A fideszes Dömötör Csaba azzal kezdte, hogy ha ennyire érdekli az ellenzéket az élelmiszerek ára, vajon miért nem támogatták az árstopot. Ezután a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a háborút érintő, már sokszor elhangzott kormányzati álláspontot ismertette: Magyarország a béke pártján áll, nem sodródhatunk bele a háborúba és az energiabiztonságot fenyegető szankciókat nem támogatnak. Szerinte tehát a választás tétje a biztonság vagy egy következmények nélkül világ.
Az LMP-s Schmuck Erzsébet volt a következő felszólaló, aki a paksi bővítését bírálta, azt az évszázad legnagyobb hibájának nevezte. Most ráadásul a helyzet minden korábbinál egyértelműbb, hiszen háború zajlik a szomszédunkban. A politikus szerint azt is látjuk, hogy ha a következő választásokat a Fidesz nyerné meg, bármi áron át fogja erőltetni ezt a projektet. A választás tétje a szavai alapján: akarunk-e olyan országnak eladósodni 30 évre, amely lerohanja a szomszédját, amely atomerőműveket bombáz a szomszédunkban. Az ő választásuk pedig a nem.
Süli János, a paksi bővítésért felelős tárcanélküli miniszter válaszolt, aki azt idézte fel, hogy anno az új blokk engedélyezési folyamatát még a mostani ellenzék is támogatta. A biztonságos ellátás érdekében pedig azt fel kell építeni.
A DK-s Arató Gergely folytatta, aki szerint a magyarok fel fogják tenni maguknak a kérdést a választások idejével: hogyan lehet, hogy sorok állnak a benzinkutak előtt, hogyan lehet, hogy a külpolitikánk történelmi zsákutcába jutott. – Az orosz diktátor trójai falovaként bomlasztottak az EU-ban, de közben minden támogatást zsebre tettek – fogalmazott. Mostanra viszont az EU már nem a kormánnyal közösködni, Moszkva pedig nem tud, vagyis az ország vezetése légüres térben, Magyarország pedig történelmi zsákutcában van.
Rétvári Bence válaszolt az ellenzéki politikusnak és a Gyurcsány-kormány időszakának felidézésével kezdte. Ezzel szemben – mint mondta – a Fidesz a magyar emberek biztonságának szavatolásán dolgozik, majd kormányzati intézkedéseket sorolt: 13. havi nyugdíj, fegyverpénz, szja-visszatérítés, 25 év alatti szja-mentesség.
Az MSZP-s Tóth Bertalan volt a következő felszólaló, aki szerint „Orbán Viktor egész politikai tevékenysége a háborúról szól, a lételeme a harc és a csatázás”. A magyar emberek ugyanakkor békét és biztonságot akarnak. Azt mondta, hogy a miniszterelnök nem tett meg mindent a háború elkerüléséért és az infláció elszállása ellen. – Béke és biztonság akkor lehet, ha Putyin csatlósai eltűnnek a hatalomból – mondta, hozzátéve, hogy Orbán Viktornak konkrét felelőssége van abban, hogy a mostani helyzet kialakult.
Ismét Rétvári Bence válaszolt, aki azzal kezdte, hogy a baloldal a háború és béke kérdésében rossz válaszokat adott. Márki-Zay Péterről kezdett beszélni, aki szerinte fegyvereket és katonákat küldene Ukrajnába. (Ezt Márki-Zay Péter számos alkalommal cáfolta.)
Jakab Péter szólalt fel következőként, aki azt bírálta, hogy Orbán Viktor a háború és a gazdasági válság közepén is Ákos koncerten bulizott, de április 3-a utánra küld neki egy Ákos számot, „Valami véget ért, valami fáj”. A választás tétje szerinte kelet vagy nyugat, rubel vagy forint. – Egy igazi aberrált, tolvaj banda, nagyjából így fog magukra emlékezni az utókor – mondta annak kapcsán, hogy még ebben a helyzetben is a miniszterelnök a gyerekek nemváltó műtéteivel foglalkozik. Úgy fogalmazott: elég volt a lopásból, elég volt Putyin kiszolgálásból.
Dömötör Csaba – mint fogalmazott – meglepődött a Jobbik keletellenes álláspontján, majd korábbi, oroszbarát nyilatkozataikat idézte fel és még egykori európai parlamenti képviselőjük, Kovács Béla ügyét is felhozta.
Szijjártó Péter is felszólalt az ülésen, aki azt hangsúlyozta, hogy minden, Ukrajnából menekülőnek segítünk és Magyarország történetének legjelentősebb humanitárius akcióját folytatjuk. 583 millió forint értékben élelmiszert és higiéniai terméket szállítunk Kárpátaljára és Ukrajnába, illetve a kórházi kezelést igénylő gyerekeknek teljes körű kórházi kezelését vállaltuk. Jelenleg 128 gyermek ápolásáról folytat a kormány tárgyalásokat.
