„Sokan nem értik, milyen Magyarországot képzelünk el”

„Sokan nem értik, milyen Magyarországot képzelünk el”

Bakos Bernadett (Forrás: Bakos Bernadett/Facebook)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Érvekkel győzné meg a kormánypártokat, és szerinte a következő évek politikája fogja megmutatni, hogy tud-e az LMP kritikus lenni a saját oldalán álló politikai erőkkel is – erről beszélt lapunknak adott interjújában a frissen az Országgyűlésbe került LMP-s Bakos Bernadett. Azután jutott parlamenti székhez, hogy a pártok közötti korábbi megállapodás értelmében Dobrev Klára lemondott javukra a mandátumáról. A 28 éves építőmérnök, 2020-tól LMP-s kőbányai önkormányzati képviselő. Szerinte a belső konfliktusok mellett korábban az gyengítette az LMP-t, hogy nem sikerült országos szinten elmagyaráznia a zöldpolitika lényegét.

– Mikor lépett be az LMP-be és miért éppen ebbe a pártba? 
– 2019-ben, de már egyetemista koromban, 2018-tól segítettem a helyi kampányt. Azért az LMP-be léptem be, mert úgy éreztem, ott emberi és politikai értelemben is megtaláltam a közösségemet. Úgy gondoltam, a környezeti károk megakadályozása és a klímaváltozás lassítása érdekében mindenképpen fel kell lépnünk, mert ez kiemelt feladata most az emberiségnek. És a kerület ügyeiben is megtaláltam a hangot az LMP közösségével.

– Nem a legjobb pillanatban lépett be az LMP-be. 2018-ban az ellenzék ismét alulmaradt, a pártot belső konfliktusok feszítették szét, majd a 2019-es Európai Parlamenti választáson mindössze 2,18 százalékot értek el. Mire gondolt, milyen kilátásai lehetnek a közösségnek? 
– Az Európai Parlamenti választás után valóban letargikus hangulatba kerültem, de ez ösztönzött. Úgy gondolkodtam, hogy ha nem most, akkor mikor? És ki más segítené ezt a pártot, mint én, aki régóta szimpatizál vele? Nem feltétlenül azt néztem, hogy milyenek a karrierkilátások, és azt sem, hogy milyen a párt megítélése a nyilvánosságban – rengeteg negatív kommentet olvastam a közösségi médiában is, de úgy voltam vele, hogy pont ezért kell most odatenni magunkat.

– Ha nincs közös ellenzéki lista, hanem külön indultak volna a pártok ezen a választáson, könnyen lehet, hogy az LMP el sem érte volna a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. Milyen célt tűzhet ki ön szerint ilyen helyzetben egy párt? Hová szeretnének eljutni 2026-ra?
– Nyilván jó lenne, ha elérnénk egy álomszerű 10-15, vagy akár 20 százalékot is, de a realitások talaján maradva most arra kell koncentrálni, hogy megmutassuk magunkat vitás, és az emberek mindennapjait érintő kérdésekben. Sokszor azt érzem, hogy sokan nem értik, milyen Magyarországot képzelünk el. Ezt sokkal hatékonyabban el kellene tudnunk magyarázni.  

– Milyet? 
– Én személyesen városfejlesztéssel foglalkozom a legtöbbet, és úgy gondolom, fontos lenne, hogy az embereknek jó életminőséget kínáljanak azok a települések, ahol a mindennapjaikat töltik. Például legyen elérhető minden alapvető szolgáltatás: orvos, bolt, óvoda, iskola, kulturális élet, és az emberek ne kényszerüljenek ingázásra, hogy elérjék ezeket. Ezen kívül fontos, hogy azt, aki rászoruló, jobban segítsük, és igazságosabban működjön az ország. 

