Októbertől Budapesten is bevezetik az új háziorvosi ügyeleti rendszert. Ennek pontos részletei még nem ismertek, de a Népszava július végén egy a birtokába került tervezet alapján arról írt akkor: a mostani 23 helyett októbertől Budapesten 13 felnőtt és 3 gyermekügyeleti pont működne. Mit szól a tervezett változáshoz a főváros vezetése, a polgármesterek és az ellenzéki pártok, köztük a Magyar Péter vezette Tisza? És mit válaszolt Takács Péter egészségügyi államtitkár Karácsony Gergely levelére? Ennek jártunk utána.
Válaszolt Takács Péter egészségügyi államtitkár Karácsony Gergely főpolgármester levelére – mondta el Havasi Gábor, a főváros egészségügyi tanácsnoka a Magyar Hang megkeresésére. Karácsony nemrég még a BÖSZ elnökeként jelezte aggályait azzal kapcsolatban, hogy október elsejétől a fővárosban is új háziorvosi ügyeleti rendszert vezetnek be. – A Budapesti Önkormányzatok Szövetsége az új háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti rendszer budapesti bevezetése előtt további egyeztetést tart szükségesnek, azt a más települések és a szakmai szervezetek által jelzett problémák megnyugtató rendezéséig, és az átállás transzparens előkészítésének hiányában nem tudja támogatni – írta a főpolgármester levelében. Havasi Gábor ismertetése szerint Takács azt válaszolta nekik, hogy megkezdték az egyeztetést a Magyar Orvosi Kamarával, amely augusztus végéig lezárul. Ekkor tartani fognak erről egy vezetői egyeztetést, amelyre az államtitkár ígérete szerint Karácsony Gergelyt is meg fogják hívni a BÖSZ elnökeként.
Havasi szerint a fővárosnak főként az eddigi vidéki tapasztalatok és az érdemi egyeztetés hiánya miatt vannak aggályai az új rendszerrel kapcsolatban, semmilyen szakmai anyagot nem kaptak még a minisztériumtól ezzel kapcsolatban. Hangsúlyozta, nem vitatják, hogy vannak problémák a jelenlegi rendszerrel, de olyan, mintha mindig mindenre ugyanaz az eszköze lenne a kormánynak: az államosítás. – A kórházakban és más ágazatokban, például az iskolákban is azt tapasztaljuk, hogy amit államosított a kormány, ott az addigi problémák nemhogy megoldódtak, de súlyosbodtak. Az önkormányzatok nagy előnye, hogy közelebb vannak az emberekhez, jobban tudják érvényesíteni a helyi igényeket, ám ha a fenntartó távol kerül a lakosságtól, megszűnik a szolgáltatói szemlélet – mondta.
Eddig a kerületi önkormányzatok a hét minden napján, 24 órában biztosították az ügyleti ellátást a háziorvosi rendelések alatt is. Szerinte az új rendszerben problémát okozhat, hogy a háziorvosoknak eddig csak normál ellátással kellett foglalkozniuk, most viszont ügyeleti ellátást is kell majd végezniük, sürgős eseteket kezelni, ami növeli majd a terhelésüket. Ugyan az egészségügyi államtitkárság azzal nyugtat, hogy csak havi 1-2 alkalommal kell ügyelnie majd a háziorvosoknak, de van olyan kerület, ahol már most is magas arányban nyugdíjaskorú háziorvosok dolgoznak. – Vagyis ha növelik a terheiket, nem garantálja semmi, hogy nem döntenek-e inkább úgy, hogy nyugdíjba mennek – tette hozzá Havasi Gábor.
Nemcsak Karácsony írt levelet az államtitkárnak
Az ügyben több kerületi polgármestert is kerestünk. Az Őrsi Gergely vezette II. kerülettől azt a választ kaptuk, hogy az új rendszer részleteiről egyelőre nincsenek biztos ismereteik, így nem tudják, lesznek e olyan hiányosságok, melyek miatt alternatív megoldások keresése válhat szükségessé.
