Amikor idén január első napjaiban, a budai hegyeket járva felénk biccentett a klímakatasztrófa, és a combosabb emelkedőkön sorra kerültek le a télikabátok, majd a pulóverek is a tíz fok fölötti hőségben, hirtelen átértelmeződött a sokat használt túraidény fogalma. De ne hagyjuk, hogy az éghajlatváltozás határozza meg a menetrendünket, a nagy kirándulások évszaka még mindig a tavasz, ezúttal se legyen másképp. Bár a koronavírus-járvány idején tapasztalt túrázóláz már elmúlt, még most is sokan kapcsolódnak ki a természetben. Budapestiként ehhez nem is feltétlenül kell elhagyni a várost, elég kivonulni a város körülölelő hegyekbe, ahol a komolyabb távoktól a könnyű sétaútig igény szerint merülhetünk el a gyaloglás élvezetében. A két véglet metszéspontján, ahol az Országos Kéktúra fővárosi szakasza a Glück Frigyes sétánnyal találkozik, egy különleges jelenségre bukkanhatunk, a sokat látott Oroszlán-sziklára, amely ma már csak emlékében idézi a nevében rejlő állatot.
A Hűvösvölgy és a Hármashatárhegy között, a II. és a III. kerület határához közeli Kecske-hegy és környéke számos látnivalót tartogat a közelben fekvő Apáthy-sziklától Budapest egyik leglátványosabb és legidősebb fáján, a Kondor utcában álló libanoni cédruson át az egykor királyi vadaskertként használt területig. És itt áll az Oroszlán-szikla is, amely közel száz éve lett természeti képződményből szoborrá, majd az újabb emberi beavatkozásnak köszönhetően változott vissza ismét egyszerű kőtömbbé.
A Kecske-hegy oldalában futó, 2014-ben felújított sétány a híres mecénásról és lokálpatriótáról, Glück Frigyesről kapta a nevét. Glück a budapesti vendéglátó- és szállodaipar meghatározó alakja, a szakmai szövetség elnöke volt, ő alapította az első pincériskolát, de több szakácskönyvet és pincérszakszótárat is szerkesztett. A Rákóczi út elején álló Pannónia Szálló tulajdonosaként is ismertté vált, emlékét azonban mégis mecénási működése miatt őrizte meg az utókor. Nevéhez fűződik a János-hegyi Erzsébet-kilátó és a Látó-hegyi Árpád-kilátó felépítése, utóbbit érintve fut a Glückről elnevezett sétaút, és ennek mentén magasodik az Oroszlán-szikla, amelynek megszületésében ugyancsak közreműködött a mágnás.
A dolomittömb elegáns vonalvezetése művészi segítség nélkül is egyértelműen rajzolta körül az állatok királyát, Glück Frigyes azonban még ennél is pontosabb formát álmodott, így felkérte a Parlament lépcsőjét őrző oroszlánokról ismert Markup Béla szobrászművészt, hogy faragja élethűbbre a képződményt. Az ekkor már inkább mű- mint természeti alkotás 1926-ban készült el – mellé kis kőpadot állítottak, amelyre a Trianon utáni ország revizionista hitvallása, a Magyar Hiszekegy került –, és a fővárosi kirándulók közkedvelt célpontja lett. Ám a közönség két évtizedig sem élvezhette a látványosságot. Budapest ostroma idején a fővárost körülzáró szovjet hadsereg kevésbé volt lelkes az oroszlán láttán, amely annyira belógott az út fölé, hogy zavarta a harci járművek haladását, így egyszerűen lerobbantották a fejét. Más források szerint a „szobor” lövöldözésben sérült meg, akárhogy történt is, ma már csak egy torzó őrzi az egykori alkotás emlékét.
Ami a túra gyakorlati részét illeti, a Glück Frigyes sétaút legegyszerűbben a Széll Kálmán tér irányából érhető el az 56-os, az 56A, az 59B jelzésű, vagy a 61-es villamossal. Érdemes a Zuhatag sornál leszállva végigsétálni a Napraforgó utcán, amely az 1930-as évek elején épült modernista lakóparkon, a főváros egyik legizgalmasabb építészeti kísérletén vezet keresztül. Innen – a zöld jelzést követve – a Nagybányai lépcsőn jutunk fel az Apáthy-sziklához, ahonnan remek kilátás nyílik a városra, és megtekinthetjük a természetvédelmi terület védőzónájába épített, a látványba belerondító épületet is, amelyet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezetője, Szivek Norbert érdekeltségébe tartozó cég húzott fel. A NER újabb ékköve után visszatérhetünk a táj szépségéhez, és a barlangokkal, hasadékokkal és sziklapárkányokkal zsúfolt utat bejárva eljuthatunk a Glück Frigyes útig (immár a kék jelzés mentén).
A sétány elején találjuk az Árpád-kilátót, ahonnan ugyancsak gyönyörű panoráma tárul elénk (de a biztonság kedvéért ide is megkérdőjelezhető módon húztak fel egy ingatlant). Nem sokkal a kilátó után a Kecskehegyi sétány kiválik az útból, de haladjunk tovább az eredeti csapáson, hogy alig egy kilométer múlva elérjük az Oroszlán-sziklát. Innen a Határ-nyereg érintésével jutunk el a Hármashatárhegyi repülőtérhez, majd a sétánk végén a Jane Goodall tanösvényhez, ahol a környék legfőbb nevezetességével, a kaszpi haragossiklóval is találkozhatunk, ha szerencsénk van (és neki nincs).
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/16. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg, április 21-én.
