Cikkünk frissül!
Újra tüntetnek a pedagógusok és a diákok, a demonstráció résztvevői a fővárosi Kálvin térről indultak el a Belügyminisztérium épületéhez. „Le a bosszútörvénnyel! Le az elnyomással!” címmel hirdették meg a rendezvényt, az esemény leírásában pedig már egyértelművé tették, hogy elegük van az egyre növekvő állami elnyomásból. – Mondjunk nemet a státusztörvényre, álljunk ki az igazságért! – írták.
A tüntetésen a tanárok mellett sok diák is részt vesz. Kifejezetten aktívak. „Nincs tanár, nincs jövő!” – skandálják folyamatosan. A Belügyminisztérium épületéhez közeledve a „Pintér takarodj!” rigmus is egyre gyakrabban elhangzik. Mire a tüntetők a Március 15-e térre értek, a tömeg több ezer főre duzzadt.
A Belügyminisztérium épülete előtti tüntetés első felszólalója Máté András, az Oktatói Hálózat aktivistája volt, aki arról beszélt, hogy ha a státusztörvény életbe lép, szeptemberben hiányos tanári karokkal kezdődik meg a következő tanév.
A felszólalók, akik között óvodapedagógus, tanár és diák is van, mind összefogás fontosságára figyelmeztettek, és arról beszéltek, hogy a kormány tüntetésekre adott reakciója erőszakos és arrogáns, ezért nem szabad engedni neki.
– Nem a közoktatás javítása a cél, hanem a tanárok megregulázása – jelentette ki Nagy Erzsébet, a Pegagógusok Demokratikus Szakszervezete választmányának tagja. Hozzátette: példátlan, hogy a diákok milyen lelkesedéssel álltak ki a tanáraik mellett az egy éve húzódó sztrájkok alatt.
Mint elmondta: az Európai Parlamentben is észrevették, hogy a státusztörvény nem arról szól, amiről kellene, ezért most nyomást gyakorolnak a kormányra, hogy vonja vissza. Az oktatás belügy, ebbe alapesetben nem szól bele az EU, most viszont megteszi, hogy visszaterelje a magyar kormányt a törvényesség útjára – jegyezte meg.
A tüntetést a tömeg a „Folytatjuk! Folytatjuk!” skandálással zárta le. A tüntetők egy része a Lánchídon keresztül elindult a Karmelita kolostorhoz, ahol hat órától kordonbontás zajlott.
Fotó: Németh Krisztina
A kormány a tervezett pedagógusbéremelést a teljesítményértékelés bevezetésével és a pedagógusok jogállásáról szóló jogszabályok átalakításával kötné össze, a státusztörvénynek nevezett tervezetről hónapok óta zajlanak az egyeztetések, amelyeket az unió kötelező feltételként szabott a támogatások felhasználáshoz. A pedagógus szakszervezetek azon az állásponton vannak, hogy a béremeléshez nincs szükség a pedagógusok jogállásáról szóló új szabályozásra, szerintük az „bosszútörvénynek” tekinthető a tartóssá váló tanártiltakozások miatt, és csökkentené a pedagógusok és az intézmények önállóságát is. Ezen kívül a korábbinál hátrányosabb feltételeket tartalmaz a tervezet a munkaidő meghatározására – napi 12, heti 48 óra munkára is be lehetne osztani a pedagógusokat – legfeljebb három helyett hat hónapra növelné a próbaidőt. Hat hónapra növelnék a felmondási időt is, vagyis, ha egy pedagógus távozni akarna a munkahelyéről, ezután még akár fél éven át is munkára lenne kötelezhető. A törvény korlátozná az oktatásban dolgozók véleménynyilvánítási szabadságát is, mert megtiltaná, hogy a pedagógusok „megnyilvánulásaikkal szembehelyezkedjenek az alaptörvény általános etikai normáival” vagy „a köznevelésbe vetett bizalom erősödését akadályozzák”.
A pedagógussztrájkok 2022 januárja óta tartanak Magyarországon, ekkor rendezték meg az első figyelmeztető munkabeszüntetést a több hónapja zajló sztrájktárgyalások után. A választások előtti hetekben szünetelt a tiltakozás, később azonban újrakezdődött a sztrájknapok szervezése és a polgári engedetlenség is – utóbbihoz azért folyamodtak egyes pedagógusok, mert a kormány előbb rendeletben, majd a parlament törvényben korlátozta a pedagógusok sztrájkjogát. A tiltakozáshullámra a kormány azzal reagált, hogy elismerte: a pedagógusbérek leszakadtak a diplomás átlagbérektől, és szükséges a bérrendezés. Ezt uniós forrásból fedeznék – idén visszamenőleg 21 százalékos béremelést kapnának a pedagógusok, miután év elején az inflációtól messze elmaradó 10 százalékos bérfejlesztés történt –, azonban az uniós támogatások folyósítása máig késik.