A DK-s László Imre vezette XI. kerület kérdésünkre aggodalmát fejezte ki, mert a Pest megyei átszervezés ellátási zavarokkal járt. – Nem tudjuk azt sem, milyen kapacitásuk lesz a mentőknek Budapesten erre a többlet feladatra, s attól is tartunk, hogy az idősebb háziorvosok közül néhányan inkább feladják a praxisokat, minthogy ügyeljenek – írták. Szerintük a fő baj az, hogy a kerületi vezetők számára semmilyen részletet, konkrétumot nem árultak el; a polgármesterekkel nem egyeztettek, jóllehet a háziorvosi ellátás biztosítása önkormányzati hatáskör. A párbeszéd érdekében László Imre levélben kereste meg az államtitkárt és jelezte felé az átalakítás miatt érzett aggodalmakat. Világos tájékoztatást kért az átalakítás részleteiről, különös tekintettel arra, hogy a változásokról a lakosságot is informálni kell majd a kerületnek, amely folyamat időigényes, az elégtelen tájékoztatás pedig akár a betegbiztonságot is veszélyeztetheti. László Imre leszögezte, a megfelelő információk hiányában, illetve a szakmai szervezetek által jelzett problémák megnyugtató rendezéséig veszélyesnek tartja az átalakítást, és azt ebben a formában nem tudja támogatni.
Eddigi ismereteik alapján a momentumos Soproni Tamás vezette terézvárosi önkormányzat sem támogatja az új rendszert. – Eddig Erzsébetváros és Terézváros közösen üzemeltetett egy jól megközelíthető ügyeletet a nap 24 órájában, melyet a lakosságon kívül a külföldi turisták is felkerestek. Információink szerint a VII. kerületiek számára majd a Péterfy Kórházban alakítanak ki egy ügyeleti rendelőt, a VI. kerületieknek pedig a Honvéd Kórház területén. Mindkét helyen nagy zsúfoltság várható, hiszen az ügyeleti pontok száma a jelenlegi kétharmadára csökken – írták július végén. Többek közt arra is kitértek, hogy a tervezet nem veszi figyelembe azt a budapesti sajátosságot, hogy a fővárosban délutáni rendelés is elérhető 16 és 20 óra között. – A tervek szerint az ügyelet 16 órakor kezdődik majd, ami felesleges átfedést eredményezne a délutáni rendeléssel. Aggodalomra ad okot az is, hogy jelenleg a háziorvosok helyett a 24 órás ügyeleti szolgálat látja el a halott-vizsgálatot. Amennyiben ezt megváltoztatják, akkor az egyébként rendelést végző háziorvosok terhelése megnő, és ez a gördülékeny betegellátás rovására mehet – tették hozzá. A tervezett intézkedésekkel kapcsolatban az önkormányzatnak egyébként nem hogy döntési, de még csak véleményezési joga sincs, a tervezet részletes megismerésére se volt még lehetőségük. – Az ügyeleti rendszer átalakításához a kormánynak nincs szüksége az önkormányzatok támogatására. Tiltakozni az önkormányzat önmagában nem tud, azt a szakma, a civil szektor, a politikai szereplők, az érdekképviseletek és maga a társadalom teheti meg – vélték.
Magyar Péter: Ne cseréljünk egy rossz rendszert egy még rosszabbra!
