Nemrég egy fiatal szarvas bukkant fel a Gellért-hegyen, a Budavári Önkormányzat ezért arra kért mindenkit, hogy fokozott óvatossággal kiránduljanak, a kutyákat pedig tartsák pórázon. Nem ez az első vad, amely tiszteletét tette a (többnyire) városi környezetben, az utóbbi időben egyre gyakoribbak a váratlan találkozások: róka a Naphegyen, vaddisznók Óbudán.
A jelenség hátteréről sokat hallhattunk az elmúlt másfél évben: az állatok élettere folyamatosan zsugorodik az emberi tevékenység nyomán, így egyre nehezebb elkerülni a nem kívánt randevút. Ez pedig jelentős szerepet játszott abban, hogy a koronavírus végül rátalált az emberi szervezetre. Mindez számunkra itt, a fővárosban is azt üzeni, fokozott figyelemmel kell a környezetünk felé fordulnunk. Különösen járvány idején, amikor a bezártságból szabadulva sokan a természetben keresnek menedéket. – A pandémia alatt jelentősen megnövekedett forgalom igencsak megterhelte az erdőket – mondta a Budai Hangnak Kovács Márton, II. kerületi alpolgármester.
A kerületben számos népszerű kirándulóhelyet találhatunk a Hárs-hegytől a Ferenc-hegyen át a Pálvölgyig. A Budai Tájvédelmi Körzet területe a Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik, kezelését a Pilisi Parkerdő végzi. Az önkormányzat mindkét féllel szorosan együttműködik a természeti táj megőrzése érdekében. – Banálisan hangzik, mégis fontos újra és újra elmondani, hogy mindenki, aki kilátogat a természetbe, figyeljen oda rá, hogy amit magával vitt, azt lehetőleg vigye is haza, és ne hagyjon maga után szemetet. Otthon pedig a lehetőségekhez mérten szelektíven gyűjtse össze a hulladékot – fogalmazott Kovács Márton. Az alpolgármester a járvány negyedik hulláma kapcsán hangsúlyozta, az esetleges korlátozásokról is a Pilisi Parkerdő dönt az éppen aktuális szabályoknak megfelelően. Az önkormányzatnak ebbe nincs beleszólása, de követjük a kormány intézkedéseit, és ha szükséges, megtesszük a megfelelő lépéseket, ahogy a korábbi hullámok esetében is.
Ugyancsak kiváló kirándulóhelyek várják a közönséget a III. kerületben: a Hármashatár-hegy, a Mátyás-hegy, a Róka-hegy, a Római-part, a Hajógyári-sziget. – Ez utóbbi, a hatalmas kiterjedésű parkja miatt az egyik legkedveltebb turista célpont – mutatott rá Kerényi-Nagy Viktor, Óbuda-Békásmegyer főkertésze. – A sziget északi végében található, 102 hektáros ártéri galériaerdő a kerülethez tartozik, amely hamarosan a főváros természetvédelmi oltalma alá kerülhet. – Szintén népszerű a Táborhegy és a Testvérhegy is, mindkettő egykori bányaterület, amelyet kerékpárosok, terepfutók, vitorlázóernyősök, de családok is gyakran keresnek fel.
Sokan látogatnak ki a Mocsárosdűlőbe, a budai oldal utolsó megmaradt vizes élőhelyére, ahol a tanösvény mellett akár pásztorokkal, és az általuk tartott állatokkal is találkozhatunk – hívta fel a figyelmet Kerényi-Nagy Viktor. Ez utóbbi terület azonban a főkertész elmondása szerint gyakran konfliktusok helyszíne, főként a kutyával érkezők miatt, akik szándékosan, vagy figyelmetlenségből elengedik az ebet, amely könnyen megzavarhatja az állatokat, nem egy kutyatámadás történt már a Mocsárosdűlőn. Holott a legtöbb helyen kizárólag pórázon lehet kutyát sétáltatni. A kerületi főkertész hangsúlyozta, mielőtt kirándulni indulunk, tájékozódjunk az aktuális jogszabályokról, különösen a tűzgyújtás tilalmára vonatkozóan. – Kevesen tudják, de a tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is érvényes. A jogszabályokon túl azonban az együttélés íratlan szabályait is be kell tartani, hogy elkerülhetők legyenek a konfliktusok. – A Hármashatár-hegyet ugyanúgy használják a siklóernyősök, mint a terepbiciklisek, a kiránduló családok, a kutyások vagy a futók. A balesetek kockázatának csökkentése érdekében, különösen a megnövekedett forgalom miatt, nagyon fontos, hogy jobban odafigyeljünk egymásra – mondta Kerényi-Nagy Viktor.
Ami pedig az erdei látogatószámot illeti, nem túlzás kijelenteni, hogy a járvány hatására a kirándulók folyamatosan rekordokat döntögettek. A Pilisi Parkerdő által kezelt erdőkben korábban éves szinten rendszerint 25 millió látogatói alkalmat sikerült regisztrálni, a tavalyi év végén ez a szám már november közepén 20-25 százalékos emelkedést mutatott. A Hármashatár-hegy térségét például a tavalyihoz képest kétszer többen, majdnem százezren keresték fel. A Pilisi Parkerdő korábban lapunknak rámutatott, hogy a megnövekedett forgalom és az erdőlátogatás szabályait figyelmen kívül hagyó kirándulók maguk után vonják az erdőben hagyott szemét mennyiségének növekedését is.
Lakópark helyett lápra költenek
Hónapok óta tart a politikai iszapbirkózás a „budai oldal egyik utolsó vizes élőhelye”, a Mocsárosdűlő megmentéséért.
Egy-egy népszerű turista célpont a hétvégéket követően úgy nézett ki, mint a fesztiválhelyszínek koncert után. Ennek veszélyeit pedig aligha lehet alábecsülni. – A kirándulás élménye akkor lehet teljes, ha az erdőbe vendégként érkezünk. Az erdő alapvetően a benne élő fás- és lágyszárú növények, gombák, állatok életközössége, melynek védelme közös érdekünk – írta a Pilisi Parkerdő.
A gellérthegyi szarvas, ha más módon, de ugyanerre figyelmeztet. Egyre közelebb kerülünk a természethez, jelenlétünk pedig óhatatlanul is megzavarja az állatvilágot, a felelősségünk így óriási. Kirándulni a fizikai és mentális egészségünk megőrzése érdekében is fontos, de csak akkor, ha nem ártunk vele a környezetnek.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2021/38. számában, a Budai Hang című mellékletben jelent meg, szeptember 17-én.
