Állam nélkül nincs kultúra – megjelent a márciusi Budai Hang

Állam nélkül nincs kultúra – megjelent a márciusi Budai Hang

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Eltelt egy hónap, ismét itt a Magyar Hang havonta jelentkező melléklete, a Budai Hang! Legfrissebb számunkban, nyolc oldalon!

– Önfenntartásra kell felkészülnie nemcsak a magán-, de az állami színházaknak is Orlai Tibor színházi szakember szerint. – Elkerülhetetlen ez az út. Át kell strukturálni a színházak működését is, mert hosszú távon nem lesz megoldható az eddigi rendszer, ami eddig működött – mondja az Orlai Produkciós Iroda óbudai kötődésű ügyvezető igazgatója, akivel a válságok hatásáról, a polgári fejlődésről, „állambácsi” segítségéről és a nehézségek ellenére pezsgő színházi életről beszélgettünk.

A márciusi mínuszok idején is félve várjuk a nyarat, hiszen szinte biztos, hogy idén sem ússzuk meg a hőhullámokat és a fülledt éjszakákat. A kánikula a főváros legzöldebb részeit sem kerüli el – lapunk három budai kerületet kérdezett arról, hogyan készülnek idén az extrém időjárásra. Nélkülözhetetlen a kellő ráfordítás, hiszen a globális felmelegedés hatására évről évre melegebbek lesznek a nyaraink. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szimulációi alapján 2021 és 2050 között 1-1,5 fokkal is nőhet az átlag nyári hőmérséklet a budapesti járás területén az 1971–2000 közötti időszakhoz képest – júliusban-augusztusban akár 2,2 fokos növekedés sem kizárt. Ilyen extrém körülmények között a környezetüket és a levegőt is hűtő fák szó szerint életet menthetnek.

A Fővárosi Tanács és a Budapesti Pártbizottság egyik kirakatprojektje volt a pesthidegkúti mozgássérült lakótelep, amely azonban mára kezdi elveszíteni eredeti funkcióját. A főváros kedvelt zöldövezeti részén a mozgássérültek ritkán tudják megfizetni a magas ingatlanárakat. Riportunkban megszólal a lakótelep egyik tervezője, egy lakó, aki az elsők között költözött be, és egy „újonnan” érkezett tulajdonos is. 

A főváros célja, hogy 2030-ban elérje a 10 százalékot a kerékpárral közlekedők aránya. Ehhez az utak és tárolók terén is jelentős fejlesztésekre van szükség. Cikkünkből kiderül, hogy mi készült el eddig, és milyen további tervekkel készülnek a budai kerületek a bicikliforradalomra.

Egy tragikus baleset miatt ismét a budapesti polgárok érdeklődésének középpontjába került a közlekedésbiztonság, elsősorban a gyorshajtás és az ittas vezetés okozta veszélyek: február 19-én hajnalban a 23 éves egyetemi hallgatót, Kovács Boglárkát a budapesti 4-es 6-os villamos megállójában gázolta halálra egy megengedettnél nagyobb sebességgel közlekedő sofőr, aki a rendőrség közleménye szerint alkoholt fogyasztott. Mit tehet a főváros és a kerületek az utak biztonságossá tétele érdekében? Melyek a legveszélyesebb és a legproblémásabb szakaszok, és hogyan lehet megelőzni a száguldozást?

A lakástörvény módosításával – látszólag – évtizedes problémát oldott volna meg a kormány, a döntés valódi haszonélvezői azonban talán mégsem azok lesznek, akikkel a törvény változtatását reklámozta a Fidesz. Több mint 700 „örökbérletet” vehetnek meg a lakók az I. kerületben, a fideszes képviselők az érintettségük ellenére is szavaztak a jelentős kedvezményeket biztosító rendeletről. Miért kell újra felmérni a budavári lakásállományt? Hogyan nőttek a két-háromszorosukra a 40 négyzetméteres bérlemények? És ki azok a kormányközeli véleményvezérek, akik miután ügyes trükkel örökbérlethez jutottak a Várban, hamarosan meg is vehetik azt?

– Eszembe sem jutott elhagyni a szülőhazámat – mondta a Budai Hangnak Körmendi István, az idén a századik születésnapját ünneplő, máig praktizáló I. kerületi háziorvos. Interjúnkban felidézte első iskolai élményeit a hat éves antiszemitákkal, a német megszállás napját, a zsidóüldözést és a társadalom közönyét, Budapest ostromát, a majdnem megmentett SS-katona történetét, a háború utáni eufóriát és a kommunista terrort, de szó esett napjaink és a Horthy-diktatúra hasonlóságairól és a visszautasított állami kitüntetésről is.

Olvasókör, vitaest, erdőfürdő, ételmentő központ, klímatánc, drámafoglalkozás, ruhajavító és horgoló délután – a jövőben akár ezek a programok is megvalósulhatnak a Planet One nemzetközi projekt részeként, a hazai Greenpeace iroda szervezésében működő Bolygóban. A közösségi tér a Margit-negyed programnak köszönhetően talált otthonra a Margit körút 28–32. számú ház földszintjén, egy korábbi cipőbolt helyén. Felkerestük a Bolygót, ahol a házigazdák elárulták, milyen hatással van a fiatalokra a klíma- és ökológiai válság, és hogy miként lehet a szorongást közösségi erővé alakítani.

Mindez a legújabb Budai Hangban, a március 17-én megjelent Magyar Hang 8 oldalas mellékletében!