A Magyar Hang az ellenzéki pártokat is megkérdezte arról, hogy mit gondolnak a hamarosan életbe lépő változásról. – Több párbeszédet a szakmával, az önkormányzatokkal! Ne cseréljünk egy rossz rendszert egy még rosszabbra! – válaszolta megkeresésünkre Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke július végén. Szerinte alapvetően rendszerszinten meggondolatlan a reform, a korábbi nehézségek és korlátok egy részét új szervezési és kompetencia problémákra cserélik. – Bár a kormányzat adatszolgáltatási gyakorlata nem segíti a tisztánlátásunkat, de szakemberek visszajelzéséből nyilvánvaló, hogy az Országos Mentőszolgálat által üzemeltetett háziorvosi ügyeleti rendszernek szerteágazó hatásai vannak a teljes ellátórendszerre. Egyrészről lényegesen kevesebb ellátási pont van a korábbiakhoz képest országszerte, így számos településen a sürgősségi alapellátás nehezebben elérhető az új rendszerben sokak számára. További probléma, hogy az egyébként sem adekvátan felszerelt, jelentős munkaerőhiánnyal küzdő sürgősségi betegellátó osztályokat (SBO) tovább terhelik az ellátatlan páciensek – szögezte le.
Magyar Péter úgy vélte, a vidéki bevezetés rámutatott, hogy az új ügyeleti rendszer az eddig rugalmasnak bizonyuló munkaidő utáni rendelési időket ellehetetleníti, így munkaidő után csak ügyeleti ellátást lehet igénybe venni. Pedig Budapesten a praxisok 80-85 százalékában előfordul a munkaidő utáni rendelés. Problémának tartja azt is, hogy a rendszer nem engedi meg azt a rugalmasságot, hogy az OMSZ-t tehermentesíteni tudják az önkormányzatok által szervezett orvosi ügyeletek. – Tudjuk, hogy ilyen próbálkozások többek között Törökbálinton, Zsámbékon, Budaörsön is voltak. Biztos forrásokból tudjuk, hogy az ilyen törekvéseket nem támogatja, adminisztratíve ellehetetleníti a rendszer, pedig így egy hatékonyabb rendszert tudnánk kiépíteni – fejtette ki. Arra is felhívta a figyelmet, az egyébként is idősödő háziorvosi rétegnek ezentúl kevesebb ellátóponton, azaz magasabb betegbeáramlás mellett kell akár sürgősségi betegellátást végezni, ami a háziorvosi kompetenciát meghaladhatja – a háziorvosok nem sürgősségi orvosok. Bár hasonló helyzetek korábban is előfordulhattak, de várhatóan magasabb számban fognak jelentkezni, és ezt semmiképp nem orvosolja az új rendszer. Ugyancsak Magyar Péter ellenérvei közt szerepelt, hogy a felnőtt praxisokban megjelenhetnek gyermekek is, akiknek ellátására a felnőtt háziorvos nincs szakosodva. – A rendszer jelenleg nehezen átlátható, hiányos a tájékoztatás, alig van adat, a transzparens adatszolgáltatás nagyban előrelendítené az egész ellátórendszer fejlesztését. Erre nem látunk törekvést – tette hozzá.
A Tisza Párt elnöke ugyanakkor az átalakítás mellett is sorolt érveket, ugyanis a jelenleg működő ügyeleti struktúrát fenntarthatatlannak látja, „nagyon sok esetben csak papíron van orvos jelen a rendeléseken, a minősége nyilvánvalóan rendkívül változó, egyértelműen reformra szorul”. Meglátása szerint egy megfelelően szervezett sürgősségi betegellátás esetén nincs szükség a ma ismert háziorvosi ügyeleti rendszerre, az pedig helyes, ha bővítik a mentőtisztek kompetenciáját, mert jó, ha ők is részt tudnak venni az ellátásban. Ehhez hasonlóan helyesli azt is, hogy központi irányítás alá kerül a mentésirányítás.
A Tisza Párt elnöke úgy vélte, meg kell engedni a önkormányzatoknak, hogy saját forrásból szervezzenek minőségi orvosi ügyeletet, mindezt integrálva az OMSZ irányítási és koordinációs rendszerébe, de fontosnak tartaná a transzparens adatszolgáltatást is.
A lakosok tiltakozzanak, ne a pártok?
