Az állam magára hagyja a kiszolgáltatottakat – itt a februári Budai Hang

Az állam magára hagyja a kiszolgáltatottakat – itt a februári Budai Hang

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Eltelt egy hónap, ismét itt a Magyar Hang havonta jelentkező melléklete, a Budai Hang! Legfrissebb számunkban, nyolc oldalon!

Meggyőződésem, hogy senki nem fog jókedvéből előjönni olyan vádakkal, hogy őt szexuálisan bántalmazták – mondta a Budai Hangnak a bicskei gyermekotthonban történtek kapcsán Turgonyi Dániel, Óbuda-Békásmegyer alpolgármestere. Az önkormányzat évekkel ezelőtt átgondolta gyermekvédelmi protokolljait, és áldozatsegítő programot is indított a családon belüli erőszak elszenvedőinek támogatására. Az alpolgármester szerint elsősorban olyan rendszerek kialakítása a céljuk, ahol az áldozatok tudják, hogy nincsenek egyedül, és a környezetükben pedig mindenki pontosan tudja, milyen jelekre kell figyelnie.

Sikeres a Margit-negyed projekt: a hasznosítható önkormányzati helyiségek közel háromnegyede talált már bérlőre, vagy tervezik bérbe vételét – írta a Facebook-oldalán Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere. Ahogy arról a Budai Hangban is többször írtunk, az önkormányzat a hosszú ideje vegetáló Margit körút, avagy „Buda kapujának” méltatlan állapotán próbál javítani a 2020-ban életre hívott Margit-negyed programmal. A kerület vezetőjét a program kihívásairól, és a Margit körút forgalmi helyzetéről is kérdeztük. 

Súlyos tömbök merednek ki a földből ott, ahol egykor Magyarország szeszgyártásának – és így az egész nemzetnek a – szíve dobogott. Óbudán, a Duna-parthoz közel, a Folyamőr utca, a Miklós tér és Bogdáni út által határolt 5 hektáros területen Waterfront City néven épít új városnegyedet a Biggeorge Property. Az ország egyik leggazdagabb embere, Nagygyörgy Tibor cége a valaha az Óbudai Szeszgyárnak otthont adó telken négy ütemben húzza fel az „okos városrészként” hirdetett lakóparkját. Ahogy arról februárban a Budai Hangban is beszámoltunk, a telken végzett előzetes leletmentő feltárások során a Mithras-kultusz egy szentélyét fedezték fel a szakemberek. A páratlan lelet apropóján megnéztük Nagygyörgy Tibor fővárosi és vidéki beruházásait: a milliárdoshoz köthető építkezések Óbuda mellett számos városrész és település arculatát változtatták meg jelentősen, és ezek a projektek akár a Mithrasz-szentély jövőjéről is árulkodhatnak.

A szálló por koncentrációját mérő műszereket telepítettek a III. kerület több pontjára, az adatok nyilvánosak, így bárki azonnal megtudhatja, hogy jó ötlet-e éppen szabadtéri programot terveznie. Magyarországon két olyan komponens van, amely problémát okozhat: a nitrogén-dioxid, illetve a szálló por – szakembert kérdeztünk arról, hogy melyik miért veszélyes, hogy mikor alakul ki szmog, és hogy mekkora a különbség Buda és Pest levegőjének minősége között.

Növekvő kereslet, szűkülő kínálat és egyre magasabb árak jellemezték a budapesti albérletpiacot az elmúlt időszakban. Több felmérés is azt támasztja alá, hogy a fővárosban szinte lehetetlen a jövedelmekhez képest megfizethető lakást találni. És az elszálló bérleti díjak – a szakértők szerint – a jövőben várhatóan még tovább emelkednek. Cikkünkben a lakatási válság okairól, és megoldási lehetőségeiről is olvashatnak. 

Petőfi Sándor, Kossuth Lajos – aligha van olyan magyar település, ahol ne neveztek volna el utcát róluk. De vajon mit árul el egy országról, településről az utcanevek listája? A hazai utcanévlajstrom alapján legnagyobb példaképeink a nemzetté válásban fontos szerepet játszó költők, államférfiak, hadvezérek, a reformkor nagyjai, valamint a II. világháború előtti írók, költők. Te vajon tudunk-e róluk eleget? A fővárosban sétálva feltűnő: egyre több utcanév mellett találunk információs táblákat magyarázattal arról, hogy ki is volt pontosan a névadó. Élen jár ebben a II. kerület, ahol 2020 óta a helytörténet megismertetésének tudatos eszköze a kiegészítő táblákkal történő tájékoztatás.

Előszeretettel hangsúlyozzuk a forradalmi pesti eseményeit, de kiemelt szerep jutott Budának is, ahogy a német ajkú lakosság bevonása is kulcsfontosságú volt. „Rohammal és vérrel nyertük vissza Budát: / Látnom kell még egyszer megágyúzott falát; (…) Mint futár megviszem az atyaistennek, / A császár ebei Budán már nincsenek” – fogalmazott lelkesítő versében Gömöri Frigyes honvéd tiszt. Cikkünkben a forradalom és szabadságharc budai eseményeit elevenítjük fel, Táncsics kiszabadításától a Vár ostromán át a németből magyarrá vált hősökig.

A húsvét a kereszténység legfontosabb ünnepe, a hívők évszázadokon keresztül nagypénteken keresztutat járva idézték fel Jézus szenvedéseit és feltámadását. Az ünnephez közeledve Buda egykori és ma is létező keresztútjait térképeztük fel a Rózsadombtól a Kiscelli Múzeumig.

Mindez a legújabb Budai Hangban, a március 14-én megjelent Magyar Hang 8 oldalas mellékletében!