Nem véletlenül nevezik Budapestet a barlangok fővárosának: közel 60 kilométernyi járatrendszer kígyózik a talpunk alatt, és elképzelhető, hogy ennél még jóval hosszabb a felfedezésre váró szakasz. Hol várnak még meglepetések, miért zárta le a tulajdonos a Citadella-kristálybarlang bejáratát, és miért nem épült meg a Belügyminisztérium 135 lakásos lakótelepje? Ezekről is kérdeztük Leél-Őssy Szabolcs geológus-barlangászt.
Arra a kérdésre, hogy melyik Magyarország leghosszabb barlangja, valószínűleg a válaszadók többsége kapásból rávágja, hogy az Aggtelek és Jósvafő alatt húzódó Baradla-barlang. Pedig ez csak 2011-ig volt igaz, amikor is az eltömődött barlangjáratok kibontásával összekötötték a Pál-völgyi-barlangrendszer részeit. Ma már a Harcsaszájú-, Hideglyuk-, a Mátyás -hegyi-, a Pál-völgyi- és még néhány kisebb barlang együttesen alkotja a leghosszabb hazai: 32 kilométeres Pál-völgyi-barlangrendszert. És ez még mindig csak alig több, mint fele annak az – eddig felfedezett – 58 kilométer hosszú járatrendszernek, ami a Budai-hegység alatt kígyózik. Nem véletlenül nevezik Budapestet a barlangok fővárosának.
– Ahogy Magyarország több mint négyezer barlangjának zöme, a budai barlangrendszer is a víz oldómunkájának köszönheti a létrejöttét – kezdi Leél-Őssy Szabolcs, geológus, barlangász, az ELTE docense. – A Budai-hegységben a lehulló csapadékvíz akár egy–két kilométer mélyre is leszivároghat a mészkő repedéseibe, majd keleties irányú mozgással átjut a Pesti-síkság alá, ahol eltérő földtani környezetbe jut. A vízáramlás ott visszafordul, és a budai oldalon tör fel, a Duna mentén. A különböző mélységbe került vizek a felszín közelében elegyednek egymással, és mivel eltérő a hőmérsékletük és az oldottanyag-tartalmuk, ugrásszerűen megnő az oldóképességük a karbonátos kőzetekre. A repedéseket kitágítják, és itt ember által járható méretű barlangok keletkeznek.
Gömbfülke a káder-dűlő alatt Nem meglepő, hogy a barlangok többségét építkezés közben fedezik fel. A Ferenc-hegyi-barlang bejáratát például csatornázási munkálatok közben találták meg 1933-ban. Igaz, mivel a Törökvész út közepén volt, kénytelenek voltak néhány méterrel odébb új bejáratot kialakítani. A leírások szerint akkori hossza körülbelül 500 méter volt. Aztán kiderült, hogy nemcsak sokkal nagyobb – a barlang keleti részét 30 évvel később a Szilvássy testvérek fedezték fel, jelenlegi hossza több, mint hat kilométer – de rendkívül szövevényes is. A XX. század második felének legsúlyosabb magyarországi barlangi tragédiája volt, amikor 1975-ben négy fiatal eltévedt a járatokban. Nem keresték őket, ugyanis – állítólag – nem ez volt az első eset, hogy nyomuk veszett. Hat hét múlva barlangászok találták meg a holttestüket az Omladék-teremben.
A József-hegyi barlang felfedezése pedig ahhoz a 135 lakásos lakótelephez fűződik, amit a Belügyminisztérium a nyolcvanas évek közepén kezdett el építeni a II. kerületben. – Az egyik épület alapozása során gömbfülkét találtak, amelyből meleg pára szállt fel. Adamkó Péterrel és a társainkkal 65 napig dolgoztunk, míg 30 méter mélyen megtaláltuk a barlang első nyílt szakaszát – meséli Leél-ơssy. Akkoriban sok politikus lakott arrafelé, úgy is nevezték azt a részt, hogy „Káder dűlő”. Közvetlenül a barlang fölött Maróthy László lakása volt, aki akkoriban a Politikai Bizottság tagja volt, és arrafelé lakott Kádár János is. – A barlang bejárata mellé rendőrautót állítottak, és csak személyigazolvány bemutatása mellett engedték lemenni a kutatókat. Talán attól féltek, hogy valaki aláaknázza a prominens elvtársak házait – teszi hozzá. A lakótelep végül nem épült meg, csak azt a nyolc házat fejezték be, amelyik már szerkezetkész volt.
A kristálybarlang esete a luxusvillával
A természetvédelmi törvény előírja, hogy az előkerült barlangüregszerű jelenségeket be kell jelenteni a hatóságnak. A kivitelezők és a tulajdonosok ennek azonban nem feltétlenül tesznek eleget. – Adamkó Péter kollégámmal 30-40 éve kutatjuk az építkezéseken előkerülő üregeket. A Rózsadomb területén számos ilyen van, de a kivitelezők sok esetben azonnal eltömik, ha megtalálják. – Ilyenkor ugyanis le kell állíttatni a munkálatokat, kutatást végeztetni, amit általában az építtetőnek kell finanszíroznia, az építkezés pedig csak a szakvélemény beszerzése után folytatódhat.