Több más ellenzéki párt is kritizálta az átalakítást. Az LMP azt írta lapunknak, már a Pest vármegyei átalakítás során is kifejezték aggodalmukat. Felidézték, Pintér Sándor 2023 decemberében a Népjóléti Bizottság ülésén történt meghallgatása során azt mondta: „…akkor egy értékelő elemző rész következik, hogy van-e rajta javítanivaló, kell-e finomhangolni, és ha ez a finomhangolás megtörténik, merem állítani, hogy Európa egyik legjobb ügyeleti rendszerét állítottuk fel”. Ezt követően Kanász-Nagy Máté országgyűlési képviselő írásbeli kérdéseket tett fel a miniszternek, melyben többek közt arról érdeklődött, kiket kértek fel a vizsgálat elvégzésére, az elemzésre és a módosító javaslatok elkészítésére. – 2024 januárjában érkezett meg Rétvári Bence válasza, melyben amellett, hogy leírta, hogy a rendszer jól működik, csupán az értékelési szempontokat közölte. Azóta azonban semmilyen publikálása a monitorozásnak nem történt, ezért újabb írásbeli kérdéssel fordulunk a miniszterhez – írták.
Az MSZP azt jelezte, az ügyeleti rendszer átalakítása kapcsán folyamatosan egyeztetnek a kerületi polgármesterekkel és a főpolgármesterrel. A párt számára az a legfontosabb, hogy a budapestiek hozzájussanak a megfelelő egészségügyi ellátáshoz, éppen ezért, ameddig ez lehetséges szakmai alapon szeretnék megoldani a helyzetet. – Amennyiben viszont azt tapasztaljuk, hogy a kormányzat lesöpri a javaslatokat, és csak az erőből ért, akkor készek vagyunk erőt mutatni a kormány felé – írták, de azt már nem fejtették ki, hogy ez hogyan történne. A Párbeszéd–ZÖLDEK sem támogatja az ügyeleti rendszer átalakítását. Úgy vélik, a rendelkezésre álló információk alapján felmerül, hogy a mentőszolgálat nem tud elegendő, szakmailag megfelelő kapacitást biztosítani az ügyelet ellátásához. Meglehet, hogy a betegeket nem fogják időben ellátni, veszélyeztetve így a betegek életét. Továbbá a lakosság tájékoztatása is elégtelennek bizonyul, mivel az akár több hónapot is igényelne. Ők is attól tartanak, hogy a háziorvosok központi ügyeleti ellátásba való „visszakényszerítése” azt is eredményezheti, hogy tovább fog nőni a betöltetlen körzetek száma, az idősebb orvosok ugyanis inkább visszaadják a praxisukat, semmint a rendelési idejükön felül, túlórában ügyeljenek.
A Jobbik úgy értékelt: világosan látszik, hogy az új ügyeleti rendszer bevezetése hátrányosan fogja érinteni a budapestieket. – A budapesti ellátást nem szűkíteni kell – ezt tervezi a kormány –, hanem alapellátástól (annak ügyeleteivel együtt) a kórházakig szélesíteni úgy, hogy az a lehető legtöbb fővárosi lakos és agglomerációban élő biztonságos ellátást garantálja – fejtették ki. A párt kérdésünkre arra is kitért, határozott álláspontunk, hogy a tiltakozások olyan civil események, amelyeken nem a pártoknak, hanem az érintett lakosoknak, így a budapestieknek kell megjelenniük, és amelyeknek nem a pártoktól, hanem a helyi közösségektől kell eredniük. – Amennyiben tőlünk valaki segítséget kér egy ilyen szervezéséhez, vagy egy ilyen eseményen való részvételre buzdít, úgy minden segítséget meg fog kapni közösségünktől, azonban a szándéknak az érintett lakosoktól, nem pedig a pártoktól kell kiindulnia. Ezen túlmenően határozott fellépést várunk a budapesti lakosok érdekében a fővárosi közgyűléstől és a főpolgármestertől is – tették hozzá.