– Mit kellene tenniük, hogy visszanyerjék a korábbi támogatóikat? 
– Az a benyomásom, hogy sokan úgy is támogatták korábban az LMP-t, hogy nem értették feltétlenül pontosan, mi az a zöldpolitika. Szerintem ezt országos szinten nem sikerült elmagyarázni. Az a benyomásom, hogy sokaknak egyszerűen megtetszett a szlogen, hogy lehet más a politika. Miközben nekünk a zöld érdeklődésű embereket kellene megtalálni. Részben szerintem azért pártoltak el az LMP-től szavazók, mert nem sikerült elmagyarázni a céljainkat, részben a belső konfliktusok miatt.

– Az nem zavarhatta ön szerint őket, hogy az LMP szoros szövetségbe került többek között olyan politikai erőkkel is, amelyek ellenében korábban létrejött? Sok választó azt a pártot láthatta benne, amelyik a teljes fennálló politikai rendszerrel, a baloldallal és a jobboldallal is kritikus, ami azóta megdőlni látszik.
– Szerintem most nagyjából az volt a választói elvárás, hogy álljunk bele az összefogásba a NER-rel szemben. Nyilván ez nem volt jó ómen azon választók számára, akik kritikusak mindkét oldallal. De a következő évek politikája fogja megmutatni, hogy tudunk-e kritikusak lenni a saját oldalunkon állókkal, hiszen éles tartalmi különbségek vannak az ellenzéki pártok között is.

– Mik a 2022-es vereség okai? Milyen tanulságokat kell levonni az ellenzéknek, és ön milyen következtetéseket von le a saját politikájára nézve?
– A helyi szervezeteinket erősítenünk kell. Sokkal közelebb kell kerülni az emberekhez, hogy úgy érezzék, hogy számíthatnánk ránk. Másrészt elsődlegesen tartalmi, az emberek mindennapjaival kapcsolatos témákat kell középpontba helyeznünk. A választási kampányban több szó esett a sajtóban a feles többséggel való alkotmányozásról, mint a lakhatási válságról, vagy arról, hogy akadályozzuk meg, hogy évente 15 ezren haljanak meg a rossz levegő miatt. 

– Két nagyobb témája volt eddig, az egyik a Galvani-híd, a másik a menstruációs szegénység. Ezeken kívül mi érdekli még?
– Már a Galvani-híd ügye is az élhető települések témájába illeszkedik, ennek fontos helye lesz a képviselői munkámban. Elsősorban az energiaellátás, infrastruktúra, épített környezet kérdéseiben leszek érintett. Szerintem az, hogy mennyire fenntartható az életmódunk, elsősorban az épített környezeten múlik. A menstruációs szegénység ügye pedig azért lett fontos nekem, mert mind Szabolcsban, mind a kőbányai szociális dolgozók beszámolóiban találkoztam a problémával, amely az ország teljes területén jelen van. 

– Korábban ezt úgy fogalmazta meg, hogy bevinné a helyi közösségek hangját a parlamentbe – lényegében véve ez olyasmi, amit számos párt és politikus csinál: felkarolnak ügyeket, és abból csinálnak politikát. Mit csinálna e téren másképp?
– Higgadtan és tényszerűen szeretnék ilyen ügyeket bevinni a parlementbe, tényekkel alátámasztva, és érvekkel szeretném meggyőzni a kormánypártokat, ha ez egyáltalán lehetséges. Ugyanakkor látható, hogy érvelhetünk a parlamentben, kimehetünk sajtótájékoztatót tartani, ezek sokszor nem érnek célt. Én abban látok lehetőséget, ha országos szintre lehet hozni egy témát: ha a nyíregyháziak problémája nem marad Nyíregyházán, hanem máshol is foglalkoznak vele, és közösségeket közös munkára sikerül sarkallni ezáltal. Jó példa erre a Nagy Tavak Koalíció, ahol több civil csoport dolgozik már együtt a tavak védelmében.

Címkék: LMP, Bakos Bernadett

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Apokalipszis, Eurovízió, cancel culture