A márciusi mínuszok idején is félve várjuk a nyarat, hiszen szinte biztos, hogy idén sem ússzuk meg a hőhullámokat és a fülledt éjszakákat. A kánikula a főváros legzöldebb részeit sem kerüli el – lapunk három budai kerületet kérdezett arról, hogyan készülnek idén az extrém időjárásra. Az I. kerületben több hotspot, vagyis árnyéktalan és forró terület is kialakulhat – írta kérdésünkre a Budavári Önkormányzat. Ilyen lesz várhatóan a Szentháromság tér, a Dísz tér, a Batthyány tér több pontja, az Attila út és a Clark Ádám tér. A kerület párakapukkal próbálja majd enyhíteni a hőséget, például a Batthyányn, a „0” kilométerkő közelében, a Körmöci utcában, valamint a Halászbástya jegypénztáránál is.
Kézenfekvőnek tűnne az árnyékoló paravánok felállítása, de ezt éppen a városrész legszebb pontjain nem teheti meg az önkormányzat: a világörökségi védelem a látképre is vonatkozik, amit nem lehet csak úgy „kitakarni”. Vízosztás nem lesz, hiszen a kerület álláspontja szerint a műanyag palackok csak a szemetet szaporítanák, azonban több új ivókutat megnyitnak a lakosok és a turisták előtt. A Közkutak portál szerint jelenleg mintegy ötven kút és hat ivócsap olthatja a járókelők szomját – ez a szám az önkormányzat ígérete szerint idén még bővülni fog: a Dísz tér, az Európa liget, a Schulek lépcső alsó szakasza és a Horváth-kert is saját kutat kap, hat helyszínen pedig ideiglenes kutyaitatót állítanak fel.
A II. kerület a Gyarmati Dezső uszodát is beveti, készülve a nyári forróságra – tudtuk meg az önkormányzattól. Aki akar, bent tusolhat egy jót a rekkenő hőségben, az uszoda csapadéktárolója pedig lehetővé teszi, hogy onnan locsolják a környék közútjait, öntözzék a fákat. Emellett idén is pályázatot írhatnak ki csapadékgyűjtő edényekre: a helyi lakosok ezzel ingyen jutnának esőgyűjtő csuprokhoz, melyekkel egy villámzápor alatt is több tízezer liter csapadékvíz fogható fel – legalább ennyivel kevesebb ivóvizet kell felhasználni a növények locsolásához.
Helyi kezdeményezés a Hűsítő Buda program, amelynek lényege, hogy a forró napokon több vendéglátóhelyen, üzletben is szívesen kínálják hideg vízzel a betérőket. A programban részt vevő helyek matricával jelzik: náluk nem lesz szájhúzás, ha valaki csak csapvizet kér, vagy újratöltené a kulacsát.
Óbuda egyik legforróbb pontja a Flórián tér, az önkormányzat itt, és más árnyéktalan területeken is párakapukkal készül a hőhullámokra. – Tavaly hat ipari méretű kapuval védekeztünk a hőség ellen, idén már 12 ilyen eszközünk lesz, amelyeket a legfrekventáltabb területeken: a Római-parton, piacok mellett, és közlekedési csomópontokban helyezünk el – mondta a Budai Hangnak Rácz Ferenc, a kerület városüzemeltetési vezetője. Óbuda vízosztással és klimatizált ügyfélszolgálatainak hűs várótereivel próbál segíteni a tikkadt járókelőkön. Ahogy a tavalyi hőségriadó idején, az önkormányzati dolgozók idén is kínálnak majd hűs ivóvizet a legforróbb és forgalmasabb közterületeken. A rövid távú intézkedések mellett, Óbuda-Békásmegyer saját több éves klímastratégiával próbál felkészülni a várhatóan évről évre melegedő nyarakra. Ennek fő eleme a zöldfelületek fejlesztése. – Jelenleg mintegy ötmillió négyzetméteren gondozunk önkormányzati tulajdonú zöldfelületet, köztük 18 olyan parkot is, amely fokozott figyelmet igényel. Emellett háromezer frissen ültetett fát kell rendszeresen locsolnunk, ami jelentős költségekkel jár – mondta Rácz.
Fontos az is, hogy a III. kerületi lakosok is sajátjuknak érezzék a virágos kerteket, fákat. Az önkormányzat ezért pályázati forrást biztosít a helyi locsolóhálózatok korszerűsítésére, ha kell, locsolótömlőt is adnak a civil kertészeknek. A zöldfelület fejlesztése az I. és a II. kerületben is kiemelt célnak, egyben költséges feladatnak számít. A városi parkgondozó cégek öntözőzsákok százait helyezik ki a frissen ültetett fák mellé. Ennél is nagyobb vízigényűek az egynyári virágágyások, melyeket csak öntözőrendszerrel gazdaságos locsolni. Az I. kerületben a kormánypárti sajtóban sokat csepült „méhlegelőket” telepítettek a Tabánba, a várszoknyára, a Gellérthegy oldalába – ezeket a gyepes területeket a fenntartó évente csak kétszer kaszálja, így tovább tartják a vizet, és kevesebb locsolás mellett tovább maradnak zöldek, mint az intenzíven nyírt pázsitok.
A hozzánk érkező válaszok alapján, a budai zöldfelületek fenntartása, megóvása éves szinten több százmilliós kiadást jelent a kerületeknek. Ez a ráfordítás viszont nélkülözhetetlen, hiszen a globális felmelegedés hatására évről évre melegebbek lesznek a nyaraink. Az Országos Meteorológiai Szolgálattól (OMSZ) kapott adatok alapján Budapest belterületén az utóbbi 10 évben 23,3 Celsius-fok volt a nyári középhőmérséklet, a kisebb beépítettségű külterületeken pedig 22,6. A látszólag alacsony érték a valóságban brutális napi hőmérsékleti rekordokat rejt, hiszen 2017-ben 39,1 és 39,4 Celsius-fokot is mértek az OMSZ két budapesti meteorológiai állomásán – tavaly júliusban volt nap, amikor 38,2 Celsius-fokot mért mindkét állomás. A helyzet az unokáink idejében sem lesz jobb.
Az OMSZ szimulációi alapján 2021 és 2050 között 1–1,5 fokkal is nőhet az átlag nyári hőmérséklet a budapesti járás területén az 1971–2000 közötti időszakhoz képest – júliusban-augusztusban akár 2,2 fokos növekedés sem kizárt. A túl meleg budapesti éjszakák száma ráadásul évi 10 nappal, míg a másodfokú hőhullámok előfordulása 20 nappal is emelkedhet 2021–2050-ben, az 1971–2000 között mért adatokhoz viszonyítva.
Ilyen extrém körülmények között a környezetüket és a levegőt is hűtő fák szó szerint életet menthetnek.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/11. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg március 17-én.
