Eltelt egy hónap, ismét itt a Magyar Hang havonta jelentkező melléklete, a Budai Hang! Legfrissebb számunkban, nyolc oldalon!
Több mint harminc éve kizárólag a műtermét festi, alkotásait sokáig nem engedte külföldre, itthon pedig a legtöbbet elajándékozta, elzárkózva él, még az ablakot is lecsiszolta, hogy ne zavarja a kilátás, a honlapján mégis minden részletet megoszt magáról. 80 éves lett Váli Dezső festőművész, akivel a születésnapja alkalmából a legfontosabb könyvekről, a zsidó temetőkről, Isten köpenye szegélyéről és a Lukács fürdő úszómesteréről beszélgettünk az októberi Budai Hangban.
A kormányzati megszorítások ellenére folytatódik a budai Vár több százmilliárd forintos átalakítása. Az egykori paloták replikái megváltoztatják a környék arculatát, és komoly forgalomnövekedést okozhatnak, amit az amúgy is zsúfolt városrész nehezen bír majd el. Cikkünkben felidézzük az egykori Külügyminisztérium Dísz tér sarkán felhúzott másolatának történetét, és megnézzük, kik járnak nagyon jól a Várnegyed átalakításával.
Magyarország felnőtt lakosságának 90 százaléka fontos témának tartja a klímaváltozást, 80 százalék szerint pedig a kormány sürgős, aktív cselekvésére van szükség. A fiatalok között messze kimagasló, 60 százalékos a klíma- és ökológiai válságtól való félelem, ám a lakosság csupán 11 százaléka véli úgy, hogy képes tenni a klímakatasztrófa lassításáért. A magyarországi Greenpeace-iroda által működtetett Bolygó közösségi tér azzal a céllal jött létre, hogy társadalmi szinten erősítse az érzést: mindenkinek van helye, szerepe, felelőssége a klímaváltozás elleni harcban. A Bolygó a Margit-negyed projekt részeként Margit körúton lelt otthonra.
Október elején a közösségi médiában jelezte a Rózsadomb Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület, hogy ha belátható időn belül nem sikerül összegyűjteniük négymillió forintot, januártól lehúzhatják a rolót – azaz bezárhatják a II. kerületi Ruszti úton lévő tűzoltószertár ajtaját. A hírre sokan – magánszemélyek és ellenzéki politikusok – megmozdultak, miközben a hasonló egyesületek hatékonyabb támogatása elsősorban állami feladat lenne. Cikkünkben megkérdeztük az egyesület elnökét, miből áll az önkéntesek munkája, és hogy állnak az adománygyűjtéssel.
Habár vége a nyárnak és lassan a kerti locsolásnak is, a mögöttünk hagyott hónapokból egyértelműen látszik, mire kell készülnünk a jövőben: aszályos hetek, dráguló rezsi. Van olyan megoldás, ami a pénztárcánknak és még a környezetünknek is jó: az esővíz gyűjtése, majd az azzal való öntözés. A II. kerületben már kötelező esővízgyűjtő tartályt beépíteni az új házaknál – a Gyarmati Dezső Uszodánál is találni ilyet –, a helyieket pedig ingyenesen kiosztott dézsákkal ösztönzik a környezettudatosságra. Körbejártuk, miért fontos és hasznos ez a megoldás.
Az energiaválság Óbuda-Békásmegyert is nehéz helyzetbe hozta. Amíg a kerületi intézmények 2022-re tervezett rezsije 415,7 millió forint, a megemelt árakkal számolva 2023-ra ez már 2,69 milliárd forint lehet. Az önkormányzat ennek ellenére rezsitámogatási programot indított, amelyben márciusig havi 10 ezer forint juttatást nyújt a rászorulóknak.
Bíróságoz fordult a Gellért-hegyi sikló beruházója, mert a főváros elállt a korábbi szerződéstől. Az építkezés veszélyeztetheti a gyógyfürdőket tápláló forrásokat, a környezeti hatástanulmány mégsem jelzett kockázatot. Cikkünkből kiderül, miért lenne nagy szükség egy újabb, ezúttal a természeti értékekre koncentráló vizsgálatra.
Hiába tett ígéretet Varga Judit igazságügyi miniszter az elmúlt években az erőszak áldozatainak megsegítésére, és hiába hangsúlyozta a minisztérium helyettes államtitkára, Szeiler Orsolya tavaly egy konferencián, hogy a kormány kiemelten fontos feladatának tartja a nőkkel szemben elkövetett erőszak elleni hatékony fellépést, érdemi változás nem történt. Ezen a helyzeten változtatna a III. kerület önkormányzata, amely áldozatsegítő programot indít Óbuda-Békásmegyeren: civilekkel, szakértőkkel és a hatósággal együttműködve igyekeznek segítséget nyújtani az erőszakot elszenvedőknek. Tanácsadóként vesz részt a munkában Renner Erika, akinek közel egy évtizedes kálváriája a kapcsolati erőszak hazai megítélésének és kezelésének minden lehetséges problémáját magában rejti. – Magyarországon van hová fejlődni az áldozatsegítés terén – mondta a Budai Hangnak a lúgos orvos áldozataként megismert nő. – Az erőszak sosem az áldozat szégyene. Minden az elkövetőt terheli. Senkinek a testi épségét nem lehet veszélyeztetni, ha valaki mégis megteszi, arra a törvény szigora lesújt. Így kéne működnie a rendszernek, és a társadalomnak is ez alapján kéne megítélnie az erőszakot, hogy végre mindenki komolyan vegye az áldozatokat – fogalmazott lapunknak.
Folyamatosan arról panaszkodunk, hogy miért nincsenek Budapesten is olyan régi, patinás éttermek és kocsmák, mint Prágában teszem azt a Víziló vagy az Aranytigris. A hiányt a történelemre fogjuk, pedig nagyon is tehetünk róla, hogy régi helyeink bezárnak, tönkremennek, eltűnnek a föld színéről. Ez alkalommal a II. és a III. kerületben mérjük fel veszteségeinket: Ráday „Misi” porcos húslevese, Boross Péter a sörcsapnál és a megkopasztott jegyző bosszúja az e havi múltidézés étlapján.
Mindez a legújabb Budai Hangban, az október 21-én megjelent Magyar Hang 8 oldalas mellékletében!