Ez történt az I. kerületi Bérc utcában is, amikor 2006-ban egy többemeletes luxusvilla építése során barlangszerű üreget találtak, de el akarták titkolni, és a föld alá vezető kürtőt betemették. – Karácsony és szilveszter között mentünk oda, amikor nem volt ott senki. A barlang bejáratát az alapozógödör szélén, egy törmelékhalom mögött találtuk meg. Amikor beléptünk, azt láttuk, hogy ragyogó gipszkristályok borítják a barlang falát – idézi fel Leél-Őssy. A három teremből álló, gipsz, kalcit és aragonit ásványkiválásokkal borított kristálybarlangot, amit Citadella-kristálybarlangnak neveztek el, gyorsan fokozottan védetté nyilvánították. Az építtetőt a természetvédelem megbírságolta, a barlang bejáratát kitakaríttatták, vasajtó került rá. A bejárat magánterületen van, és bár a Duna–Ipoly Nemzeti Parknak joga lenne hozzá, a Citadella-kristálybarlangban hosszú évek óta nem járt senki.
Kincs, ami nincs
Más kérdés, hogy ha a kutatók hozzá is férnének, a nagyközönség számára aligha lehetne látogathatóvá tenni a Citadella-kristálybarlangot. A felszín alatti világ ugyanis borzasztó sérülékeny, a kristályok rendkívül érzékenyek. Ugyanez a helyzet a budai barlangok közül legszebbnek tartott József-hegyi-barlanggal, ahol a méteres nagyságú gipsz-, a többcentis aragonitkristályok sem ritkák, és a hófehér borsókövek mellett néhol még egy kevés cseppkő is díszíti a falakat. – Szokták mondani, hogy kincs, ami nincs… Pedig volt egy javaslatunk, hogy aknákat kellene fúrni, ezeken keresztül lifttel juthatnának a látogatók a mélybe, és plexiborítású járófelületen mehetnének körbe. Sajnos, nagyon sokba kerülne a megvalósítás.
Persze, azért senkinek sem kell elkeserednie, bőven akad a Budai-hegységben látogatható barlang. A Pál-völgyi-barlang kiépítését már az első világháború előtt elkezdték, 1927- ben konferenciát tartottak itt, villanyvilágítás mellett. Ma az 500 méteres kiépített szakaszt vezetett túra keretében mutatják be a látogatóknak. A Mátyás-hegyi részen kalandtúrákat is szerveznek. – Itt eleve kevés képződmény volt, nagy méretűek a terek, agyagos az aljzat. Nem lehet nagy kárt tenni benne. A Szemlő-hegyi-barlang 1984 óta látogatható, a 70-es években kezdték el a jelenleg körülbelül 300 méteres szakasz kiépítését, de nem mindig szakszerűen. Leesett a cementeszsák, a borsókövekre ráragadt a szálló cementpor. Pedig a borsókövek miatt nevezik a barlangot Budapest föld alatti virágoskertjének.
Búvárok Buda szívében
És akkor még nem említettük a Molnár János-barlangot, amely azért is különleges, mert – a legfiatalabb a budai barlangok közül – a nagy része még a karsztvíz szintje alatt van. Az első 400 méterét már a 70-es években felfedezték. – Akkor Kessler Hubert mérnök, barlangász úgy gondolta, a barlangnak vannak vízfelszín fölé nyúló részei is, ezért hajtatott egy 200 méteres tárót a hegy belsejébe, de a keresés nem járt eredménnyel. 2002-ben egy búvár, Gyurka Zsolt találta meg a barlang további részeit, többek között azt a hatalmas termet, amit aztán mi nyitottunk meg egy 9 méteres segédtáró segítségével 2008-ban. A 20 méter átmérőjű termet Kessler Hubertről neveztünk el – mondja a szakember. A Molnár János-barlang, amelynek a Frankel Leó útról nyílik a bejárata, és a Lukács-fürdő gyógyvíz-ellátáshoz járul hozzá, Európa-szerte az egyik legnépszerűbb hely a barlangi búvárok körében. (Ennek botrányokkal tarkított történetéről, és jelenlegi ellentmondásos felhasználásáról korábban többször írtunk. – a szerk.)
Lesznek még meglepetések
És, ha már Buda, akkor nem feledkezhetünk meg a Vár-barlangról sem, ennek története a középkorra nyúlik vissza. Miután felparcellázták a hegyet, elkezdtek kutakat fúrni. A kutak nagy részét később eltömték, de a fúrások során előkerült kis üregeket az itt lakók megnagyobbították, az egymáshoz közel esőket összenyitották, többnyire pincének használták. A harmincas években Kadic Ottokár, horvát származású geológus, barlangász rájött, hogy a járatrendszer részben természetes eredetű. Az addigra sok helyen szeméttel feltöltött barlangrendszert megtisztította, 1935-ben a nagyközönség számára látogathatóvá tette. 1941-ben a járatrendszer egy részében szükségkórházat alakítottak ki. Később tartalék kórház lett, ma múzeum működik itt. – A barlang másik részét – ahol a 90-es években techno partykat is tartottak – 2001 után néhány évre megnyitották a nagyközönség előtt, most a Duna–Ipoly Nemzeti Park jóvoltából látogatható.
A föld alatti járatokat folyamatosan kutatják, méghozzá társadalmi munkában, ugyanis új barlangok feltárására általában nincs állami forrás. Leél-Őssy Szabolcs szerint a Budai-hegység alatt húzódó járatok hossza még 100 kilométernél is több lehet. Hogy mikor találnak rá újabb látványos föld alatti csodára, egyelőre nem lehet tudni, de az biztos, hogy lesznek még meglepetések. – A Látó-hegyen például öt kisebb barlangot fedeztünk már fel. Azt feltételezzük, hogy a mélyben nagy, összefüggő barlangrendszer rejtőzik.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/37. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg szeptember 15-én.
